Sorozatban harmadik olimpiáján is bejutott a döntőbe a kardvívó Szilágyi Áron, miután 15:13-ra legyőzte a grúz Szandro Bazadzét. A fináléban az olasz Luigi Samelét könnyed vívással, 15:7-re múlta felül, így harmadszor is aranyérmes, ami ebben a versenyszámban korábban még senkinek sem sikerült. Szilágyi Áron olimpiai bajnok Londonban! (Az első arany) - YouTube. Az elődöntőt kissé álmosan kezdte Szilágyi, a döntő elején azonban maximálisan koncentrált, s mire Samele felocsúdott, már 3:0 volt az állás a magyar klasszis javára, sőt 7:1-re elhúzott, ám ezután sorozatban négyszer az olasz talált. Kellett egy idegnyugtató tus, hogy Szilágyi fújhasson egyet. Már csak azért sem lehetett elkönyvelni ekkor Szilágyi újabb címvédését, mert az olasz az elődöntőben 12:6-ról fordított. A pihenő azonban jót tett, az újrakezdés után megint négy magyar tus következett, s bár ezt követően kétszer Samele is eredményes volt, ezt követően újra Szilágyi pillanatai következtek, aki egész egyszerűen ellenállhatatlan volt, mondhatni, leiskolázta egyre inkább reményét vesztő ellenfelét.
© MTI / Illyés Tibor A szünet után videobírót kért Áron az első tusnál, együttesnek érezte, de az olasz fiúé lett a pont. Aztán elérte Áron kezét, ekkor lett 8-3 az állás. Újabb együttes találat után Szilágyi megint tisztán szúrt, majd jött az olasz, 9-4 lett. Aztán 9-5, visszatámadott Occhiuzzi. Áron nem jött zavarba, bevitte a tizediket is, ismét öt volt a különbség. Occhiuzzi csinált egy tiszta támadást, ezzel lett 10-6, de utána Szilágyi bravúrpontot csinált, egy visszatámadásból, 11-6. Jött még egy egylámpás találat, kezdett megnyugtató lenni a döntő. Occhiuzzi megint talált, ezzel 12-7 lett, aztán együtt talált a két versenyző. A tizenharmadik tus gyönyörű volt, ismét visszatámadt a magyar fiú, és behúzta a következőt is, egyetlen találatra volt az aranyérem, 14-8. Szilágyi Áron zsinórban harmadszor olimpiai bajnok | M4 Sport. Az utolsó tus is teljesen tiszta volt, Szilágyi Áron 15-8 arányban hozta a döntőt, és lépett a legnagyobbak által kitaposott útra: olimpiai bajnok lett! © Kollányi Péter, MTI "Örülök, hogy Gerevich Aladárhoz hasonlítottak, mert fia, Gerevich György volt a nevelőedzőm, s iszonyatosan sokat köszönhetek neki.
A lelátón szurkoló szépszámú magyar legnagyobb örömére az első találat Szilágyié volt, s bár Occhiuzzi már a rajttól elkezdte - amúgy olaszosan - kissé lassítani a meccs folyását, a magyar a folytatásban is szépen gyűjtögette a pontokat. Néhány pillanat elteltével már 7-0 (! ) állt a neve mellett az eredményjelzőn (az olaszon a videózás sem segített), az elképedt ellenfél ekkor adta az első tust. Szilágyi 8-1-es vezetésénél következett az egyperces pihenő, majd a szünet után a magyar vívó kért videóelemzést egy kétlámpás találatnál. Nem járt sikerrel, így az olasz szépített, 8-3-nál azonban újabb Szilágyi-tus következett. Occhiuzzi tovább faragott hátrányából, majd 9-5-nél újabb videózást kért, de nem adtak neki igazat, így elfogytak reklamálási lehetőségei. Szilágyi áron olimpiai bajnok. A folytatásban újabb Szilágyi-találatok következtek, előbb 12-6, majd 13-7 és 14-8 lett, végül a magyar - rendkívül higgadtan - bevitte a győztes találatot is! Ebben a pillanatban diadalittasan ledobta a sisakját és fülig érő szájjal a pást szélén álló mester nyakába ugrott, miközben a lelátó közönsége tombolva ünnepelte.
