Mennyből az angyal lejött hozzátok, Pásztorok, pásztorok, Hogy Betlehembe sietve menve Lássátok, lássátok! Istennek Fia, aki született Jászolban, jászolban, Ő lesz tinéktek Üdvözítőtök Valóban, valóban. Mellette virraszt az édesanyja, Mária, Mária. Széna közt fekszik, jászolban nyugszik Szent Fia, szent Fia. A gyermek Jézust mindnyájan együtt Imádjuk, imádjuk! A nagy Úristent ilyen nagy jóért Mind áldjuk, mind áldjuk! Előadó: Szabóné Lovrek Eszter. Kiadás dátuma: 2011. 11. 05.. Fájlnév: 3. Fájlméret: 2. 92 MB. Játék idő: 01:33. Bitrate: 256 kb/s. Mintavétel: 44. 1 kHz. Csatornák: Mono. Hangkészlet: l s f m r d t, s,. Furulya: 1 módosított hang. Technikai adatok: Hangnem: f dúr. Metronóm: 1/4=76. Ütemmutató: 4/4. Hivatkozások: Evangélikus Énekeskönyv - 548. ének: Mennyből az angyal Letöltések: Hibajelentés
"Elfárasztott, ím, a nap. / Szívem nyugszik halk örömmel, / bágyadt gyermekként fogad / éji csillagfényt özönnel. // Dolgaid elhagyd, kezem, / felejts, elmém, minden eszmét, / érzékeim – csöndesen: / én itt már csak szenderegnék. / És a lélek szabadon / hadd lebegjen, őrizetlen: / várd őt, varázs-vadon, / ezer új életre leljen. " A Lefekvéskor című Hermann Hesse-verset Tandori Dezső szép fordításában idézzük, s természetesen részben még a közeli veszteségnek, Kocsis Zoltán elhunytának hatása alatt. A költemény azonban egyúttal ajánló szerepet is betölt, mert hiszen az idős Richard Strauss élete végén Hesse e versét is megzenésítette Négy utolsó ének című hattyúdalában. A Kocsis számára élete utolsó évtizedében oly fontos zeneszerző e műve pedig ott szerepel majd a Magyar Rádió Szimfonikus Zeneka rá nak keddi koncertjén: Bátori Éva szólójával, valamint a vezénylő Vajda Gergely egy, ugyancsak irodalmi ihletésű új kompozíciójának társaságában (Zeneakadémia, november 22., fél nyolc). Vers azután másnap, az Óbudai Danubia Zenekar Mennyből az angyal fantáziacímű szerdai programján is felhangzik: Márai Sándor azonos című, nem csupán keltezését tekintve 56-os költeménye (Zeneakadémia, november 23., fél nyolc).
Ne lapíts szét, ez fáj! – szólt egy panaszos, vékonyka hang. – Ne haragudj – mondta az angyalka és megpróbált nem mozdulni többet – nem akartalak bántani, csak egy kis fényt szerettem volna találni. – Fényt? Minek neked fény? – kérdezte a vékonyka hang. – Hát – kezdett bele az angyalka bizonytalanul – mert félek a sötétben. – Én is. – mondta a vékonyka hang tulajdonosa szomorúan. Egy darabig csend volt. Nem szólt sem az angyalka, sem a morgó hang sem a vékonyka hang tulajdonosa. Majd egyszer csak a nagy, fekete sötétség mintha mozogni kezdett volna, s a távolból morajlás hallatszott. – Jaj, mi történik? – szólalt meg rémülten az angyalka és ijedtében belekapaszkodott a korábban talált lábba. – Megyünk valahova. – mondta a morgó hang tulajdonosa töprengve. – De vajon hova? – nyögte az angyalka és egyre szorosabban kapaszkodott a lábba. – Nem tudom – mondta a morgó hang tulajdonosa – de, ha ennyire félsz, nyugodtan foghatod a lábamat, amíg kiderül. Csak ne szorítsd ennyire, mert az fáj. Az angyalka boldogan kapaszkodott a morgó hang tulajdonosának lábába, majd eszébe jutott valami: – Hallod, Te, akit az előbb majdnem kilapítottam, gyere, próbáld megfogni a kezem.
