1947-től állami tulajdonba került az épület, majd kollégiumot és iskolát alakítottak ki benne. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megújul a sümegi püspöki kastély is. A program művészettörténész munkatársai a "Tágra nyílt szemmel" című kiállítással várják az érdeklődőket. A kiállítás vezérfonala egy 18. századi, 1750-es évekbeli történet, amelynek főszereplője a szenvedélyes püspök, Padányi Biró Márton, valamint a zseniális festő, Franz Anton Maulbertsch és különös, furcsa segédeinek "kalandja" Sümegen. Csodálatos lett a felújított sümegi Püspöki Palota | LikeBalaton. A festőlegények története önmagában is érdekes. Életük eseményei érzékletesen mesélnek egy alig ismert korszakról. A 18. század dereka Magyarországon az ellenreformáció korszaka volt, Padányi Biró Márton ennek a korszaknak az emblematikus alakja. Egyházmegyéjét szinte a romokból építette újjá. Módszerei, amelyek talán néha kíméletlenek voltak, sok ellenséges indulatot gerjesztettek személye iránt, hiszen Európa más területein már a felvilágosodás eszméi hódítottak, a vallási türelem jellemezte a közgondolkodást.
A püspöki palota felújítása több, mint 2 milliárd forintba került, ehhez 1, 7 milliárd forint uniós támogatást használtak fel, hazai forrásból pedig 300 millió forint állt rendelkezésre. A palotát ünnepélyes keretek között Navracsics Tibor Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 kormánybiztosa, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Végh László, Sümeg polgármestere, Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A kormánybiztos az átadón elmondta, a Sümegi Püspöki Palota története egy kezdet üzenetét hordozza magában. Utalva ezzel arra, hogy a török hódoltság káoszos időszaka után ez az épület ismét a stabilitást és a rendet jelképezte az embereknek, ami visszatért az országba. Megnyílik a felújított sümegi Püspöki Palota. Az, hogy az utóbbi évtizedekben számos magyar történelmi épület megújulhatott azt is jelképezi, hogy a magyarok közössége ismét új erőre kapott, visszatért a nemzet önbecsülése és van jövőképe, tehát a Kormány Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogramjának nem csak turisztikai és örökségvédelmi haszna van, hanem a közösségekben rejlő lehetőségeket is tovább erősíti.
2021 október 31-én, vasárnap, 11. 00 órakor rendezték meg – a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében – "A Sümegi Püspöki Palota turisztikai célú fejlesztése" nevű projekt (GINOP-7. 1. 1-15-2015-00003) ünnepélyes megnyitóját. Az európai uniós forrás 1. 723. 500. 000, – Ft, a hazai támogatás összege pedig 319. 880. 007, – Ft volt. A projekt összesen 2. 043. 380. 007, – Ft forrásból valósult meg – tájékoztatott Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. MTVA Archívum | Egyház - A sümegi püspöki palota. A palotát ünnepélyes keretek között Navracsics Tibor Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 kormánybiztosa, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Végh László, Sümeg polgármestere, Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Tanúskodnak a korszak emberének gondolkodásmódjáról, életszemléletéről. Különleges szerencse, hogy a karzaton a veszprémi egyházmegye előkelő családjainak portréit is megfesttette a püspök. Így, mintha fényképeken látnánk, pillanatképet nyerhetünk a korabeli sümegi társadalomról is. Ott látjuk magát a festőt Maulbertschet is a Padányi Biró Márton által alapított Angyali Társaság tagjainak sorában. A kiállítás tervezői a két főszereplőt a legmélyebb részletekig megszemélyesítik. Tevékenységüket humoros, néhol groteszk módon animációs kisfilmekkel, képregényszerű illusztrációkkal jelenítik meg, máskor pedig monumentális, a legmodernebb eszközökkel megvalósított beltéri videomapping segítségével tárják az érdeklődő elé. A "Tágra nyílt szemek" című kiállításon a Püspöki Palota mint műtárgy jelenik meg, ahol a látogató a "nyomolvasó", aki a kutató módszereinek megismerésével fedezheti fel a palotát. A tárlat ugyanakkor sok esetben nem várt, néhol meghökkentő, figyelemfelkeltő, kortárs szemléletű módszereket alkalmaz a látogatók érdeklődésének megragadására.
Sümeg számos történelmi emléke közül méltán leghíresebb a festői Várhegyen magasodó vár, ám felbecsülhetetlen építészeti és festészeti értékeivel a Püspöki Palota is jelentős mementója a város Padányi Biró Márton veszprémi püspök nevével fémjelzett virágkorának. A palota – helyesebben kastély – elődje egy jóval szerényebb kialakítású püspöki kúria volt, melynek legkorábbi említése ifj. Sennyei István veszprémi püspök (1627-1683) egyik, 1675-ben kelt levelében található. E – a mai épület nyugati, park felőli szárnyára kiterjedő, egytraktusos, emeletes, alápincézett – kúria valószínűleg már Sennyei elődje, Széchenyi György püspök (1605-1695) idejében is állhatott. Később kibővítették, U-alakúra alakították. Bíró püspök első dolga volt, hogy az udvarházban működő kocsmát és az üzletet kiköltöztette. 1748-ban kezdték el az átépítést, s 1753-ra már lakhatóvá vált, 1755-re pedig teljesen elkészült az elegáns, négy tornyos, zárt udvaros rezidencia. A püspök az építkezésre és a berendezésekre – végrendelete szerint – mintegy 100.
