Liu Shaolin Sándor és testvére is Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kaptak. Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából a sport területén nyújtott kimagasló teljesítményeket elismerő kitüntetéseket adományozott. A Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott: Szilágyi Áron kardvívó a Tokióban megrendezett XXXII. Nyári Olimpiai Játékokon elért kimagasló, sporttörténelmi jelentőségű eredményei, újabb olimpiai bajnoki címe és harmadik helyezése elismeréseként. A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott: Bánhidi Ákos válogatott edző, a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó olimpiai keret menedzsere a Pekingben megrendezett XXIV. Téli Olimpiai Játékokon sporttörténelmi jelentőségű olimpiai bajnoki címet és bronzérmeket is eredményező, kiváló felkészítői munkája elismeréseként, Liu Shaoang rövidpályás gyorskorcsolyázó a Pekingben megrendezett XXIV. Téli Olimpiai Játékokon elért kimagasló, sporttörténelmi jelentőségű eredményei, újabb olimpiai bajnoki címe és harmadik helyezései elismeréseként, Liu Shaolin Sándor rövidpályás gyorskorcsolyázó a Pekingben megrendezett XXIV.
Az elektron-diffrakciós módszerek kvantitatív kiértékelése terén végzett magas színvonalú kutatómunkája, kidolgozott módszerei és több évtizedes egyetemi oktatói tevékenysége elismeréseként Lábár János László, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete Tudományos Tanácsának elnöke, az ELTE TTK Fizikai Intézete Anyagfizikai Tanszékének egyetemi docense. A testmozgás pozitív és negatív pszichológiai aspektusainak megismertetése érdekében végzett, nemzetközi szinten is elismert tudományos munkája elismeréseként Szabó Attila, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetének egyetemi tanára. Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozata A nagyenergiás nehézion-, illetve a részecskefizika területén elért eredményei, valamint tudományos közéleti és egyetemi oktatói tevékenysége elismeréseként Csanád Máté fizikus, az ELTE TTK Fizikai Intézete Atomfizikai Tanszékének habilitált egyetemi docense, a PHENIX-Magyarország és a STAR-Magyarország kutatócsoportok tudományos vezetője, a CMS-ELTE kutatócsoport tagja.
Vissza Fodor István Magyar Érdemrend Középkereszt a csillaggal kitüntetést kapott Augusztus 17-én Magyar Érdemrend Középkereszt a csillaggal kitüntetéssel díjazták Fodor Istvánt Állami kitüntetéseket adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten, a Pesti Vigadóban az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából. Kimagasló szakmai munkája elismeréseként Magyar Érdemrend Középkereszt a csillaggal kitüntetésben részesült Fodor István a HTE egykori alelnöke, HTE Puskás Tivadar díj kitüntetettje, Széchenyi-díjas villamosmérnök, a Magyarország Barátai Alapítvány kuratóriumi tagja. A díjhoz gratulálunk! forrás: díjazottak listája
Balog Zoltán ünnepi beszédet mond Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd A magyar közösséget meg kell védeni A tárca vezetője kiemelte: A határokat, a magyar közösséget ma is meg kell védeni, amelynek ereje a befogadásban rejlik. Az állam és a kormány feladata, hogy megvédje az állampolgárait és megvédje azt a kibontakozó erőt, ami nélkül egy nemzet nem képes elvégezni azokat a feladatokat, amely a befogadás jelent. Minden segítséget meg kell adni annak, aki befogadást nyer hazánkba és a minisztérium azt a feladatot kapta a kormánytól, hogy különös figyelmet fordítson a hazánkba érkező menekült gyermekekre. A cél, hogy megismerjék a nyelvünket, a kultúránkat, hogy valóban gazdagítsanak bennünket - hangsúlyozta Balog Zoltán. Jöjjenek a díjazottak Áder János Magyarország Köztársasági Elnökének megbízásából, Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Magyar Érdemrend Nagykereszt polgári tagozat kitüntetést adott át Stanislaw Dziwisz bíboros úr részére. Példamutató, áldozatos tevékenysége elismeréseként Magyar Érdemrend Középkereszt a csillaggal polgári tagozat kitüntetésben részesült: FÁBIÁNNÉ ROZSNYÓI KATALIN, mesteredző, olimpiai ezüstérmes kajakozó, Dr. PERNER FERENC, Széchenyi-díjas sebész, az orvostudomány doktora, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának professor emeritusa.
TV és entertainment igazgatója, Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatainak vezetője, Szabó Gyula mezőörsi plébános, a Magyar Műhely Közhasznú alapítvány elnöke, Szabó Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának volt alelnöke, Szabó László piarista szerzetes, sátoraljaúlyhelyi misszióvezető, Tihanyi Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Törös Edit, a II. kerületi önkormányzat egészségügyi szolgálatának reumatológiai osztályvezető főorvosa és Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense. Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Balogh Gábor, a Csemadok közép-szlovákiai regionális alelnöke, Pekár Tibor hegedűművész, nyugalmazott zenepedagógus, Rochlitz Zsuzsanna orvos, családterapeuta, Sátor Géza László győri szakoktató, Sziráki István nyugalmazott zalaegerszegi építészmérnök, Vass Vilmos orvos, a Magyar Egészségügyi Társaság Muravidéki Tagozatának vezetője és Vicei Károly, a zentai Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke.
