Főoldal > Magyarország > Győr-Moson-Sopron megye > Szűkítés 180 találat térkép nézet » 180 találat × Ajánlásunk szerint Értékelés szerint Mi alapján rangsorolunk?
Győr Nyugat-Dunántúl központjaként fontos szerepet tölt be minden téren. Győr és környéke a turizmus szempontjából is izgalmas vidék, hiába a Kisalföldön fekszik, az aktív pihenés simán kivitelezhető! Győr városa Budapest és Sopron után a 3. leggazdagabb magyarországi város a turisztikai látnivalók számát tekintve. Belvárosának szinte mindegyik épülete műemlék vagy műemlék jellegű. Győr látnivalói Bazilika A Káptalandombon, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál magasodik a Győri Püspökség, amelyet Szent István király alapított. A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. Elsőként román stílusban épült a 11. században, majd a tatárjárás után gótikus formában építették újjá. Teljes gótikus átalakítása az 1480-as években fejeződött be. A jobb oldali hajó mellé épített kápolnában őrzik a Szent László hermát. Győr és környéke látnivalók, programok, térképpel - Utazáskatalógus. Az ereklyetartó a magyarság egyik legfontosabb szakrális emléke. Ugyanebben a kápolnában található Boldog Apor Vilmos püspök síremléke. A 2. világháborúban fellépett az üldöztetések és az erőszak ellen.
A Püspökvárba menekült emberek védelmezése közben lőtték le orosz katonák. A belső tere is csodás Püspökvár és püspöki palota A Bazilika mellett Győr legjelentősebb és legősibb műemléke. A mindenkori győri püspök lakóhelye. Legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a 14. századból származó úgynevezett menekülő folyosó. Kalandok gyerekkel Győr környékén - Győr Plusz | Győr Plusz. A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczi Orbán püspök által 1481-86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. Karmelita templom Győr egyik legjelentősebb műemlék temploma, a történelmi belváros nyugati kapuját jelentő Bécsi kapu tér városképileg leginkább meghatározó épülete. A templom a barokk építészet egyik legszebb alkotása. Elhelyezkedése is művészi, mivel tökéletesen illeszkedik a tér és az utcák helyzetéhez. Az épületegyüttes híres Loretói-kápolnájában 1717-ben készült "Fekete Mária" szobor áll. A templom alatt egy kripta is található, három bejárata közül napjainkban a Rába-part felől nyílót használják. A kripta egyben csontkamra is, ide gyűjtik a százévesnél régebbi csontvázakat.
RSS 7/33 – Őszbe Ezek nem viccelnek. Azt mondták, lehűlés lesz, oszt tényleg az lett. Olyannyira őszbe csavarodott a természet feje hirtelen, hogy jajjaj. Mi mást tehetnék, próbálok együtt mozogni a korszellemmel.
Hull hull hull hull hull hull csöppre csöpp az ablakon csorog az eresz a házamon harmadnapja hallgatom unalom unalom pocsolyák az udvaron sűrű sár az utakon s mint a függöny vastagon hull hull hul l 3. Vonat megy füstje lomha fekete zászló utána percekig csupa csípős kőszénszag Szárszó este hat óra hét túl a hegyek feketék hideg a szél zord a víz rossz idő lesz holnap is. Sársokalló ~ Csanádi Imre ~....................................... Sár, sár, őszi sár - falu, város, de sivár. fülig csak - csizma, cipő, cuppoghat. Fekete gally vizet hullat, puszta határ esőn fullad. Varjú kornyikálja: kár! fölszárad-e ennyi sár? Sok idő még fűbújásig, szegény madár csontig fázik. Kár, kár, kár, sár, őszi sár. Őszbe csavarodott a természet feje ~ Arany János ~....................................... Őszbe csavarodott a természet feje, dérré vált a harmat, hull a fák levele, Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja, És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja. Őszutó Vacog a Küküllő, éjjel-nappal fázik, lábujjhegyen lépked fűzfától fűzfáig.
