tiltott gyümölcs török sorozat jövő heti ajánló - YouTube
. A sorozat ( Yasak Elma / Tiltott alma / Tiltott gyümölcs / Isztambulban játszódik Zeynepről (Sevda Erginc i) és Yildizről (Eda Ece) két szerető testvérről szól, akik nagyon kötődnek egymáshoz, de akiknek, teljesen különbözőek az álmaik. Zeynep, Yildiz nővére. Olyan lány, aki sokkal természetesebb és egyszerűbb, mint a korabeliek. Nagyon őszinte, intelligens, ügyes és idealista. Munkahelyén a főnöke Alihan Tasdemir ( Onur Tuna) Yildiz a hú, uga, fiatal kora ellenére egy életunt lány. Elvei szerint a boldogság kulcsa az, hogy találjon egy gazdag férjet, és feleségül menjen hozzá, hogy luxus életet élhessen. Élvezi a társasági és fényűző emberek társaságát. Yildiz élete megváltozik, miután találkozik Ender Argunnal (Şevval Sam), az élet királynőjével, egy igazi társasági nővel, aki imádja a pénzt. Ender férje a milliárdos üzletember Halit, aki Törökország egyik leggazdagabb embere, és aki egy jó szándékú, szorgalmas és tiszteletre méltó úr. Ender, hogy megszabaduljon férjétől, Halit Arguntól (Talat Bulut) úgy dönt, hogy Yildiz-t használja fel erre a célra, és olyan ajánlatot tesz neki, ami megváltoztatja a lány életet.
2018. március 19. Fox TV 2021. március 11. 2021. Izaura TV 2. 3 4 5
2021. 12., Péntek 21:00 - 1. évad, 3. rész Halit úr érdeklődését egyre inkább felkelti Yildiz kedvessége, és közvetlensége, ezért úgy dönt, hogy az éjszaka közepén felkeresi a lányt. Alihan elégedett Zeynep hozzáállásával, így meghívja egy céges rendezvényre. Eda eközben szívességet kér a lánytól, ezért titokban lesz segítségére, azonban távollétében baleset éri Zeynep-et. Ender találkozik Yildiz-zel, hogy megtudhassa döntését. forrás: további részletek
Ajánló.
Történet Szerkesztés Ender Argun befolyásos nő a magas osztályú török társadalomban, mivel a jómódú Halit Argun felesége. Yıldız Yılmaz viszont egy közönséges, de ambiciózus lány, aki gazdag és jólétre vágyik. Vágya valóra válik, amikor Ender a saját javára szóló tervvel fordul hozzá, megváltoztatva ő és őszinte húga, Zeynep életét.
A romok bejárása után keressük fel a Millenniumi emlékművet, mely Makovecz Imre tervei alapján épült. Az emlékmű centrumát egy életfa adja, melynek levelei a megye településeinek neveit tartalmazzák, ezzel szimbolizálva összetartozásukat. Az épület falain bemutatásra kerül Zala megye hét ember alkotta és hét természeti "csodája, " mely további látnivalókra hívja fel a figyelmet. A park látnivalóinak megtekintése után, nézzük meg a Kis-Balaton Házat is zárásként. A múzeum 2000. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit. Felújított kiállítása 2008 óta minden évben márciustól november végéig látogatható. Belépés után egy Kis-Balatont bemutató rövidfilmet vetítenek le a közönségnek. Zalavári Történelmi Emlékpark | Collection of Hungarikums – Collection of Hungarian Values. Az egyik földszinti kiállítóteremben egy kis nádast alakítottak ki, és egy csónakba beülve webkamerák segítségével és irányításával a látogatók élőképen fedezhetik fel a Kis-Balaton világát. Tovább nézelődve e teremben megismerhetjük a tó vízvédelmi rendszerét. Forrás: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság A másik földszinti kiállítóteremben egy fahídon átkelve feltárt sírhelyeket pillantunk meg, majd egy Karoling-kori épület belső szerkezetét ismerhetjük meg.
Továbbhaladva a középkori Zalavár története bontakozik ki, majd a Kis-Balaton utóbbi négyszáz évének sorsa tárul elénk. A kurátorok külön emléktáblát szenteltek Fekete Istvánnak, sőt, rekonstruálták Matula bácsi kunyhóját, melyben egy régi tv-készüléken a Tüskevár című regény nyomán készített sorozatból vetítenek részleteket. A múzeum emeletén pedig a nyári és a téli berek élővilágát ismerhetjük meg. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a Kis-Balaton belső területe zárt, látogatása csak csoportos, szervezett kirándulás keretében lehetséges. E terület egyedi világát a házban fotók sokasága érzékelteti, de magyar, német és angol nyelvű szöveges tablók is információkkal szolgálnak a térségről. Az emlékház vezetői arra is gondoltak, hogy a gyerekeknek külön rajzoló-szobát alakítsanak ki. Falán néhány különösen jól sikerült rajzot is láthatunk. Zalavári Történelmi Emlékpark - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. A gyerekek számára azonban nemcsak ez lehet vonzó, hanem az épület közvetlen közelében kialakított játszótér is. Összességében az egész család számára tartalmas szórakozás lehet egy itt eltöltött nap, melyet csak ajánlani tudunk.
Zala legjelentősebb honfoglaláskori emlékhelye, a Zalavár vársziget, Szent István kápolnájának maradványai. A honfoglalás korát megelőző időszakban a Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú települése volt az egykori Mosaburg, amely a Karoling Birodalom egyik királyi székhelye, a magyarok bejövetele után pedig az egykori Kolon - ma Zala - megye központja volt. A Dunántúl a 8. század végétől a Karoling Birodalom része volt, ahol Priwina fejedelem építette ki központját. A 9. századi városias település legalább három nagyobb részből állt, 870-ben három templomát említik. A Zalavár-Várszigeten emelt palotát Arnold király - Nagy Károly (742-814) dédunokája - a 880-as években építette. A király többször megfordult Mosaburgban, ezért rangjának megfelelő szállást kellett számára biztosítani. A régészeti leletek mellett írásos dokumentumok igazolják, hogy a reprezentatív épület a lakhelye volt; a 880-as évek végén Arnold király adományleveleket adott ki, amelyek a mai napig megmaradtak. A pontosan keltezett okleveleken a kiállítás helyeként Mosaburgot tüntetették fel, egy alkalommal pedig királyi városként említik.
Közzétette - Kategória - Egyéb A 76-os útról Sármelléken át jutunk el Zalavárra. A település történelme egyben a Vársziget története is, amely Zalavár határában, a Kis-Balaton mellett található. A IX. sz. -ban a szláv Pribina Nyitráról elmenekülve a frankoktól kapott hűbérbirtokot, majd határgrófi rangot a Zala mentén. A folyó árterületén telepedett le és építette ki székhelyét, melynek jelentőségét az adta, hogy évszázadokon keresztül itt volt az egyedüli átkelőhely a folyón. Pribina a Várszigeten erődített települést hozott létre, és templomokat emeltetett. Megkezdődött az itt élő szlávok keresztény hitre térítése. 867-ben ide érkezett Cirill és Metód is. Munkájuk volt elég, hiszen ebben az időben ez a terület az ország egyik legsűrűbben lakott része volt. Első királyunk, Szent István 1019-ben ugyanitt bencés apátságot alapított, s ez lett a királyi megye központja. A török veszély elől a bencések elmenekültek. A kolostort és a templomot várrá alakították át. A kolostorerődítmény sorsát I. Lipót császár pecsételte meg, amikor a többi magyar erősséghez hasonlóan Zalavárt is fölrobbantatta.