Így hát Sinbad visszatért hazájába és meggyógyult gazdagabb, mint korábban. Utolsó kirándulás És újra, a kaland iránti szomjúság fáradhatatlanul húzódottfelfedező a távoli földekre. A hajót a sziklák hordták a szél, és összeomlott. Túlélt egy Sinbad. Felmászott a partra, és elindult egy szantálfa hajón. Amikor az utazó eljutott a földbe, ott találkozott az emberekkel, és a séta felé vezetett. Ott simogatta, és a séta megkapta a lányához. Aztán meghalt a szeker, és Sinbad uralkodni kezdett a városon. Minden hónap elején a férfiak elhagyták valahol. Mese egy kíváncsi mókusról 6. Egy kíváncsi utazó megkérte az egyiket, hogy vigye magával. Így repültek át a levegőben, és csodálkoztak a Sinbadon. De le lett dobva. Allah hírnökei arany botokkal jöttek a völgybe, és bemutatták az aranyos sétapálcát a szenvedőknek, majd eltűntek. Aztán Sinbad látta, hogy egy hatalmas kígyó félig nyelt egy férfit, és segítségért sírt. Egy arany nádas kereskedő megölt egy kígyót, és megmentette a szerencsétleneket. Aztán voltak repülő emberek, és beleegyeztek, hogy hazatérnek Sinbadba.
Megtalálnak minden kis lukat és lukincát, ahova a falatokat eldughatják. Télen aztán rájárnak, mehet a lakoma, nem kell bolyongani a havas-deres Kőris-hegyi vadonba. M ókusmamának és a lurkóknak volt a dombtetőn is egy kedvenc fájuk, ahol melegen sütött a nap rájuk. Messze elláttak majszolás közben, nem kellett félni, hogy meglep a nyest. Ki mókust akar látni menjen a Bakonyba egyenest! Gyűlt a héjkupac, bizony méteresre, ilyet nem láthatsz csak keresve. Mókusmama mást is tanított: házak padlására el-ellátogatott. Vitte magával csemetéit. - Éjjel én is surranást hallottam, - úgy rémlik. Mese egy kíváncsi mókusról. - Csukk, csukk! Itt csörög a dió terítve, aszalódik a szőlő felkötözve, csak ehet belőle az erdő szülötte!? – Súgta mókusmama s tovább is mondta: - Egyetek hát bátran, kapva, biztos nem haragszik meg a gazda. Tudja, hogy ennünk nekünk is kell, vasfogú forgóval ránk nem kelepel. A ztán még más csodára is tanította picinyeit, bemutatta a madáretetők rejtelmeit. - Nagyon sok finomság lelhető itt mihamarább, s nem küld el a gazda senki emberfiát.
Csak fáradjatok! Estére fájni fog a hátatok, de bezzeg én már kitaláltam, hogy mit kell tenni! Gyorsan hazaszaladt, hozott egy jó nagy kerek kosarat, és sebbel-lobbal, ahogy érte, a sok réti virágot mind letépte. Szedett kökörcsint, habszegfűt, fehér virágú tőzikét, egy korai árvácskát sem kímélt, aztán a sárga mezei tyúktaréj is belekerült a kosárba. Vitte a sok virágot, remegő rezedát nagy diadalmasan a napos réten át. Csöppet sem fáradt, inkább dudorászott. Örült, hogy milyen jó dolgot csinált, aztán vágott magának egy hosszú pálcikát. Kiskertje földjét azzal mind kifúrta, s a virágokat sorba beledugta. Virult a kert egy pillantás alatt! A fél erdő összeszaladt, és Panni összecsapta kis kezét: - De szép! Mese a kíváncsi kis békáról - 2014. június 14., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Peti, ezt hogy csináltad? Peti dölyfösen nézte, hogy Panni kiskertjében semmit se mutatnak a virágágyak, a kis Balázsnak meg hátra van még rengeteg sok munka, nagyon szuszog, piheg, talán már meg is unta. - Gyere, apu! - kiáltott Mókus Péter - az én kertem a legszebb, nem is mérhető össze senkiével!
