Párnahéj elejének részlete. Mustrája részarányos: a két léc közé fogott, keskeny rózsás fenéksáv fölött és alatt ismétlődő madaras (kakas és csirkék) dísszel. Országosan elterjedt díszítőelem varrott és szövött kivitelben. Rábatamási (77. 371). A fölötte lévő keskeny sáv "vízfolyás csillaggal", ugyanennek az oldaláról való. Beregi keresztszemes minták magyarul. Ez természetesen kétszer ismétlődik (. 8. tábla lent). A legfelső sávugyancsak párnahéj-oldal. Kapuvár (81. 249).
A szerzők között találjuk többek között Felhősné dr. Beregi keresztszemes minták rajz. Csiszár Saroltát, a Beregi Múzeum, nyugalmazott igazgatóját, aki három témában is publikált, nevezetesen: Templomok, Öntöttvas kályhák illetve Szőttesek és hímzések címmel, valamint Varga János múzeumigazgatót, aki a gazdálkodás népművészetén belül A gazdálkodás gazdálkodás eszközei címmel írt tanulmányt. A783 oldalas, 900 fotóval illusztrált monográfiát tudományos mivolta ellenére laikus érdeklődők számára is ajánljuk, mivel nagyon sok érdekességet megtudhat belőle az olvasó. A népművészet a paraszti világ vizuális kultúrájaként a népszokások és a népköltészet mellett a legfontosabb forrásunk
Ahhoz, hogy az eladásra szánt termékek megfelelően egyenletes minőségűek legyenek, tanfolyamokat is szerveztek az asszonyok számára. Ezek a minták már nem a Beregben élő nép által megalkotott és általánosan használt mintaformákat és színeket kínálták a vásárlóknak. A paraszti háztartásban használt mintákat átszerkesztették a polgári ízlésnek megfelelően, színeit megváltoztatták. A minták egységesítésére alapszínezésként használták a piros-fekete és kék-fekete színeket. Mintagyűjtéshez használtak német és francia mintakönyveket, de felhasználták Felvidék, Erdély, Kárpátalja motívumait is. Beregi keresztszemes minták leírása. Az is gyakran előfordult, hogy a megrendelő saját mintaformákat hozott. A hímzés mellett a rendezvény ismét teret adott a beregi gasztronómiának és kultúrának is, ahol idén is számos stílus összhangja adta meg az alaphangot a felhőtlen szórakozáshoz. Az eseményt bár szélsőséges időjárás kísérte, mégis tartalmas és látványos rendezvényen vannak túl a szervezők. A Bereg aranyának ünnepe ismét a Beregsurányi Huszár Bandérium lovasfelovonulásával kezdődött.
Hunyadi Mátyás korának egyik legkiemelkedőbb politikusa volt, uralkodása idején a királyság ismét az európai politika aktív alakítójává és megkerülhetetlen tényezőjévé vált. A következő évszázadok történelmét ismerve méltán tekintjük őt utolsó nagy királyunknak, és mint ilyen, az utókor számára már maga a halála is nemzeti tragédiával ér fel. Nem csoda, hogy máig makacsul tartja magát az elmélet, miszerint – a nem is idős, 47 esztendős – Mátyást nem természetes módon hunyt el, hanem meggyilkolták. Méghozzá a felesége, Beatrix mérgezett fügével. Hosszan betegeskedett A király 1490. április 6-án hunyt el Bécsben, nézzük mit mond erről a krónikás Antonio Bonfini, aki Mátyás történetírójaként a király közvetlen közelében tartózkodott. Megemlíti, hogy a királyba a "háborús fáradozások egész sereg betegséget ültettek", de közelebbről ezeket nem nevezi meg. Mátyás király második felesége | www.mohacsi-csata.hu. Nyilvánvalóan nem semmiségekről lehetett szó, a mester 1489 januárjának első napjairól feljegyezte, hogy az ég szokatlan módon hatalmasat dördült, amit égi jelnek felfogva megrémültek: mindnyájan kezdtünk erősen aggódni a felség miatt.