Téli Olimpiai Játékokon sporttörténelmi jelentőségű olimpiai bajnoki címet és bronzérmeket is eredményező, kiváló felkészítői munkája elismeréseként. A Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott: Puskás Sándor felkészítő edző a Pekingben megrendezett XXIV. Téli Olimpiai Játékokon olimpiai bronzérmet eredményező, kiváló felkészítői munkája elismeréseként, Szabó Krisztián felkészítő edző a Pekingben megrendezett XXIV. Téli Olimpiai Játékokon olimpiai bronzérmet eredményező, kiváló felkészítői munkája elismeréseként. Forrás: MTI
A könyvtártudomány területén folytatott több évtizedes kutatói-oktatói munkája, valamint a hazai és nemzetközi könyvtáros szakmai szervezetekben betöltött jelentős szerepe elismeréseként Barátné Hajdu Ágnes, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete Könyvtártudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A matematika tanításának módszertana területén végzett példaértékű oktatói munkája, valamint tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként Szabóné Szitányi Judit, az ELTE TÓK Matematika Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata A vizuális nevelés területén végzett több évtizedes, példaértékű oktatói munkája elismeréseként Bakos Tamás, az ELTE TÓK Vizuális Nevelési Tanszékének tanszékvezető főiskolai docense. A hazai sport-rekreáció, illetve a sporttudomány fejlesztése érdekében végzett több évtizedes, kiemelkedő szakmai és oktatói tevékenysége elismeréseként Gáldi Gábor Ádám szociológus, sportrekreációs szakember, az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt egyetemi docense és a Magyar Testnevelési Egyetem volt oktatója.
Anekdota Csokonai Vitéz Mihályról Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája a magyar irodalom egyik remeke. Vajda Juliannához, Lillához, írt versei a mai napig a kötelező memoriterek közé tartoznak. A versek tartalmát még megerősíti az is, hogy Csokonai és Lilla szerelme nem lehetett teljes, ugyanis Lilla apja, a költő háta mögött, máshoz adta feleségül leányát. Csokonainak azonban egész életében Lilla marad a múzsája, és Lilla sem feledte el a költőt. Halálos ágyán Csokonai egyik hozzá írt versét idézte, és a tőle kapott gyűrűt húzta újára. Sírkövére is ez a név került: Lilla. Ha egyben olvassuk ezt a történetet, szép, kerek és szomorú szerelem képe rajzolódik ki előttünk. De vajon ennyire egyértelmű minden? Csokonai nagyon fiatalon, 31 évesen hunyt el. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. Lillával 24 éves korában ismerkedett meg. Élete és költészete nagyon rövid. Ebből kifolyólag, valamint a Lilla versek hatalmas sikerének köszönhetően, Csokonai "Lilla előtti" életéről nem nagyon tudunk semmit. Ennek többek között az is az oka, hogy a korszakra jellemző volt, a nagy költők életrajzából kitörölni olyan részeket, amik morálisan nem illettek a korszellemhez, vagy az adott költő nagyságához.
A tehetség? A pénz? A kapcsolatok? Vajon mi az oka annak, hogy egy 7 nyelven tudó, művelt, bámulatos memóriával és számos tervvel rendelkező ember nyomorban halt meg? Holott már diákként kitűnő verseket írt, és kapcsolatban állt a kor nagyjaival. Talán saját kora nem tartott rá igényt? Vagy egyszerűen nem volt szerencséje? Zrínyi Miklós jelmondata szerint: "Sors bona, nihil aluid! " Jó szerencsét, semmi mást! – és aki saját bőrén tapasztalta mindennek a hiányát: Csokonai Vitéz Mihály. Ezt mi sem példázza jobban, mint az, hogy mindössze két alkotásának élhette meg a kiadását a 32 esztendősen elhunyt költő. Csokonai lilla versek. A vidám természetű poéta, ahogy magát a költő nevezi az 1793-as azonos című költeményében, a rokokó életöröm megéneklését választotta feladatául. 1795-ben kicsapták a kollégiumból, de ő mecénások után nézett. A Diétai Magyar Múzsa egyszemélyes hetilapja 11 számot élt meg, a börtönnel fenyegető kiadótól csak Széchényi Ferenc közbenjárása mentette meg. A Nyájas Múzsa című lapja pedig már csak terv maradt.