A csengőszóra mindenki lassan besétált utánam a szobába és halkan együtt énekelni kezdtek… Menyből az angyal eljött hozzátok….. Csodálatos volt a karácsonyfa, a sok szép üveggömb ragyogott, a csúcsán pedig egy háromgömbös csúcsdísz ékeskedett, amit a gyertyaizzók első darabja világított be. Az ágait arany girland fonta kőrbe lefelé haladva, szerényen eltakarva az esetleges hibáit. De ez a karácsonyfa maga volt a csoda, mert az angyal hozta. A csúcs alatt megpillantottam az Angyalunk képmását egy dísz formájában. Ezt a díszt minden évben elhozza az angyal, enélkül talán el sem hinném, hogy valóban létezik. De itt van, eljött és a család is együtt van. Az ének után visszavonultunk az étkezőbe, megvacsoráztunk és következett a várva- várt ajándékosztás. Ez mindig a bátyám feladata volt és nagyon szerette csinálni. Neki az is örömet okozott, ha kiosztja az ajándékokat és látja mindenki örömét. Mindenki kapott az Angyaltól ajándékot és mindenkinek nagyon tetszett az ajándéka. Nagy élménnyel bontottam ki a magam ajándékait.
Angyal kórus zeng az égből, Betlehemi gyermeket. Ádjad ember, megváltódat. Ki ma földre érkezett! Szóljon néki hála dallam. Ének szóval áldja ajkam! Glóriákaz zengjetek! Dicsőség az Istenek!
A zenekar saját bevallása szerint különös gondot fordít az innovációra, a gyerekek zenei beavatására, és a patinás koncerttermek hagyományait is szívesen kombinálja újító törekvéseivel. A tradíció és az innováció ötvözésének egyik ideális helyszíne pedig a Zeneakadémia. A koncert előtt 17. 45-kor kezdődő ingyenes beavató előadást Eckhardt Gábor zongoraművész, zenepedagógus tartja zenebejátszásokkal, képvetítéssel és zenei csemegékkel fűszerezve. A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja. Beethovent 1809-ben kérték fel, hogy írjon Goethe Egmont című darabjához kísérőzenét. A nyitányt fájdalmas dallamokkal indító zene előrevetíti az igazságért folytatott harc reménytelenségét és a hős kételyekkel teli bukását, a befejezés elemi ereje ugyanakkor azt hirdeti, hogy a küzdelem soha nem hiábavaló, mert a szabadság eszméje tovább él. Beethoven művének nyitánya évszázadokkal később a magyar nemzet segélykiáltásának szimbolikus megnyilvánulásává vált, amikor 1956. október 23-án a Magyar Rádió ideiglenes stúdiójából a közlemények és a híradások között Beethoven dallamai szóltak a legtöbbször.
Slides: 23 Download presentation Puskin Anyegin Történelmi háttér Oroszország területileg és kulturálisan is Európa és Ázsia határán helyezkedik el. Nagy Péter cár (1672 - 1725) modernizálta az országot, és a nyugati mintákat vette át. Az ő hívására érkezett Oroszországba az etióp származású Abram Petrovics Hannibal, Puskin dédapja. Puskin élete Puskin 1799 -ben született arisztokrata, művelt családban. Moszkvában, Szüleitől tanult meg franciául, akik nagy kedvelői voltak a francia irodalomnak, az orosz nyelvet dajkájától, Arina Rodionovnától tanulta. Tanulmányait a Szentpétervárhoz közeli cári líceumban folytatta. Korán felfigyeltek tehetségére, csodagyerekként kezelték. Tehetsége mellett csíntevéseivel és rossz magaviseletével is felhívta magára a figyelmet. Puskin- Anyegin, szereplők jellemzése segítség?. Egy tanáráról például gúnyverset írt, majd amikor lebukott sírva kért bocsánatot, majd fél óra múlva ismét azon kapták, hogy a gúnyversen dolgozik. A hivatalnoki munka nem érdekelte, színházba járt és szerencsejátékokkal töltötte idejét.
