1083. augusztus 20-án avatták szentté Magyarország első keresztény uralkodóját, az államalapító István királyt (ur. 1000-1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. István a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel. István, vagyis eredeti nevén Vajk, Géza fejedelem (uralkodott: 971–997) egyetlen fiúgyermeke volt, aki vélhetően Esztergomban vagy Fehérváron látta meg a napvilágot, 975 táján. Asztrik istván a király története. Szent királyunk életének első éveivel kapcsolatosan – megfelelő források híján – ma is számos kérdés merül fel, amelyek megosztják a tudósokat: ilyen például István keresztelése, amelyet a történészek többsége a 990-es évekre tesz, és azt a prágai vértanúhoz, Szent Adalbert püspökhöz köti. Abban már nincs vita, hogy nyugati kereszténység felé nyitó Géza komoly küldetést hagyományozott fiára: Istvánnak kellett befejeznie azt a hatalmas munkát – a keresztény állam alapítását –, amely szimbolikusan a 973-as quedlinburgi követküldéssel kezdődött meg.
A hatalmas mű, az ország politikai egyesítése az 1028 körül indított hadjárattal zárult le, amelyben István hadvezére, Csanád legyőzte az ország déli területein uralkodó Ajtonyt. A törzsfők elleni háborúkkal párhuzamosan István lerakta a keresztény állam alapjait, amiben legfőbb segítőtársa az egyház volt: Magyarország területén tíz püspökség és két érsekség alakult, amivel hazánk önálló egyházkerületet képezett, így – szemben a csehekkel vagy lengyelekkel – függetleníteni tudta magát a Német-római Birodalomtól. A világi közigazgatás alapját a – talán bajor, mások szerint szláv eredetű – megyerendszer adta, ahol bizonyos területek egy-egy vár fennhatósága alá kerültek, az igazgatásért pedig az ispán felelt. István, a király. István emellett törvényeket is hozott a fiatal keresztény királyság számára; két törvénykönyvével – amelyek közül egy uralkodása elején, egy pedig a végén születhetett – rákényszerítette alattvalóit a megtérésre, a keresztény vallás gyakorlására és a magántulajdon tiszteletére, ezáltal előmozdította a letelepedett életforma elterjedését.
Ebből a házasságból származott Péter (uralkodás: 1038–1041/1044–1046), aki Imre tragikus halála után – a herceg egy vadkanvadászaton vesztette életét 1031-ben – a trón örököse, majd az Árpád-ház második uralkodója lett. Velencén keresztül a király jó kapcsolatba került a Bizánci Birodalommal, ennek megfelelően forrásunk van arról, hogy István egy alkalommal hadat vezetett a bolgárok ellen, II. Baszileiosz császár (uralkodás: 976–1025) megsegítésére. Mindezzel együtt a fiatal királyság nem kockáztatta meg a hódító háborúkat, és elsősorban olyan szövetségeket kötött, amelyek biztonságát garantálták. Erre szükség is volt, ugyanis a Száli-dinasztia első uralkodója, II. Asztrik istván a király előadás. Konrád császár (uralkodás: 1024–1039) 1030-ban hadjáratot indított István ellen, a király azonban mesteri módon, a felégetett föld taktikájával győzelmet aratott szomszédja felett, és egy időre még Bécset is elfoglalta. István államszervező teljesítményét az is jelzi, hogy a fiatal monarchia – alig három évtized után – képes volt visszaverni Európa legerősebb birodalmának támadását.
Az uralkodó, miközben elvárta, hogy alattvalói viseljék a templomok működésének és a papok eltartásának költségét – vö. "tíz falu építsen egy templomot", István első törvénykönyvéből –, maga is jelentős összegeket költött hasonló építkezésekre. Nevéhez fűződik például a pécsváradi monostor és a veszprémvölgyi apácamonostor alapítása, a Jeruzsálem felé vezető zarándokúton pedig vendégházakat építtetett a magyar utazók számára. István külpolitikáját uralkodása kezdetén a Német-római Császársággal fenntartott szövetség meghatározta, a fiatal uralkodó ennek köszönhette például Gizellával, Civakodó Henrik bajor herceg leányával kötött házasságát és a Koppány ellenében kapott támogatást – de lehet, hogy a koronát – is. István egészen a Szász-dinasztia kihalásáig – 1024-ig – jó viszonyban állt a császárokkal, amit gyermekeinek – a korán elhunyt Ottó, illetve Imre, azaz Emericus/Henrik hercegek – neve is mutatott. István, a király – Wikipedia. A császári hatalom mellett a király jó viszonyt épített ki Velencével is, miután egyik húgát feleségül adta Orseolo Ottó dózséhoz.