1) Hol született Mátyás király? a) Bécs b) Kolozsvár c) Budapest d) Visegrád 2) Mikor koronázták királlyá Hunyadi Mátyást? a) 1458. január b) 1456. július c) 1458. augusztus d) 1464. március 3) Ki volt Mátyás első felesége? a) Aragóniai Beatrix b) Podjebrád Katalin c) Luxemburgi Erzsébet d) Garai Anna 4) A Hunyadi család címerében található? a) Az oroszlán és a serleg b) a holló és a gyűrű c) a kecske és a korona d) a szarvas és a kard 5) A kenyérmezei csatában 1479-ben győzelmet aratott a törökök felett.. a) Kinizsi Pál b) Báthory István c) Cillei Ulrik d) V. László 6) Kik szerveztek Mátyás király ellen felkelést? a) Vitéz János b) Janus Pannonius c) Antonio Bonfini d) Szilágyi Mihály 7) Mátyás melyik évben foglalta el Bécset? a) 1490. Így néznek ki most a Kisváros sztárjai - Hazai sztár | Femina. b) 1458. c) 1485. d) 1464. 8) Mátyás a kapuadót milyen adóra változtatta? a) füstadó b) telekadó c) kéményadó d) tetőadó 9) Melyik országokat foglalta el Mátyás? a) Szilézia b) Franciaország c) Morvaország d) Spanyolország 10) Mikor halt meg Mátyás király?
Aragóniai Beatrix magyar királyné Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23. ), kétszeres magyar királyné, Hunyadi Mátyás magyar király első feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500). Család: I. Ferdinánd (olaszosan Ferrante) nápolyi király és Chiaromontei Izabella másodszülött leánya. Testvérei: Alfonz (1448. november 4. – 1495. december 18. ), később II. Alfonz néven Nápoly királya, felesége Sforza Hippolita Mária, égyasa Truzia Gazzela volt, hitvesétől három gyermeke született (Ferdinánd, Izabella és Péter), ágyasa pedig egy leányt (Sancia) és egy fiút (Alfonz) szült neki. Eleonóra (1450. június 22. Hunyadi Mátyás - Quiz. – 1493. október 11. ), kétszer is férjhez ment, először Massimiliano Sforza-hoz, utána pedig Este-i Herkules-hez ment nőül, második hitvesétől két leánya született, Izabella és Beatrix és négy fia, Alfonz, Ferrante, Hipolit és Zsigmond. Frigyes (1452. április 19. – 1504. november 9. ), Nápoly Trastámara-házi utolsó uralkodója IV.
Családja veszedelmén nem asszonysírással, hanem pénzzel és fegyveres erővel igyekezett segíteni. A király már 1457-ben annyira megrettent e nőtől, hogy mindenáron egyezkedni akart vele, de a két ízben megismételt kísérlet nem ment dűlőre s a király még azon év novemberében meghalván, Erzsébet asszony minden erejét megfeszítette, hogy fiát a trónra emelhesse. Elsőszülött fiának, Hunyadi Lászlónak kivégeztetése, majd V. László király halála után a Mátyás megválasztására irányuló akciónak nemcsak gazdasági alapját teremtette elő, hanem a Garai Lászlóval kötött szegedi egyezmény (1458. jún. 12. ) révén politikailag is annak egyik vezetője volt. A Hunyadi-ház hatalmas vagyonának birtokában, pazarul szórta a pénzt a választás előkészítésére. Ulisis, a milánói fejedelem követe a császári udvar tudtára adja e célra tett költekezéseit, amelyekről Bonfini is megemlékezik. A pénzt a főrendek közt bátyja, Mihály osztotta szét, és ugyanő szedte össze a fegyveres erőt, amelynek meghatározó szerep volt szánva.
Valószínűleg 1483-ban a ferences kolostor ispotályában (amely ma Tatán a Kapucinus-templom az Országgyűlés terén), Bonfini is csak annyit ír róla, hogy a székesfehérvári főtemplom azon bástyaszerű sírboltjába temették, amelyet Mátyás király a szülei, testvére és a maga számára építtetett. Erzsébetet fia gyakran a "Magyarország királynéja" címmel tisztelte meg és sűrűn adományozott neki birtokokat, de amellett nemegyszer vette igénybe anyagi támogatását. Amikor 1470-ben nagy hadi költségre volt szüksége, tőle is megkívánta, hogy 100 dénárból álló arany forintot fizessen minden portája után. Ettől fogva fiától és mindenkitől megbecsülve élt nyugodtan birtokait igazgatva, többnyire Óbudán. Eredeti iratainak, rendeleteinek, utasításainak egész halmazát őrzi az Országos Levéltár. Szeretettel foglalkozott Vajda-Hunyad, a XVI. századból fennmaradt, ezen legnagyobbszerű világi épületünk fölépítésével. A várpalota jelentékeny része abban az időben épült, amikor ő volt Hunyad várának birtokosa. Mint korának igazi gyermeke, nem mulasztotta el kegyes cselekedetekkel kimutatni vallásos érzületét.