A St. Andrea skybar a Váci 1 tetején, a volt Tőzsdepalota felújított épületében Tíz év elteltével a tervezés és kivitelezés mellé az ingatlanfejlesztési lábat is odatették a Horizon Development megalapításával – a cégcsoporthoz innentől nemcsak az Andrássy úti luxusüzletek (az Armani, a Max Mara, a Ghraoui, a Burberry) átépítése és kivitelezése fűződik, hanem az olyan látványos és nagyobb volumenű beruházások, mint a volt Tőzsdepalota felújítása (ma Váci 1), az Eiffel Palace vagy a Szervita Quare Building megépítése. Részlet a 2017-es cikkből. A képen a cég négy partnere, balról jobbra: Massányi Tibor, Kovács Attila, Czár Balázs és Haberl Péter / Fotó: Orbital Strangers "Nem szeretem, ha mások döntenek rólam. Erre egy megoldás van, ha saját cégem van. " Kovács Attila ezzel indokolta az 1995-ös cégalapítást. Friss diplomásként előbb egy itteni amerikai iroda, majd egy nagy nevű londoni cég (BDG) pesti érdekeltségénél kapott munkát, amikor a kilencvenes évek közepén egy nagy távol-keleti munka és a szükséges erőforrások átcsoportosítása miatt váratlanul felszámolták a pesti irodát, és állás nélkül maradt.
Ötvenegy éves korában elhuny Kovács Attila, a DVM group és Horizon Development cégcsoportok alapító tulajdonosa és ügyvezető partnere – közölte a társaság csütörtökön az MTI-vel. 2020-ban 16 milliárd forintos becsült vagyonnal a 76. helyen állt a leggazdagabb magyar ingatlanosok listáján. Kovács Attila a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, 1994-ben diplomázott, majd az Egyesült Államokban, Svédországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban szerzett nemzetközi építész- és projektmenedzsment-gyakorlatot. A DVM groupot, az építészeti és építőipari szolgáltatásokat nyújtó, nemzetközi szinten is elismert cégcsoportot 1995-ben alapította meg, majd 2006-ban prémium-ingatlanfejlesztő cégét, a többszörösen díjazott Horizon Developmentet. Azt írták, Kovács Attilát a műemlékvédelemben rejlő szépségek és kihívások kettőssége vonzotta, amikor az Eiffel Palace (volt Pesti Hírlap és Légrády Nyomda) és a Váci 1 épületének (volt Tőzsdepalota) örökségvédelmi megújulását vállalta feladatként.
Takács Ernő elmondta: Kovács Attila jelentős, Budapest arculatát is meghatározó épületeket hagyott örökül, nevéhez példaértékű beruházások fűződnek a műemlék- és örökségvédelemben és a kortárs építészetben is. Példaként említette az Eiffel Palace és a Váci 1 épület (volt Tőzsdepalota) örökségvédelmi megújítását, illetve a Szervita Square Building, a Promenade Gardens és az Eiffel Square épületeinek építészeti megoldásait, amelyben már a kortárs építészet és a környezettudatosság iránti szenvedélyes elkötelezettsége is megmutatkozott. A múlt, a jelen és a jövő Kovács Attila munkásságában szerves egységet alkotott, minden munkájában felfedezhetőek a múltban gyökerező, jövőt idéző, izgalmas, egyedi megoldások, miközben karizmatikus munkastílusával kollégáit és üzleti partnereit is inspirálta. A megújítás lehetőségét, az újabb kihívásokat kereste egész szakmai pályafutása alatt, és formabontó megoldásainak köszönhetően épületei, fejlesztései halhatatlanná tették. A hazai építészeti kultúra progresszív fejlődésének és az ingatlanfejlesztés minőségének előmozdítása területén végzett munkája példaértékű a jövő nemzedékének – emelte ki az elnök.
Ezután alapította meg elsőként a DVM Design névre hallgató mindössze négyfős tervezőirodát. "Annak idején az építőipar nem szolgáltatott, hanem csinált. " Nem volt túl jó véleménnyel a kilencvenes évek közepének átlagos építőipari színvonaláról, de viszonyítási pontnak hasznos volt. Tudta, honnan akar kitűnni – a kis belmagasságok, kusza terek, összenyomott liftek, szűk garázsok, még szűkebb lehajtók, a gyenge világítás- és nulla légtechnika, a szalagablakok és fantáziátlan dizájn univerzumából –, és csapatával kezdettől fogva a piac legfelső szegmensét célozta meg olcsósítás és kompromisszumok nélkül. "Olyan nincs, hogy egy épület tökéletesen sikerül. " Kovács Attila és cégtársai tudatosan bővítették a DVM-et előbb tervezőirodából tervező-kivitelező, majd – a Horizonnal kiegészülve – tervező-kivitelező-fejlesztő cégcsoporttá. Kovács Attila úgy érezte, így lehet azt elérni, hogy amit a tervező kitalált, azt a kivitelező valóban megvalósítsa, és például ne spóroljon ki belőle semmit. Ha pedig még ők is üzemeltetik az épületet, akkor náluk csapódnak le az esetleges hibák, amik mindig használat közben jönnek ki.
