Rakd hozzá a húst, és fedő alatt párold 10 percig, majd reszeld hozzá a zöldségeket. Fűszerezd sóval, borssal, oregánóval, bazsalikommal, és öntsd hozzá a passzírozott paradicsomot. Főzd 30 percig, majd húzd le a tűzről. A palacsintákat rendezd egy sütőtálba, a rétegeket kend meg a darált húsos raguval. Fontos, hogy az alsó és a felső réteg palacsinta legyen. A besamelhez olvaszd meg a vajat, öntsd hozzá a tejet, add hozzá a lisztet, fűszerezd sóval, borssal, szerecsendióval, és keverd csomómentesre. Főzd addig, amíg besűrűsödik. Öntsd a palacsinta tetejére, és szórd meg reszelt sajttal. Tedd forró sütőbe, és süsd össze 20-25 perc alatt. A klasszikus hortobágyi húsos palacsinta is bármilyen alkalomra kiváló, és akár maradékmentő is lehet.
Hozzávalók: Töltelékhez: 50 dkg darált hús 1 nagy fej vöröshagyma só ízlés szerint bors ízlés szerint őrölt kömény ízlés szerint őrölt pirospaprika víz 3 evőkanál étolaj Palacsintához: 3 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS 40 dkg liszt 2 csipet só 3-4 dl tej Panírozáshoz: csipet só liszt zsemlemorzsa Mártás: a darált húsos pörkölt szaftja 1 kis doboz tejföl (140 g) 1 púpos evőkanál liszt Köret: 1, 5 kg burgonya 10 dkg teavaj kb 2 dl tej Sütéshez: 6-8 dl étolaj (serpenyő méretétől függ) Elkészítése: A hagymát apróra vágjuk és megpirítjuk az étolajon. Mikor szépen összefonnyadt és aranybarna színe van, rátesszük a darált húst és pár percig pirítjuk a hagymával, majd megszórjuk őrölt pirospaprikával, összeforgatjuk és felöntjük vízzel. Csak annyi kell, hogy éppen ellepje a húst. Felforraljuk, majd ízlés szerint ízesítjük sóval, borssal, köménnyel. Ameddig puhára fől a hús elkészítjük a sós palacsintát. A tojást a sóval felverjük, hozzáadjuk a lisztet és folyamatosan öntjük hozzá a tejet. Az a lényeg, hogy csomómentes, sűrű tésztát kapjunk.
Tudj meg többet >
Mivel viszonyuk nem javult, Lajos úgy döntött, hogy feleségével, Mária Antóniával (Mária Terézia leánya) titokban elmenekül Párizsból, és a hozzá hű csapatokhoz megy, amelyekkel megszervezheti a forradalom leverését. Bízott a külföldi segítségben is, nem is alaptalanul, a poroszok és az osztrákok ugyanis nyíltan XVI. Lajost támogatták. A sikertelen szökést kivégzés követte A szökésre 1791. június 21-én került sor. XVI. Lajos megmutatta, hogy hal meg egy király | 24.hu. A királyi család éjjel, álruhában, titokban próbált megszökni. A menekülést azonban rosszul szervezték meg, így a királyi hintót a felkelők feltartóztatták, és az uralkodó párt pedig elfogták. A király szökése nehéz helyzetbe hozta az alkotmányos monarchia híveit, de miután Lajos felesküdött az alkotmányra, visszahelyezték méltóságába. II. Frigyes Vilmos porosz király beavatkozással fenyegette meg a franciákat, amennyiben Lajosnak bármilyen baja esne. Az uralkodót ennek ellenére később mégis börtönbe zárták, a Nemzetgyűlés pedig átalakult Nemzeti Konventté, ahol a girondisták és a jakobinusok játszották a fő szerepet.
1792. szeptember 20-án alakult meg, és egészen 1795. október 26-ig működött. A Nemzeti Konvent első alkalommal a köztársaság kikiáltásának napján, 1792. szeptember 21-én ült össze a Tuileriák (a francia uralkodók lakhelye volt Párizsban, nevét onnan kapta, hogy egy régi cserépgyár helyére épült) lovardájában. A 749 képviselő három nagyobb csoportot hozott létre. A hegypártiak a jakobinusokat és a kispolgárságot tömörítették magukba, jeles képviselője Robespierre, Danton és Marat volt, létszámuk 200 fő körül mozgott. Xvi lajos kivégzése. A jakobinusok a kispolgárok és a városi szegények érdekeit képviselő politikai csoport volt. Gyűléseiket a volt Szent Jakab-kolostor épületében tartották, innen származik a jakobinus elnevezés. Az éhínség és nyomor miatt az emberek a királyban látták az ellenségüket A másik csoportot a mocsár- vagy lapálypártiak adták, politikailag semlegesek voltak, de később közeledtek a jakobinusokhoz, létszámuk megközelítette az 500 főt. A harmadik tömörülést a girondisták adták, ők a polgárság gazdagabb részét képviselték, számuk változó volt 135 és 165 fő között mozgott.
A tervbe azonban már a kidolgozás során is számos hiba csúszott. Lajos a rövidebb, nagyobb forgalmú út helyett a hosszabb, nagyobb kockázatot jelentő útvonalat választotta, mivel attól félt, Reimsben, 16 évvel ezelőtti koronázása helyszínén felismernék. Az útvonal mentén ráadásul kisebb katonai egység elhelyezését kérte, hiába figyelmeztette Bouillé márki és Fersen gróf, hogy ezek csak nyugtalanságot fognak kelteni a lakosság körében. Mivel Marie Antoinette nem akart elszakadni szeretteitől, a család 1791. június 21-re virradó éjjel két gyors kocsi helyett egy lassú, feltűnő hintóval indult útnak a Tuileriákból. A királyné a gyerekek nevelőinek, a király pedig inasnak álcázva vágott neki az útnak. Az uralkodó eltűnésének híre villámgyorsan elterjedt a fővárosban, de hogy a párizsiak mennyire nem estek kétségbe, jól mutatja a közszájon forgó mondat: "No lám, nincs királyunk, mégis jól aludtunk! " A "vasszekrény" súlyos titka Az utolsó esély Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?