A vívás mellett végigkísérte életét a muzsika szeretete, később zene- és irodalomtörténet szakos diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, és később 50 éven át töltötte be a Honvéd Tisztiház zenei instruktori posztját. Első ötkarikás bajnoki címét 1948-ban a kardcsapat tagjaként nyerte Londonban, amit a rá következő három olimpián is megvédett társaival. Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok - Blikk. Egyéni először 1956-ban, Melbourne-ban állhatott a dobogó legfelső fokára, parádés teljesítményét négy évvel később Rómában is megismételte. Összesen 6 aranyérmével a magyar sport történetének egyik legeredményesebb olimpikonja. Egykori csapattársai közül szintén hatot gyűjtött a legfényesebb medáliából Kovács Pál, Gerevich Aladár pedig abszolút csúcstartóként 7 elsőséggel büszkélkedhet. Ötkarikás győzelmei mellett 7 világbajnoki cím fűződik a nevéhez - 5 csapatban, 2 pedig egyéniben. Visszavonulását követően sem szakadt el a sporttól, 1965-ban szakedzői képesítést szerzett, 1961-től 1976-ig nemzetközi versenybíróként tevékenykedett, többek között olimpiákon is bíráskodott.
Az INS elnöke azzal kapcsolatban nyilatkozott erről, hogy Románia a tavalyról a koronavírus-járvány miatt az idénre halasztott népszámlálásra készül, amelynek a végleges eredményeit 2023-ra várják. Romániában legutóbb 2011-ben tartottak népszámlálást, akkor az ország lakossága 20, 1 millió volt. Tudorel Andrei szerint a statisztikai intézet becslése szerint Románia lakossága 5 százalékkal csökkent azóta, hiszen 2021 január 1-jén az INS 19, 1 millióra becsülte az állandó lakosság számát. Romania lakossága 2020 . Andrei szerint a csökkenésnek két fő oka van, egyrészt a természetes fogyás, ami a magasabb halálozásból és az alacsonyabb születésszámból adódik, illetve másrészt az elvándorlás. A statisztikai intézet elnöke a népesség csökkenése mellett második súlyos problémaként a lakosság elöregedését jelölte meg, hiszen a legutóbbi népszámláláshoz képest csökkent a fiatalok aránya és megnőtt a 40 év fölöttieké és az időseké. Tudorel Andrei szerint a lakosság elöregedése a munkaerőpiacon is egyre nagyobb gondot fog okozni.
96 ezerrel csökkent egy év alatt Románia lakossága Szerző: MTI | Közzétéve: 2020. 08. 28. 12:33 | Frissítve: 2020. 12:33 Bukarestó - Románia lakossága 96 500 fővel zsugorodott 2020. Tavaly 5,128 millió nyugdíjas volt Romániában, az átlagnyugdíj értéke 1500 lej. január 1-je és 2019. január 1-je között, az egy év alatt jegyzett fogyatkozás következtében az országban élő lakosság száma 19 millió 318 ezerre csökkent - közölte pénteken a román országos statisztikai intézet. A csökkenés fő oka a negatív természetes szaporodás, hiszen az elhunytak száma 73 630-cal meghaladta az újszülöttek számát. A statisztikai intézet szerint a fogyás második oka az elvándorlás, ugyanis Romániát továbbra is többen hagyják el, mint ahány bevándorló érkezik, az így elkönyvelt veszteség 31 ezer fő volt tavaly. Románia lakosságának többsége, 54 százaléka városban él, a populáción belül a nők alkotnak többséget 51, 1 százalékos arányban. A lakosság elöregedése tavaly folytatódott, így átlagban 121, 3 idős személy jutott száz 15 év alatti fiatalra, míg 2018-ban még átlagban 118, 2 időst számoltak száz fiatalra.
