Pár gondolatból is jól látszik, hogy a tudatos erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás szorosan összefügg, melyet mi emberek irányítunk és ezáltal is tehetünk környezetünk megóvásáért. Természetesen ha valami kérdésük van, úgy szívesen állunk szolgálatukra a fenti elérhetőségeken. Látogatók: A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Árajánlatkérést és megrendelést kizárólag írásban fogadunk el, a megfelelő fülre kattintva vagy a címen. +36309037901 Üdvözöljük a Fakupac kft honlapján! Országos kiszállítás Termékeinket az ország bármely településére kiszállítjuk, akár utánvételes fizetésre is van lehetőség. Engedjék meg, hogy egy pár gondolatot megosszak önökkel a tevékenységünkről. A cégünk kisvállalkozás formájában 2004 óta működik. Jelenlegi önálló jogi személy formát 2011. éves alapítása óta használja. Székhelye és telephelye Nagybaracskán található Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el. Fő tevékenységünk az asztalosipari termék gyártás, fűrészáru készítés és bérfűrészelés. Szerencsés területi helyzetünknél fogva, két komoly erdőgazdaság faállományából válogathatunk. Gyalult akácfa barkácsléc, gyalult barkácslécek, szegélyléc,. Munkánk a rönkfűrészeléssel kezdődik, és a késztermék gyártással fejeződik be, jelen esetben a kerítésléc mint fő profil. Környezet tudatos gazdálkodó révén, a feldolgozott fa minden részét hasznosítjuk, a lehető legkevesebb terhet róva a természetre.
Heston például mexikói nyomozó lett, holott figurája eredetileg amerikai államügyész volt a regényben. Voltak szerepek, amikhez hasonló sem volt az eredeti regényben, csak azért került be, hogy Welles valakinek szerepet kreáljon. (Erre még visszatérek) A színészek nagyon élvezték ezt a munkát. Charlton Heston is élete egyik legkedvesebb forgatási emlékei között tartotta számon ezt a filmet. Welles már két héttel a forgatás megkezdése előtt összeszedte a szereplőgárdát, és elkezdett velük próbálni. 330. A Gonosz Érintése (Touch of Evil) - 1958 - 1001 Film. Színházban természetesen jóval a premier előtt elkezdődik a próbafolyamat, de egy film esetén ez szokatlan. Általában jelenetről jelenetre halad a forgatás, és mindig az adott kis részt szokás elpróbálni, majd, ha az megfelel a rendező elképzeléseinek, akkor rögtön fel is venni. Ha kell többször. Van, hogy a többszöri felvétel egyben maga a próbafolyamat is egyben. Ám ezúttal igazi közösségi munkát kért a rendező. Mindenki szabadon improvizálhatott, mindenki mondhatta a javaslatait, és Welles kifejezetten nyitott volt a színészek ötleteire.
Wellest már régóta persona non grata-nak tekintették a hollywoodi stúdiók, amikor a Universal beleegyezett abba, hogy felvegye őt a rendezői és a gonosz érintés című filmben való fellépésre, amely állítólag azért született, hogy Hestont csábítsa a projektbe. A film Welles egyik legnagyobb eredményének bizonyult, bár eredetileg az ő kívánságai ellenére szerkesztették, a stúdió újraforgatta és B filmként jelent meg. 1998-ban, Welles halála után több mint egy évtizeddel, a film új verziója jelent meg, Heston azon jegyzetei alapján, amely felfedezte, hogyan kell levágni a filmet. Touch of Evil / A gonosz érintése (1958) - Kritikus Tömeg. A filmet meghosszabbított nyitójelenete jellemzi, amelyet a filmtörténelem egyik leghosszabb ideig tart, és erős mellékszereplőjével Marlene Dietrich, Zsa Zsa Gabor, Joseph Cotten és Mercedes McCambridge. Emlékezetes előadás Dennis Weaver, mint egy mentálisan zavart motel jegyző a hír járta, hogy már az ihletet a karakter Norman Bates Alfred Hitchcock "s Psycho. Termelési jegyzetek és kreditek Rendező és író: Orson Welles Zene: Henry Mancini Futási idő: 95 perc Öntvény Charlton Heston (Ramon Miguel [Mike] Vargas) Orson Welles (Hank Quinlan rendőrkapitány) Janet Leigh (Susan [Susie] Vargas) Akim Tamiroff ("Joe bácsi" Grandi) Marlene Dietrich (Tanya)
