Eredetileg minden olimpiai játékot Athénba terveztek, de ezt az ötletet hamar elvetették. Az első olimpián 9 sportág 43 versenyszáma képviseltette magát, 241 sportoló részvételével, majd a következő olimpiákon egyre több nemzet egyre több versenyszámban versenyzett, míg ma már bátran mondhatjuk: mindenki ott van, aki számít. Magyarország első, áttörő sikerét Hajós Alfréd hozta meg, aki 100 és 1200 méteren nyerte meg a szélsőségesen hideg (13 fokos! ) pireuszi öböl vízében az úszószámokat, ezzel elnyerve a "magyar delfin" elnevezést, amit a sportújságírók ragasztottak rá. Utólag furcsa lehet, de ez a kiemelkedő teljesítmény még "csak" ezüstérmet jelentett, ekkoriban ugyanis még ez járt az első helyezettnek. Hajós Alfréd egyébként mindenben különlegesen tehetséges volt: az úszás mellett atletizált, tornázott, focizott, és építészként is megállta a helyét, sőt, az 1924. évi olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (itt szintén nem volt aranyérem). Az 1914-es Stockholmi olimpiára a technika is javult, aminek köszönhetően a mérések jóval pontosabbakká váltak, és az egész világon közvetíteni tudták a játékokat.
Az olimpiai eszme felélesztésével a reneszánsz óta próbálkoztak. A 17. századi Angliában, majd a francia forradalom alatt, 1796-tól rendeztek "olimpiai" játékokat, érdekesség, hogy utóbbi során használták először mértékegységként a métert. A 19. század második felében Angliában olimpiai fesztiválokat tartottak, az 1821-ben függetlenné vált Görögországban 1859-től rendeztek Pánhellén Játékokat, ezért építették újjá márványból 1869-ben az ókori athéni stadiont, amely 1896-ban az első olimpiai játékok színhelye lett. Az újkori olimpiai mozgalom atyja, a francia Pierre de Coubertin báró az 1880-as években vette fejébe, hogy újraéleszti az ókori játékokat. Olyan olimpiát képzelt el, amelyen minden nemzet részt vehet, és az antik hagyományt a fair play szabályaival ötvözi. Fáradhatatlan szervező munkája, lelkesedése nyomán került sor Párizsban, 1894. június 23-án arra a tanácskozásra, amelyen 13 ország 49 sportszövetségének képviselői megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB). A vezetésbe beválasztották Kemény Ferencet, Coubertin barátját és harcostársát is, személyén keresztül a magyar sport az ötkarikás mozgalom alapítóinak egyike.
A frissen megalakult NOB 1896-ra Athénba tűzte ki az első újkori olimpiát, bár a francia báró inkább 1900-at és Párizst javasolta, mondván, hogy a világkiállítás részeként jóval szélesebb nyilvánosságot kapna az esemény. Nagy feladat volt számára az olimpia görögországi megrendezése, a kezdeti anyagi nehézségeken egy Egyiptomban élő görög milliomos nagylelkű segítségével lettek úrrá. Végül 13 ország 295 sportolója állhatott rajthoz a kilenc sportág (atlétika, torna, birkózás, vívás, kerékpározás, lövészet, úszás, tenisz, súlyemelés) 43 versenyszámában. A sportesemény akkora sikert aratott, hogy a büszke görögök többé ki sem akarták engedni kezükből a rendezés jogát, amit viszont Coubertin nem fogadott el. Az olimpia után Vikelasz lemondott elnöki tisztéről, helyét Coubertin foglalta el. Az 1900-as és 1904-es játékokat (Párizsban, illetve St. Louisban) elhomályosította a világkiállítás, a frissen életre hívott mozgalomnak fenyegető érdektelenséggel kellett szembesülnie. 1906-ban újabb játékokat szervezett Athénba, de ez nem számít a hivatalos nyári játékok közé.
Legutóbb hónapokig ott rohadtak a plakátok, mire végre úgy döntöttünk, elég volt, és megtisztítottuk a környezetünket, majd otthagytuk valami random párt főhadiszállása bejáratánál
Második világháborús páncéltörő gránátot vitt be egy férfi reggel a pilisvörösvári rendőrségre, hogy ott leadja az általa talált robbanóeszközt. A tűzszerészek a gránát vizsgálatáig kiürítették a kapitányság és a posta épületét is – közölte a Honvédelmi Minisztérium. Botrányos és veszélyes jelenetek Nagykátán, pedig csak választási nagygyűlésre készülődtek | BudaPestkörnyéke.hu. A helyi lakos által bevitt 75 milliméteres gránát tűzszerészeti vizsgálatáig két lakóépületet is kiürítettek. Kiderült, a robbanóeszköz már hatástalanítva volt, így azt a központi gyűjtőbe szállították. A lakók időközben visszatérhettek otthonaikba, a hivatalok újra működnek.
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Alpolgármesterek - archiv.pilisvorosvar.hu. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
Pilisjászfalu Önkormányzat 2080 Pilisjászfalu, Bécsi út 33. Ügyfélfogadás: Hétfő: 8:00 –11:30-ig és 12:30 – 16:00-ig Kedd: 8:00 – 11:30-ig és 12:30 – 18:00-ig Telefon: 06 30 156 9350
Ma 2022. 4. 6, szerda, Vilmos, Bíborka napja van. Holnap Herman napja lesz. Ez a 14. hét az évben! Rendorsegi hírek pilisvorosvar. Hibabejelentés Ha a honlap működésével kapcsolatban, vagy az oldalon található adatokban hibát találsz, kérjük írd meg nekünk és azonnal javítjuk! Ezzel nem csak a mi munkánkat segíted, hanem a közösség minden tagját, köztük magadat is. Mert így elkerülhető a bosszúság, melyet a helytelen adatok okozhatnak. Fontos továbbá, hogy a honlapon található tartalom egy részét a látogatók töltik fel. Ezért kérünk ha hibát találsz, vagy kifogásod van valami ellen kérjük jelezd felénk! Szerkesszünk közösen! Hibabejelentés »