István legyőzte őt a veszprémi csatában, tetemét felnégyeltette, és az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára függesztette ki tagjait. 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején megkoronáztatta magát Esztergomban. Asztrik istván a király film. A koronát II. Szilveszter pápától kérte, aminek az a diplomáciai jelentősége, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. Ezt követően lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, a várispánságokat (megalapozta a megyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi érsekséget és a püspökségeket, latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Megújította a 996-ban alakult pannonhalmai apátság kiváltságait, bencés monostorokat alapított, amelyek idővel az írásbeliség műhelyeivé váltak. 1003-ban erdélyi hadjáratában leverte nagybátyja, Gyula hadait, és a területet országához csatolta.
Már nincs vágyam, Beteg vagyok, az élet megtört. A fény, a félelem, az angyaleloszlott már az égi hanggal, nem zeng a mennyei torok –de szívükben még száll a langy dals csak állanak a pásztorok –:"Megszületett királyotok! " Hej, mi... Közeleg a szép Karácsony. A család együtt – alig várom! Hópihe hull ágról, ágra, hópaplan száll minden fára. Fenyőfákra gyöngyök ülnek, díszek, csúcsok felkerülnek és gyermekek... dec. 25. Itt jött rám a Karácsony, Rám, a kesely arcú pogányra, Itt jött rám a Karácsony, Gyermekségem falujában S azt hitte, hogy megtérít, Hogy szépen visszaingat. dec 26. Talán-talá... Anya versek felnőtteknek de. Negyedik is lángra lobban, kiviláglik tiszta fénye. Ott ragyog a csillagokban, s éled az ember REMÉNYe. A szívünkben BÉKE lángja, HITünk ajtót nyit a jóra. Aki ránk néz, máris látja: ... Ezüstöt ölt a téli fold. Havas kis út a hegyre fut. Karácsony int felénk megint. Keresi árva, elhagyott a betlehemi csillagot. Köd hamva hull és rajta túl mint zúzmarás, fehér varázs, e... Ülök életunt szobámban, hideg teát kavarok.. Körülöttem fájás-félés ködhálója kavarog.
Nem félek, de azért sírni akarok, szállok én is, mint a füst, mert könnyű vagyok Ki emel, ki emel, ringat engemet? Kinyitnám még a szemem, de már nem lehet…Elolvadt a világ, de a közepén anya ül, és ott ülök az ölében én. Már megjöttünk ez helyre, anyánk köszöntésére. Anyánk, légy reménységben, köszöntünk egészségben. Amennyi a zöld fűszál, égen ahány csillag jár, májusban a szép virág: annyi áldás szálljon rád. Gyöngyharmatos hajnalban, Kivirult a hajnalka. Anyáknapi Versek Felnőtteknek. Szép kivirult hajnalkák Köszöntsétek jó anyát. Ahány csepp a tengerben, annyi hála szívünkben, gyermekeid hő szavát hallgasd meg ma jó anyánk. Anyák napi (vicces) idézetek "Anya, tudtad, hogy, amiikor a szeretet nem győz le mindent, akkor a házi sütik következnek? " "Az anyákban beépített aggodalom-generátor működik – és hiányzik róla a kikapcsológomb. " (Pam Brown) Anya, én a legtökéletesebb ajándékot kerestem neked, de rájöttem, hogy itt vagyok én neked! "Köszönöm, hogy elviselted az elviselhetetlent. Hogy valamit teremtettél a semmiből.