Ennek ellenére feltételezhető, hogy a valóságban is létezett egy lány, aki a Róza név mögött rejtőzött, de korán meghalt – hiszen őt a költő levelezésében is említi –, ennél többet azonban nem tudunk. Sokan állítják, hogy azonos lenne Földinével, de születtek kutatások, amelyek megcáfolják ezt. Csokonai vitéz mihály lilla versek. Az egyetlen nagy szerelem tehát, amely Csokonai nevéhez köthető, és amely legnagyobb hatást tette nemcsak költészetére, hanem életére is, Vajda Julianna iránt lobbant fel, akit a versek Lilla néven emeltek az örökkévalóságba. De ki volt ez a lány, aki olyan fontossá vált a költő számára, és mit tudunk kapcsolatukról, szerelmük történetéről? Megismerkedésük Csokonai életrajzából tudjuk, hogy a debreceni kollégiumból való kicsapatása után kemény évek elé nézett: sok bolyongás, hányattatás és kudarcba fulladt próbálkozás várt rá, de mindig újabb és újabb terveket kovácsolt, mindig újjáéledt reménye, hogy végül megtalálja számítását, megtalálja a boldogságot. Sok mindent megélt már, mire eljött a várva-várt pillanat: a boldogságra végre egyszer valós, reális esélye kínálkozott.
Állításuk szerint a Lilla kötetből egy fiktív női alak bontakozik ki, és ezt több dolog is alátámasztja. Többek között az, hogy a kötetbeli nő megözvegyül, siratja szerelmét. Ez igen komoly ellentmondás, hiszen pontosan tudjuk, hogy Vajda Julianna soha nem lett Csokonainé. Alátámasztja még a feltételezést, hogy Vajda Julianna nem egyértelműen Lilla, hogy a Lilla kötet verseinek nagyon erősen szórt a keletkezése. Csokonai a Lillával való megismerkedés után szerkesztette egybe a kötetet, amibe feltételezhetőleg, korábbi szerelmes verseket is beleépített. Utal még arra, hogy nem Lilla volt a költő egyetlen szerelme, hogy versei között nem egyszer előfordult, hogy Csokonai más női neveket a Lilla névre cserélt. Ez bebizonyítja, hogy Csokonai írt már korábban is szerelmes verseket, amiket más nőknek ajánlott, de amint kialakult a múzsa, Lilla képe, a korábbi verseket egyszerűen, a címüket átírva, szépen becsomagolva, szintén Lillának ajánlott. Csokonai és Lilla (Vajda Julianna) szerelmének története - verselemzes.hu. Az igazságot soha nem fogjuk megtudni, azonban egy biztos: a Lilla kötet ma is ismert verziójának köszönhetően a magyar irodalomtörténet sokáig egyértelműnek gondolta a költő tiszta, és egyetlen szerelmét: Lillát, azaz Vajda Juliannát.
A lírai én bókokkal halmozza el szépséges kedvesét. Játékosság és erotika is megszólal a sorokban. A mű képi világa pedig hat az érzékszerveinkre. A rokokó jegyek mellett a szerkezet kidolgozottsága klasszicista műgondról vall. Szókincsében a népiességet érhetjük tetten: "tulipánt", "szeretőd". Csokonai 1798-ban érezte meg igazán a társadalmi számkivetettséget: Lillát egy gazdag férfihoz adták. Eddigi boldogságfilozófiája összeomlott, és megszületett szerelmének verskoporsója A Reményhez címmel. Ebben a költeményben a megszemélyesített Reményt szólítja meg, de párbeszéd nem jön létre köztük, a vers címzettje szóra sem méltatja. A költemény klasszicista felépítmény, keretes szerkezetű: a megszólítás az első és az utolsó versszakban is elhangzik. Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (elemzés) – Jegyzetek. A zárlatban a búcsú szavait olvashatjuk: "Bájoló, lágy trillák! / Tarka képzetek! / Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek! " Búcsú ez mindentől, ami az emberi életnek értelmet és örömöt adhat. Ezt követően írta meg 1798-ban Kisasszondon A Magánossághoz című elégiko-ódáját.
De hogy csüggedhet az ember, ha megismeri a viszonzott szerelem ízét? Az 1797-es esztendő során találkozott Vajda Juliannával, akit verseiben Lillának nevezett. Joggal érezhette magát víg poétának. A boldogság című rokokó költeményében meg is jegyzi: "S ki boldogabb Vitéznél? " A rokokó Csokonai számára a szépség és a boldogság világát jelentette. Segített felülemelkedni a hétköznapi élet bajain. Boldogságfilozófiáját kifejező 21 alkotását Anakreoni dalok címen rendezte sajtó alá 1802-ben. A szerelem számára az aranykor boldogságát idézte. Korai szerelmes versei Laurához és Rózához szólnak, ám miután megismerte Juliannát, e női neveket Lillára javította a gáláns költő, és az alkotásokat a Lilla-dalok közé emelte. Az 1803-as Tartózkodó kérelem is egy ilyen Lillára átköltött dal, a magyar rokokó és a stílusszintézis egyik csúcsteljesítménye. A vers miniatűr remekmű, alapmetaforája a szerelem és a tűz azonosítása, ezt fejti ki a költő. A tűz sebet ejt, ami fájdalommal jár, erre gyógyír Lilla szerelme.
A történetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!