Csokonai Vitéz Mihály Az ősz című versének részlete a Magyar Elektronikus Könyvtárban A pince mélyén. Fotó. – Digitális Képarchívum "Őszbe csavarodott a természet feje, Dérré vált a harmat, hull a fák levele, Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja, És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja. Megpihen legszélén az égi határnak S int az öregeknek: » benneteket várlak! « Megrezdűl a feje sok öregnek erre: Egymásután mégis mennek a nyughelyre. " Arany János: Toldi estéje (részlet) – Magyar Elektronikus Könyvtár Sínpár őszi erdőben. Fotó – Digitális Képarchívum "Ó, virrasztások évszaka! Vastagon fog a tinta, zordul. A rozsdalevü éjszaka már hatkor a kertekre csordul: Reves fák nyirka folydogál s te arra gondolsz: mennyi éved van hátra még? Jaj meg-megáll a láb, mert fél, hogy sírba téved. " Dsida Jenő: A sötétség verse című versének részlete a Magyar Elektronikus Könyvtárban Varga József: Könyörület. (Síremlék az Óbudai temetőben). Fotó – Digitális Képarchívum "Ősz, arany ősz, a tarlón vér nyoma, szeder kúszik, illeg a galagonya, s nagy ekevas a télbe fordítja át majd az őszutó arany zűrzavarát. "
Ősszel napsütésben a színek mélyebbek és határozottabbak. Fényszegény napokon, melyekből egyre több lesz az idő múlásával, változik a kép. A csakhamar ránk köszönő ólmos szürke reggelek és a korai délutánok fényszegénysége, még ezekből az erősen kontrasztos színekből is tompa, olykor már – már elmosódott, szinte a misztikum sejtelmes határait is feszegető, színfoltokat varázsolnak a szemünk elé. Hamarosan beköszönt a rideg tél. A metsző hideg szél egyre szorgalmasabban kopasztja tisztára súlyos levélterhétől a fák koronájának mélybarna ágait. "Őszbe csavarodott már a természet feje, Dérré vált a harmat, hull a fák levele. Rövidebb-rövidebb lesz a napnak Útja És nagyokat alszik rá, midőn befutja. " Írja gyönyörű soraival Arany János a "Toldi estéje" című elbeszélő költeményében A reggeli dér, bizony már tudtunkra adja, hogy elmúlt a nyár. De ez most még, mintha senkit sem érdekelne, hiszen a kora őszi napsütés színpompája szemet gyönyörködtető "művészi" alkotások sorát vonultatja fel, méghozzá szenünk láttára nap, mint nap megváltozva.
A seregélyek is próbálkoznak, mert van még a domboldalban később érő fajta a tőkéken. Rengeteg diót gyűjtöttem és kaptam. Szedtem a kertben, és úton-útfélen. Jövő ilyen korig kitart. Remélem lesz ki megtörje. Mégis. Nem tudom megtenni, hogyha bárhol látok egy gazdátlan szemet, le ne hajoljak érte. Ebéd a teraszon, szőlőleveleken átszűrődő bágyadt, kicsit melengető napsütésben. Bogrács alján kevéske maradék pörkölt, benne főtt szalonnabőrke, füst ízű, finomabb mint új korában, besűrűsödött szafttal, friss kenyérrel tunkolva. A vasárnapi szüreti almás pitének - melynek a szüreti jellegét a belehintett szőlőszemek adták- már csak az emléke maradt. Elgondolkodom egy hasonlaton. Olyan a család, mint a kert. Mi, nagyszülők, vagyunk a göcsörtös almafák. Gyermekeink, még termő korban, de már a kicsi rügyeket, az unokákat gondozzák. Így megy ez, mióta a világ-világ, és jól van így.
Ha azonban Petőfi nagy tájleíró verseit tekintjük viszonyítási pontnak, és ilyen szemlélettel újraolvassuk a Tisza, az Alföld korabeli leírását, valóban megdöbbentő a változások mértéke. Azért a naplemente látványa csak megmaradt, gondolhatnánk, ugyanolyan, mint akkoriban volt. Igaz, a fiatal forradalmár, a lánglelkű költő kiűzött királyt lát még a láthatár mögé bukó napkorongban is, hiszen az ember ugyan azt nézi, ami a szeme előtt van, de azt látja bele a képbe, ami a gondolatai között éppen formálódik… "Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér a szeme a tulsó határra, Leesik fejéről véres koronája. " De mi ez a talányos leírás, mit jelent az, hogy a nap visszapillant a föld pereméről? Egy különleges fényszórási jelenség okozza, hogy a látóhatár szélére érve a napkorong sokszor szinte ellaposodik, mintha megállna pár percre a süllyedése, és utána nagyon hirtelen tűnik el a horizont alatt. Arany János, amikor az öreg Toldi vitézről szóló történetét kezdi, ugyanezt a jelenséget írja le, de mennyire más lelkülettel.
Mégis: az újbortól rózsás hangulatot akaratlan is megszomorítja a meleg évszaktól való búcsúzás melankóliája, csakúgy, mint a készülődésé a zúzos télre. Impresszió és szimbólum Az ősz álmatag szépsége számos költőt és festőt sarkallt arra, hogy pennát avagy ecsetet ragadjon s újraálmodja a növekedő alkony évszakát. Így tett ezzel a francia Paul Verlaine is, kinek művészete jól példázza a szimbolista költők verszene iránti fogékonyságát, s az impresszionizmus költészetre gyakorolt hatását egyaránt. Az Őszi chanson c. mesterműve az ősz méla-borongós hangulatát a hangszimbolika eszközével festi le. A penna ecsetté válik a impresszionista kezében. Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón. Kislexikon Szimbolizmus: a XIX. század második felében, a francia Baudelaire versei nyomán kibontakozó művészeti irányzat, mely szakít a realizmussal, és a jelenségek mélyén rejlő, megfoghatatlan valóságot a szimbólumok elvont, ám annál gazdagabb nyelvén próbálja megragadni.