Budapest, 2007. március 24. (MTI) - A vérkeringés összeomlása volt Kaszás Attila színművész halálának közvetlen oka - hangzott el a szombaton az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben tartott sajtótájékoztatón. Bognár László idegsebész-professzor, az intézet megbízott főigazgató-főorvosa bevezetőjében hangsúlyozta, hogy "a nagy népszerűségnek örvendő színész elhunytát övező nagy érdeklődésre való tekintettel" rendezték a rendkívüli sajtótájékoztatót, hogy ismertessék azt, ami az intézetben történt és azt, hogy mit gondolnak az esetről. Szikora István, az intézmény főigazgató-helyettes főorvosa a betegséget általánosságban ismertetve, elmondta, hogy az agyat borító lágy hártya és az agy felszíne között elhelyezkedő valamilyen ér megrepedése következtében fellépő vérzésről van szó. "Az európai populációban 100 ezer emberre 10-16 ilyen eset jut évente. Magyarországon 1. 000-1. 500 közé tehető az ilyen esetek előfordulása" - mondta. Magyarázata szerint az esetek 85 százalékában, egy veleszületett érfali gyengeség következtében, fokozatosan növekvő vékonyfalú értágulat alakul ki, amely egy bizonyos pillanatban megreped.
A DVD megvásárolható a központunkban Energia Gyógyító Központ H-1143 Budapest (XIV. kerület) Tábornok u. 11/A. I. emelet/11. (a 2. metró Puskás Ferenc Stadion megállójánál) Telefonszám: +36-1-251-4983 vagy: +36-1-222-3186
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Globális fájlhasználat Metaadatok Eredeti fájl (1 200 × 911 képpont, fájlméret: 183 KB, MIME-típus: image/jpeg) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.
1523 május 4-én Budára országgyűlést hívott össze, ahol leváltotta Báthori nádort tisztségéből, és Szapolyaitól visszakövetelte a királyi zálogbirtokokat. 1523 októberében-decemberében Bécsújhelyen tárgyalt Ferdinánd főherceggel, Krzysztof Szydlowiecki lengyel kancellárral, cseh főurakkal, pápai, moldvai követekkel. Tomori Pál 1525 őszén értesült róla, hogy a szultán seregeivel hadjáratot készít elő az ország ellen. Mégsem történt semmi az ország megerősítése érdekében. Így 1526 tavaszán, amikor a török hadak megindultak, sebtében kellett a magyar sereget felállítani. Lajos mindössze 20 évesen nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, mikor felvállalta a csatát Mohácsnál a török túlerővel szemben. 0t603 szekely - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A vesztes csata után, menekülés közben a Csele patakba fulladt, bár voltak olyan vélemények is, hogy meggyilkolták. Mindenesetre a bécsi titkos udvari levéltárban Dr. Endrédi Szabó Lajos kutatásai szerint őriznek olyan korabeli levéltöredéket, amely II. Lajos király haláláról tudósít. E "félbetépett, részben magyarul és latinul, német gót betűkkel írt" papírdarab kulcsmondata így szól: "Regem hostili manu trucidatum", azaz "A királyt ellenséges kéz ölte meg. "
A Szapolyai vajda és Báthory nádor pártja közötti vetélkedés felülírta az ország érdekeit. Egy korabeli pletyka szerint Szapolyai és Szalkai László esztergomi érsek a király meggyilkolását tervezték, hogy átvehessék a hatalmat. Lajos, akire hirtelen, kamaszfejjel zuhantak rá az országlás terhei, apjához hasonlóan gyenge kezű uralkodónak bizonyult. Képtelen volt letörni a mágnások uralmát (bár erre esélye sem volt), és a Jagelló-ház két országát sem sikerült centralizálnia. Feleségével, Máriával hamar egymásba szerettek és fényes, igazi reneszánsz udvart tartottak fenn, ahol gyakran rendeztek mulatságokat. Azzal szemben, amit egyes történetírók állítanak, miszerint csak a szórakozás érdekelte őket, Lajos és Mária nagyon is igyekeztek megerősíteni hatalmukat, ez a kísérletük azonban a rendek ellenállása miatt elbukott. Az elhibázott politikai és gazdasági döntésektől sújtott király uralkodásának végül az oszmán előrenyomulás vetett véget. Ii lajos holttestének megtalálása 2019. Szulejmán az évekig vívott határvidéki harcok után 1526-ban újabb nagyszabású hadjárattal indult Magyarország ellen.