1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között az első magyar vasútvonal. A bányavidékeken - így Magyarországon is - már a 17. századtól fából készült nyompályán haladtak a csillék. Orbán Viktor: meg fogjuk őrizni a békét. A fapályát a 18. században vasszerkezetekkel erősítették meg, majd vaspályával váltották fel. A világ első kötöttpályás személyszállító járata az 1803-ban Londonban indult lóvasút volt, majd 1825-ben ugyancsak Angliában megnyílt a világ első vasútvonala, amelyen a George Stephenson által tökéletesített gőzmozdony vontatta a kocsikat. Erről a magyar közönség is értesült, a Bécsben megjelenő Magyar Kurír ugyanis azt írta: "Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higgye aki akarja. " Az elmaradott közlekedési viszonyok felszámolására az 1825-27-es reformországgyűlés bizottságot küldött ki, az 1831-re elkészült jelentés a vasútról (ductus ferrei) is említést tett. Addigra már az első magyarországi lóvasút is megépült, sőt meg is szűnt: 1827-ben nyitották meg a Pest és Kőbánya közti 7, 6 kilométeres pályát, de a lóvontatású lebegővasút olcsó puhafából készült pályája nem bírta a terhelést, forgalma sem igen volt, és a vállalkozás csődbe ment.
A magyar vállalkozók Ullmann Móric vezetésével bal parti vonalat képzeltek el, Pesttől az országhatárig, továbbá egy Buda-Győr vonalat Esztergomba és Komáromba tartó szárnyvonalakkal, részben ló-, részben gőzvontatással, kérelmüket kiterjesztették a Pest-Debrecen vonalra is. Engedélyt ők is kaptak, de a Helytartótanács az osztrák érdekeltséget támogatta. Ullmannék a Rothschild-csoporttal állapodtak meg: ők Pozsonytól a határig építik a vasutat, amelyet onnan Rothschild Nordbahnja visz tovább. Éles verseny alakult ki, Kossuth a bal, Széchenyi a jobbparti terveket támogatta. Miután az országgyűlés az első mellett foglalt állást, a Helytartótanács húzni kezdte az időt. Az osztrák pénzügyi válság miatt végül a Sina-csoport visszalépett, ekkor Ullmann új engedélyt kért, mindenütt gőzüzemre. 1843-44-ben az országgyűlés megadta a Magyar Középponti Vasúttársaságnak a kért kamatbiztosítást, amit a király ugyan nem hagyott jóvá, engedélyt viszont kaptak. Fahidak, gőzkompok és alagutak – a 175 éves magyar vasút érdekességei - Tudás.hu. A Pest-Bécs vasút építése a Duna bal partján 1844-ben kezdődött, miként a Pest-Szolnok vonalé is.
A teljes híd 74, 7 m hosszú, és az elmúlt 175 évben ugyan kiszélesítették, de a hét nyílású kőhíd alapvetően a mai napig használatban van. A zebegényi Hétlukú híd (fotó: Wikipedia, Globetrotter19) Pozsonynál nem hídra, hanem alagútra volt szükség. A Pest-Bécs vasút Pozsony-Marchegg (az osztrák határ) közötti szakaszán 1848-ban készült el az ország első vasúti alagútja. A 703 méteres alagút nem a most szokásos eljárással épült, azaz elindultak a két oldaláról, és középen találkoztak az építők, hanem összesen öt kutat ástak a hegyen, és amikor ezek a kutak elérték a kellő mélységet, akkor innen kezdték oldalirányban kialakítani a nyílást. Az elkészült alagúton a vonat két és fél perc alatt száguldott át, de a korabeli élménybeszámolók szerint az utasok legtöbbje ezt a két és fél perces szakaszt nem élvezte, inkább félt a földalatti utazástól. Az első vasútvonalnak nem kellett a Dunát átszelne, a kisebb folyókon az első évtizedekben még egyszerű fahidak vezettek át. A XIX. ORIGO CÍMKÉK - vasútvonal. században teljesen elfogadott volt, hogy a vasutat fahidakkal építsék meg, a fát megbízható, jó építőanyagnak tartották.
A javítások után a teljes szakasz 1827. augusztus 20-ra lett kész. A Hazai 's Külföldi Tudósítások 1827. augusztus 25-i száma így számolt be a megnyitóról: Ő Fő Herczegsége hozzá tartozandóival, 'sa' Deputátióval, mellynek Előlüllője Méltós. Báró Venkheim Jósef Aradi Fő-lspány Ur vala, a' városi új Kőbányánál az üllésekre alkalmaztatott kotsikra, magyar színekkel ékesített két zászló elől lobogván, felüle, és egészen a' Kerepesi lineáig, egy ló által húzatva, megérkeze A lebegővasút visszafelé már nem a főhercegi kíséretet szállította, hanem 68 gránátost és 148 mázsa terhet vontatott, ezt a terhet szintén egy ló húzta el. Még ugyanezen a napon egy hét kocsiból álló szerelvényt húzott el két ló Kőbányáról Pestre. Ez alkalommal 448 mázsányi követ, 4 hordó bort, 40 mázsa gyapjút, gabonát, fát és téglát szállítottak. Kőbányáról Pestre egy óra alatt ért fel a lóvontatású szerelvény, azaz óránként 8 kilométeres sebesség volt elérhető. Az ünnepélyes start után a vasutat sétakocsikázásra és teherszállításra is használták, ám a várt üzleti siker elmaradt.