). Ebbe a világfájdalmas állapotba robban bele Tatjána szerelme. Anyegin félti a szabadságát, függetlenségét az új kapcsolattól, de később (az utazás után) már föladná szabadságát, függetlenségét Tatjánáért, csakhogy addigra már Tatjána férjhez ment. A szeretői kapcsolatba pedig Tatjána nem megy bele büszkesége, világképe miatt. Alexandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin (elemzés) – Oldal 3 a 12-ből – Jegyzetek. Anyeginben önéletrajzi vonások is felfedezhetők: származása, neveltetése, élethabzsolása Puskinra emlékeztet. Szülei is könnyelmű emberek, akárcsak Puskin szülei: birtokaikat elzálogosítják, adósságot adósságra halmoznak, fiuk nevelését francia nevelőkre bízzák. Ennek az lesz az eredménye, hogy Anyegin jól megtanul franciául, de műveltsége felszínes. Hozzá tud szólni minden témához a könnyed csevegés során a társasági életben, de komoly vitákban csak okos képpel ül és hallgat. Annyira sok közös vonás van az elbeszélő (Puskin) és Anyegin között, hogy Puskin fontosnak tartja leszögezni, hogy azért vannak dolgok, amiben különböznek egymástól (pl. a falusi táj szeretete), azaz ő nem önmagát ábrázolta Anyeginben, mint Byron a maga hőseiben. "
A mű nyolc fejezetből áll, és Puskin Pjotr Alekszandrovics Pletnyov írótársának ajánlotta. 1. fejezet: Anyegin egy jómódú, nemesi család sarja, aki tizennyolc éves korára már kész úriember. Kiválóan társalkodik, táncol, udvarol és ismeri az alapvető illemet. Unalmas nagyvárosi életet él, sokat jár balett előadásokra és társasági összejövetelekre, értelmetlenül szórja a pénzt. Nagybátyja azonban megbetegedik, ezért vidékre utazik. Puskin Anyegin Trtnelmi httr Oroszorszg terletileg s kulturlisan. Miután megörökli az itteni kastélyt, elhatározza, hogy új életet kezd. 2. fejezet: Anyegin szép lassan megszokja a vidéki életet, egy nap azonban új földesúr tűnik fel, Lenszkij a költő. Bár alapvetően teljesen más természetűek, hamar jó barátok lesznek. Anyegin megismerkedik Larina asszonnyal is, aki özvegy és két lánya van: Olga szép és vidám természetű, gyermekkora óta Lenszkij szerelme és Tatjana, aki félénk és visszahúzódó. 3. fejezet: Anyegin szeretné közelebbről is megismerni Larina asszonyt és lányait, de amikor Lenszkij bemutatja neki őket, nem érez különösebb érdeklődést egyik lány iránt sem.
Magára erőlteti a byroni világfájdalmat, mélabút, a spleent (közönyt), és a sorstól rámért boldogtalanság pózában tetszeleg, ezért utasítja el élete megváltásának nagy lehetőségét, Tatjána szerelmét. Közönye és cinizmusa viszi gyilkosságba is: megöli legjobb barátját, Lenszkijt. Bolyong a világban, és miután leveti a magára erőltetett maszkot, rádöbben, mi lehetett volna az élete értelme: Tatjana szerelme, amely azonban már visszahozhatatlan, Tatjana férjnél van, és bár szereti Anyegint, nem lesz hűtlen a férjéhez. Anyegin jobb sorsra érdemes, de cselekvésre képtelen, kiábrándult és kallódó ember, nem találja a helyét az életben. Anyeginnel az egyéniség, az önkeresés (igaz, kudarcot valló) igénye jelenik meg az orosz irodalomban. a főhős sorsa nem egyedüli sors a XIX. századi orosz társadalomban: a nemesség jelentős része (a "felesleges emberek") szemben állt I. Miklós cár korának bürokrata világával, és egyéni útjait kereste, de nem talált határozott életcélt Lenszkij, a szépség mámorában élő költő sem jut el az értelmes léthez: tragikus halála az álmodozás, a fantázialét életképtelenségét bizonyítja; az ilyen romantikus típus nem képes az életben maradásra Tatjana a XIX.
Ennek a kiábrándulásnak legfőbb oka az, hogy az életét nem tudja tartalmassá tenni. Nincsenek céljai, létének nincsen értelme. Jellemének ugyanis van egy fontos árnyoldala: van benne valami enerváltság, tehetetlenség. Nincs kitartása, önfegyelme, és hamar megun mindent, amibe belekezd. Egyik nap lelkesen belefog egy új dologba, aztán pár nap múlva belefárad és abbahagyja, így végül semmivel nem jut semmire. Példák: írni szeretne, de nem sikerül, ezért abbahagyja. tudós akar lenni, könyveket halmoz fel maga körül, hogy tanuljon, de buzgalma csak pár hétig tart. örökölt birtokán reformokba kezd, de hamarosan erre is ráun, és már nem érdekli. Sok mindennel megpróbálkozik, de semmire sem jut, és végül nem csinál semmit. Ez oda vezet, hogy kiégett, komor és ingerült emberré válik. Így lesz a byroni modell követője: magára erőlteti a byroni világfájdalmat, a spleent. A kiábrándult, közönyös, életunt, világmegvető, szenvtelen embertípus jellegzetes képviselője lesz, aki a sors által rámért boldogtalanság pózában tetszeleg.