Rohamosan csökken Románia lakossága, jóformán a rendszerváltás óta. 2020 azonban még ehhez képest is kirívóan rossz év volt, 40 000-el kevesebb gyerek született, mint az előző évben, az elhalálozások száma viszont mintegy 25 000-el növekedett! A demográfiai fordulat már a rendszerváltás utáni első években bekövetkezett, azóta évről évre többen hunynak el, mint ahányan születnek. Míg a nyolcvanas években 300 000 fölött alakult a születések száma országosan, a rendszerváltás után az alá csökkent, majd az utóbbi években már 200 000 alá csökkent. Tavaly azonban példátlan zuhanást regisztráltak, a születések száma 150 000 alá esett, ami történelmi minimum, legalábbis az utóbbi 120 évben, amióta létezik statisztika. Idén nem lesz népszámlálás, Európa számos országához hasonlóan Románia is 2022-re halasztotta azt. Románia lakossága 2010 edition. Annak ellenére előre borítékolható, hogy a következő népszámlálás újabb népességcsökkenést mutat ki, a tendencia ugyanis évek óta egyértelműen erre utal. A következő táblázat az ország és Erdély népességének alakulását mutatja az utóbbi fél évszázadban, a hivatalos népszámlálási adatok szerint: A tendencia egyértelmű: a rendszerváltásig az ország és Erdély lakossága folyamatosan növekedett, a fordulópont óta viszont folyamatosan csökken.
Elsősorban népes régiókat érintett az emigráció, a fővároson kívül Prahova, Iași, Konstanca, Temes, Kolozs és Dolj megyét. A 13, 3 millió országa A jövőkép sem túl fényes: 2040-re már csak 17, 4 millió embert saccolnak szakértők, 2060-ra 15, 9 milliót, húsz évvel később 14, 3-at, a század végére pedig 13, 3 milliót, hogyha a trendek nem változnak. Kuruc.info - Tavaly 96 500-zal csökkent Románia lakossága. Az előrejelzések szerint ekkorra Magyarország lakossága is már csak 7, 8 millió lesz, az Európai Unióé 492 millió (512 helyett). A legnépesebb ország az Egyesült Királyság marad az évszázad végére közel 85 millióval (66 millió él jelenleg a szigetországban), de ha a tagállamokat vesszük figyelembe, akkor Németország lesz a vezető ebben a tekintetben: itt a 82, 7 millióról 79 millióra csökken a lakosság száma. A harmadik helyen áll majd Franciaország, ahol 66, 9-ről 72, 8 millióra emelkedik a lélekszám. A franciákat Spanyolország, Olaszország és Lengyelország követi, Romániát pedig ketten is megelőzik az évszázad végére: Hollandia, ahol 17, 1 millióról 16, 7-re csökken a lélekszám, és Svédország, ahol 10-ről 15 millióra emelkedik.
Statisztikai intézet: Románia lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2021. július elsején 22, 047 millió volt 2021-10-29 13:24:49 Nr afisări Modifică dimensiunea fontului: Bukarest, október 29. /Agerpres/ - Románia lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2021. július elsején 22, 047 millió volt. Ez 0, 4%-os csökkenést jelent 2020 azonos időszakához képest - derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból. A hivatalos adatok szerint 12, 417 millió ember lakik városon, ami 0, 6%-kal kevesebb, mint 2020. július 1-jén. Románia lakossága 2020. Fogyott a nőnemű lakosság: 2021. július elsején 11, 286 millió nőnemű lakosa volt az országnak, ami több mint 42 ezerrel kevesebb, mint az előző év azonos időpontjában. Nőtt a lakosság elöregedése 2020. július elsejéhez képest: az idős (65 éves és idősebb) népesség 0, 2 százalékponttal nőtt, ugyanakkor a gyerekek (0-14 évesek) aránya nem változott (14, 6%). Szintén nőtt a demográfiai öregedési index: 2020 júliusának első napján 118 idős ember jutott 100 gyerekre, 2021 július elsején már 119, 3 volt ez a szám.