Anyák napi versek gyűjteménye Anyák napi verseket gyűjtöttünk össze óvodásoknak, kisiskolásoknak. Édesanyák, nagymamák köszöntéséhez kedves, megható versek. Kicsiknek és nagyoknak is anyák napjára a versmondás felejthetetlen élményt jelenthet a szeretett szülő vagy nagyszülő felé. Kortárs és régi anyák napi verseket találhatsz itt. Vicceseket vagy komolyakat keresel? Ovisoknak rövid, könnyen tanulható versek, nagyobbaknak már komolyabb, hosszabb. Tanároknak is jó ez az összeállításunk, mert könnyű belőle válogatni. Van-e olyan drágaköve a világnak Amilyen a szíve az édesanyának? Ér-e annyit annak hideg ragyogása Mint az édesanya szelíd mosolygása? Senkinek sem lehet olyan drágagyöngye, Mint az édesanya értünk hulló könnye. Anyák napi versek felnőtteknek - Anyaknapja.eu. Mint az édesanyánk féltő, óvó karja, Mely testünket, lelkünket védőn betakarja. Az édesanya Nincsen a gyermeknek Olyan erős vára, Mint mikor az anyja Őt karjaiba zárja. Nincsen őrzőbb angyal Az édesanyánál, Éberebb csillag sincs Szeme sugaránál. Nincs is annyi áldás Amennyi sok lenne, Amennyit az anya, meg ne érdemelne... Egy kéz Egy kéz érintette meg szívemet, Egy kéz, mely sokáig fogta kezemet.
- a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. /
Lackfi János Plaza Balassi című verse melyik nagy költőnk művének az átirata? Kutass Heltai Jenő Vallomás c. versének Lackfi változata után is. Keresgélj a neten! Radnóti Miklós Április Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép s féllábon elszalad. Ó április, ó április, a nap se süt, nem bomlanak a folyton nedvesorru kis rügyek se még a füttyös ég alatt. Weöres Sándor Szembe fordított tükrök Örömöm sokszorozódjék a te örömödben, hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában. Versek felnőtteknek - diakszogalanta.qwqw.hu. Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret.
Csupa virágból van, merő napsugárból.. Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól. Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja, Örömében sir az, aki e szót hallja. Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja, Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya. A amikor a szíved már utolsót dobban, Ez az elhaló szó az ajkadon ott van. Mehetsz messze földre, véres harcterekre, Ez a szó megtanít igaz szeretetre. Bánatban, örömben – ver az Isten vagy áld, Hogyha elrebeged, már ez is imádság. És ha elébed jön könnyes szemű árva, E szóra felpattan szíved titkos zárja. Anya versek felnőtteknek full. Drága vigasztalás ez a a szó, ez a név, Királynak, koldusnak menedék, biztos rév. Te vagy legboldogabb, nem gyötörnek gondok, Ha keblére borulsz és el kinek mondod? S ha szomorú fejfán olvasod e nevet, Virágos sírdombon a könnyed megered. Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom, Nekem a legdrágább ezen a világon. Ez a legforróbb szó, az én legszebb imám, Amikor kimondom: anyám, édesanyám. Szeresd édesanyádat O az, aki halkan Bölcsőd fölé hajol, O az, aki neked Altató dalt dalol.
Köszönöm, hogy gondot viseltél Éveimhez jót reméltél Szívembe ültettél rendet Örökzöld hömpölygő csendet. Köszönöm, hogy hozzám szóltál Igéden át rám találtál, Szememben tornyot emeltél Tűz-lángú ostorral szerettél. S köszönöm, hogy éjt is adtál Sebeimre felhőt raktál, S míg vánszorogtam kebleden át Rám lehelted a hold bánatát. Anyák napjára Bokrétát kötöttem Jó anyám napjára, Örül a bokrétám Minden egyes szála. S azt mondatja velem Illatos virágom: Legyen áldás az én Édes jó anyámon. Édesanyám Reggel óta tanakodtam, Mit mondhatnék tenéked, Olyan szépet gondoltam ki, Hogy elmondani nem lehet. Anya versek felnőtteknek. Nem találtam rá szavakat, Még verset sem találtam, Minden, amit elmondhatnék Itt van egy szál virágban. Benedek Elek: Kisbaconi temetőben Kisbaconi temetőben Most van a nap lemenőben, Ráverődik a sugára Jó szüleim sírhalmára. Egykor, régen haj de féltem, Ha temetőbe léptem, Vége már a félelemnek, "Nagyapóék" ott pihennek. Testem, lelkem hogyha fáradt, Ide jönni érzek vágyat, Ide jövök este, reggel, S beszélek az öregekkel.