Charlton Heston egy feddhetetlen jellemű Mexikói nyomozót alakított, míg Orson Welles egy lezüllött, gátlástalan és csúnyán elhízott amerikai nyomozót játszott. És ez nagyon haladó szellemű ötletnek számított az ötvenes évek végén: egy végletekig pozitív mexikói áll szemben egy nagyon negatív amerikaival... hm?! Talán ez is nagyban hozzájárulhatott a bemutatás utáni negatív amerikai fogadtatáshoz. Egy amcsi néző számára feltételezésem szerint a fordított felállás szimpatikusabb lett volna. Valamennyire ezt igazolja az a tény is, hogy Európában viszont már ekkor kifejezetten népszerű volt ez a film. Ezzel a gátlástalan főrendőrrel Welles megmutathatta ismét, hogy nem csak rendezni, de játszani is remekül tud. Na de amikor megláttam... A gonosz érintése | Welles filmje [1958]. először meg sem ismertem. Tudtam, hogy rettenetesen elhízott, de ennyire azért csak nem?! Aztán persze megtaláltam a megoldást. Egy körülbelül 30 kilónyi további hájnak megfelelő műpocakot hordott a ruha alatt, az arcára pedig egy mű-orrot kapott, amivel még ellenszenvesebb kívánt lenni.
Hogy még inkább összekuszálódjanak a szálak: a mexikói nyomozónak amerikai felesége van. Őt Janet Leigh játssza, aki pechére nem sokkal a forgatás előtt eltörte az egyik kezét. Szerepéről sokat elárul, hogy jeleneteinek nagy részét úgy is fel tudták venni, hogy begipszelt kezét valahova eldugta (autóban, ágyban). Néhány jelenetnél azonban megkerülhetetlen volt, hogy a gipszet a nap elején levegyék, és a nap végén gondos kezek újragipszeljék. Csak reménykedni merek, hogy ennek semmilyen egészségügyi következménye nem volt. Bár ennek már nem sok jelentősége van. (Na jó ez túl morbid, sorry. ) Janet Leigh színészi kvalitásaitól ebben a filmben sem ájultam el különösebben, de be kell vallanom, hogy "esztétikus" megjelenése mégis kellemes élményt nyújt a film megtekintése közben. Orson Welles rendezői tevékenysége kapcsán már furcsa is lenne, ha semmilyen probléma nem merül fel. Nos, a stúdió nem volt maradéktalanul elégedett az eredménnyel, kicsit 'átszerkesztették' a filmet. Az eredeti változatban több humoros, kissé abszurd elem is volt, amit a stúdió jobbnak látott kivenni.
Hát, elég megdöbbentő az eredmény: És még azt a poént - aminek lehet, hogy részben valós alapja is volt - sem szégyellte elsütni, hogy amikor belépett egy prostituálthoz, aki már rég nem látta, akkor a hölgy először meg sem ismeri (mert annyira elhízott). Én még akár még azt is el tudom képzelni, hogy Marlene Dietrich is ezt mondta neki, amikor a forgatás napján meglátta a rendező hegyként tornyosuló rettenetes méretű testét, és ezt vették végül bele a jelenetbe. Dietrich alakította ugyanis a prostituáltat. Nagyon kellemes meglepetés volt őt újra filmen látni. Azt kell mondanom, hogy 57 éves korára sem vesztett túl sokat varázsából. Visszaemlékezések szerint Dietrich szerepét Welles hirtelen ötlettől vezérelve találta ki. Egyik este hívta fel a színésznőt, aki bele is ment a dologba. Másnap fel is vették az összes jelenetét. A film leghíresebb része mindjárt a nyitójelenet (amit be is illesztek ide, mert kötelező megnézni! ), tényleg nincs jobb szó rá: zseniális. 3 és fél perces hosszú snitt, azaz nincs benne vágás, egy mozgó kamera követi le az eseményeket több utcasarkon keresztül.