Füredi szénsavas források A füredi gyógyvizet fürdőkúra formájában főként szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására alkalmazzák. A Gyógy téren található Kossuth Lajos forrás vizét főleg ivókúrára használják: emésztőszervi bántalmak, cukorbaj ellen is hatásos. A kórház épülete előtt található Savós forrás vizét tüdőbetegségek gyógyítására alkalmazták. A jelentős ásványi anyag tartalmú füredi savanyúvíz a városban több helyen is megkóstolható, a kúra hatékonyságához a klimatikus tényezők, a csend, a jó levegő, a harmonikus szépségű táj nyugtató hatása is hozzájárul. Részletek...
A karakterek kinézetét igyekeztek úgy hangolni, ahogy az eredeti képregényben láthatóak voltak. Ehhez mondjuk sokat kell visszautaznunk az időben. Az Addams család első sztorija ugyanis 1938-ra datálódik. Persze aztán számos feldolgozást kapott a történet, animáltat vagy élőszereplőset. Mindenesetre a gyökerekhez szerette volna most visszanyúlni a készítők. A mozikban ez lesz az első animált Addams Family kaland. Az animális Addams Family ötlete még 2010-ben merült fel. Akkor az Illumination Entertainment és a Universal Pictures birtokolták a jogokat. A terv az volt, hogy egy stop-motion film lesz a végeredmény, amelyet talán nem meglepő módon Tim Burton rendezhetett volna. 2013 nyarán viszont kiderült, hogy ebből nem lesz semmi. A rendezést Greg Tiernan vezényelte, akinek számos Thomas, a gőzmozdony sztorit köszönhetünk, de a 2016-os Virslipartit is ő rendezte. A segítőtársa pedig Conrad Vernon volt most is, aki a Virsliparti mellett a Madagaszkár 3. részét, a Shrek 2. felvonását és a Szörnyek az űrlények ellen-t készítette.
Az első képregény, amely 1938-ban jelent meg a New Yorker ben, az akkori korszellemre, az amerikai kertvárosi életre volt szatirikus reakció, ahol Addamsék a békét megzavaró bevándorlók és furcsa szokásokat követő népeket jelképezték. Az idei animációs adaptáció is ezt a szellemiséget követi az 1991-es legnépszerűbb adaptációval ellentétben. A '90-es évek gótika iránti rajongása sokkal kevésbé volt funkcionális, mint ma, inkább romantikusként jellemezhető, nem is érdemes ezekkel az adaptációkkal összehasonlítani az új művet. Úgy tűnik, hogy a gótika ma már inkább esztétikummá vált, amely a furcsaságával nevetést tud kiváltani a nézőkből, hiszen hogy is ne lenne vicces a halálfehér arcú, komoly, mosolytalan Wednesday kamasz lázadása egy mai Insta-live videókat nyomó, menőző kiskamasz mellett. A film alapkonfliktusa a domb tetején lévő kastélyban lakó Addams család és az újonnan épülő kertvárosi negyed között igencsak kiszámítható és sablonos, ugyanúgy a karakterei sem túl mélyek, inkább egydimenziósak.
Később leforgatták a harmadik részt is, amely nem lett annyira sikeres, mint elődei. Ez részben annak tudható be, hogy a teljes színészgárdát leváltották, és bár Tim Curry remek volt Gomez szerepében, a nézők túlságosan megszerették a 1991-es film szereplőit. A közönség a mai napig az 1991-es színészekkel azonosítja az Addams Family karaktereit. A kilencvenes évek óta több feldolgozás is készült a famíliáról. 2010-ben megjelent a Tony-díjra jelölt Broadway-musical, 2019-ben pedig 3D-animációs film készült, amelynek második része idén jelent meg a mozikban. Az Addams Family azonban nem csak a filmiparra volt nagy hatással. Befolyásolta a képregényműfajt, a televíziót és még a divatot is. Morticia és Wednesday a gót szubkultúra két hatalmas inspirációja, a halloweeni és farsangi bulikon pedig biztosan találkozhatunk fehér galléros, fekete ruhás, fonott copfos beöltözött lányokkal. Sőt nincs is jobb érzés, amikor valaki szintén Wednesday Addamsnek öltözik, és együtt idézhetitek a karakter legviccesebb szövegeit, vagy amikor belefutsz a saját Gomezedbe egy átmulatott éjszakán.