Ennek mind műszaki, mind üzleti okai voltak. A vállalkozásnak a nyereségességhez napi két, 10 kocsis fordulót kellett volna teljesítenie, ehhez pedig 24 kocsira lett volna szükség. Ezzel szemben csak 11 volt ebből, és ez is sokszor kihasználatlanul állt, mert a kőbányai vállalkozók nem szerették volna kiadni a kezükből az építőanyag szállítását, ezért jóval a vasút árai alá ígértek. Műszaki gondok, balesetek A vasút mindemellett több műszaki problémával is küzdött. A puhafa szerkezet gyorsan romlott, állandóan javítani kellett. A 11 kocsiból általában három mindig javítás alatt állt. Fél év alatt a szerkezet karbantartására 1500 forintot kellett költeni és összesen csak 4800 tonna terhet szállítottak el. A kocsiknak konstrukciós problémájuk is volt: A két oldalt lógó kocsi között helyezkedett el az a közös rész, amely a négy kereket magába foglalta, és ami tulajdonképpen a szorosan egymás mellé helyezett két sínen futott. Csakhogy mind a négy kerék függőlegesen állt, oldalirányban semmi tartást nem adtak, és a kocsik ennek következtében erős szélben belengtek, emiatt több baleset is történt.
Ízlett a Kecskeméten Mosolyturnézó Bumeráng műsorvezetőinek a Petőfis-reggeli. Néhány másodpercre még a mikorofnok is elnémultak: mindenki evett. Voga a zellersalátát, Bochi a Tokajis libamájat, Boros a kacsakocsonyát ismerte fel elsőre. Közben a stáb szurkolt, hogy nekik is maradjon kóstoló a tanyacsárdás ínyencségekből. Ma délelőtt, 8 óra után élő adásban kívántunk jó étvágyat a Neo FM sztárműsorvezetőinek, és kértük: találják ki, mit kaptak reggelire szerkesztőségünktől. Boros Lajos felesége nyilatkozott férje állapotáról. Előzetesen magyaros, kecskeméti ízekkel kecsegtettük őket, míg a menükártyán ráksaláta, pácolt lazac, egyéb tengeri herkentyű szerepelt, no meg gomba, amire Boros Lajos kifejezetten allergiás... Meg is lepődtek a rádiósok. Szikora Attila mesterszakács ötlete volt a kamu-menü, ami néhány pillanatig elbiznytalanította a sokat tapasztalt rádiós nagymenőket. Aztán elárultuk: valójában jérce, libamáj, mangalicaszűz, kacsa van a gyönyőrűen díszített tálcán, mellé "valamiből" készült saláta és pogácsák. Elrajtolt a kóstolás.
Mondjuk az elég kínos helyzet, amikor egy fellépésen nem hallja a közönség a poénomat, mert annyira nevet a saját nejem. Igen, ez megesett. Meg az is, hogy az egész családomat megkértem, üljenek a hátsó sorba inkább. Kommentálták a szövegemet, bele-beleszóltak, hogy de az nem is úgy volt, apa… Képzelheti… A nevettetés mellett úgy tnik, a feltalálás a másik szenvedélye. Szüntelen töri a fejét valamin? Ó, igen! BAON - Élő adásban reggeliztettük a Bumerángosokat. És közben végtelenül szórakozott leszek. Arcmemóriám például, talán épp ezzel összefüggésben, nincs. Egyszer mentem valahol, és egy ötleten járattam az agyam. Jött velem szemben egy csinos n, jól megnéztem magamnak. Aztán elmentem mellette, de utánam kapott, hogy hé, hova mész? A feleségem volt. Karaoke alkalmazás, öröklét applikáció – ez utóbbi találmányát azért megmagyarázhatná… Akiknek messze, esetleg más földrészen van eltemetve a hozzátartozója, mint nekem az anyám, az nem tud kimenni hozzá a temetbe. Viszont, ha lefényképezzük a temetkben a sírokat, és egyúttal létrehozunk egy adatbázist, amelybl megtudható, és amelybe feltölthet sok minden az elhunytakról, akkor gyakorlatilag lehetvé tesszük, hogy mindenkinek nyoma maradjon a világban.
(a káromkodás magában nem fenyegetés, de azért csak finoman kérjük Lalibát, mondjuk felmenőivel való közelebbi kapcsolat létesítésére:-) Ha kikérné magának a stílust, akkor lásd az ő "menjanyádba" modorukat). Mindazonáltal még az esetleges hallgatói fenyegetés ténye is kétséges, tekintve, hogy Boros kajmán saját bevallása szerint törölte az ilyen SMS-eket... A Boros "Lalikirály" Lajos-Bochkor "Menj anyádba" Gábor páros arcátlansága egyébként határtalan: míg korábban telerítták az étert, kiátkozták a két új adót, tüntetést szerveztek, ellenállásra buzdítottak, azon siránkoztak, hogy politikai döntés született az ORTT-ben, most mégis az "ellenségnél", a libsi Neo FM-nél folytatják. Persze akiknek a zsebük az első, azoknak nem számít, hogy saját híveikből csinálnak hülyét (akik viszont meg is érdemlik). A lényeg viszont ugyanaz: továbbra is folyik a zsidórasszista, antimagyar szenny, az alpári, tehetségtelenekre jellemző "humor" a rádióból, hadd hülyüljön tovább a nép... Tóráddal szórakozz!