– Mi ez? Mi ez? – brekegett a három kicsi. – Aludttej – mondta békamama. – Leengedték, hogy jó hideg legyen. – Később majd felhúzzák? – kérdezte Kvak. – Igen, biztosan aludttejet akar uzsonnázni a három kislány odafent. – Utazzunk fel az aludttejjel! – kiáltotta Kvik és Kvak. – Jaj, én nem hagyom itt a mamámat! – szeppent meg az apró Kvuk, a harmadik kis béka. Kvik és Kvak azonban máris ugrott, s mindketten kikötöttek egy-egy pohár kellős közepén. Könnyű lábacskájuk alig hagyott nyomot az aludttej színén. A mamájuk egy darabig hívogatta őket, de kár volt a szóért, Kvik és Kvak világot akart látni. A vödör megindult fölfelé, majd zökkenve megállt. A három kislány ujjongott: – Kis békák, gyönyörű kis békák! Hozzánk jöttek! Ó, de szépek! – Befőttesüvegbe rakjuk mind a kettőt, apró létrát is teszünk az üvegbe, jó szorosan lekötjük, bizony! A kis békák majd fölmásznak a létrán, ha jó idő jön; megbújnak az üveg aljában, ha vihar lesz! Mese a mókusról és az oroszlánról – Talita. – mondta a legnagyobb kislány. Kvik és Kvak rémülten nézett össze.
A külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott püspök felkereste Siklódi Sándor sírját, aki 1985-ben káplánként, majd 1988-tól a templom bezáratásáig plébánosként, végül 2013-as újranyitásától haláláig ismét plébánosként szolgálta a magyar közösséget. Cserháti Ferenc részt vett a clevelandi cserkészek – mintegy száz fiatal – szokásos péntek esti foglakozásán, és arra buzdította őket, hogy őrizzék a Szent István-i örökséget. A püspöki látogatás kiemelt eseménye volt a bérmálás, hét jelölt részesült április 24-én, vasárnap a szentségben. A Szent Imre-templom megtelt az ünnepi liturgiára, Cserháti Ferenc szentbeszédében a Jelenések könyve mondatairól elmélkedett: "Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. " Rámutatott: Isten hajléka az emberek között van, de Isten lakhelye esetében nem egy lakcímről van szó, amit könnyen megtalálhatunk. Hol lakik az Isten? A montreali magyar plébániára látogatott Cserháti Ferenc püspök - Magyarplebania. Égen, földön és mindenütt, leginkább az emberi szívekben kell hogy lakozzék.
Clevelandből még aznap délután a püspök a New York állambeli Buffalóba érkezett, ahol a Szent Júdás Központban szentmisét mutatott be, majd találkozott az ottani magyar közösséggel. (Folytatás következik. )
Ezért nagy volt a megütközés, valahányszor Jézus szóba állt a bűnösökkel, velük étkezett, és kijelentette, hogy Isten a legjóságosabb Atya, aki szereti gyermekeit, akár jók, akár rosszak, senkit sem gyűlöl, nem bosszúálló. Sőt, a felháborodás csak fokozódott, amikor Jézus még ennél is tovább ment és a mai evangélium példabeszédében rámutatott: A püspök emlékeztetett rá: az evangéliumban egy apa két fiáról hallottunk. a tékozló fiú az olyan ember megtestesítője, aki saját feje után megy, semmibe veszi a családi kötelékeket, a szent hagyományokat és törvényeket. Útravaló – 2022. március 20., nagyböjt 3. vasárnapja | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Egy idő után úgy él, mint egy minden jámbor zsidó számára elviselhetetlen, tékozló fiú, aki a disznók között forog, és ezek moslékával szennyezi be magát, tisztátalan, erkölcstelen ember, akit a legtöbben ma éppúgy megvetnek, kirekesztenek, elítélnek, mint egykor. Nem így az Isten, az emberiség gondviselő Atyja! Jézus mai példabeszéde azt tanítja, hogy Isten minden gyermekét szereti és jóra vezeti. Neki még a legelvetemültebb gyermeke is nagyon kedves.
Fotó: Kanadai Magyar Papi Egység Magyar Kurír Kapcsolódó képgaléria Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is! © Híreink csak a szerkesztőség engedélyével, "Magyar Kurír" forrásmegjelöléssel használhatók fel.