CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY VENDÉGÜL LÁTJA A MÚZSÁKAT Borbély Szilárd: A Testhez Ódák & Legendák A belépőjegyek a Csokonai Színház jegypénztárában vásárolhatóak meg. a Csokonai Nemzeti Színház zenés irodalmi estje a Déri Múzeumban Borbély Szilárd emlékére Borbély Szilárd A Testhez című kötetében bonyolult kompozícióba rendezve sorakoznak, és kerülnek egymást értelmező viszonyba a magzatukat elvetető vagy elvesztő anyák dokumentált történeteiből, az Aranylegenda motívumaiból és holokauszttörténetekből alakított prózaversek, ezek a szokatlan formájú jelenkori legendák és ódák. Sajátos összefüggésrendszer bontakozik ki az egymás után rendezett szövegekből, mely azt sugallja, hogy a tömeges és intézményesített emberölés egyáltalán nem pusztán korábbi korok – valamilyen bűnös politikai rendszerhez vagy eszméhez kötődő – sajátossága, hanem folyamatosan zajlik a jelenben is, Magyarországon éppen úgy, mint az összes felvilágosult és művelt európai államban. Legföljebb nem tudunk róla, vagy nem veszünk róla tudomást.
Borbély költészetét a Halotti pompa óta mélyen átitatja az emberi, a testben való létezés tragédiája, mely éppen erre mutat rá kegyetlen pontossággal. A Nincstelenek persze egészen más, mint a korábbi kötetek, s nem csak témájánál s műfajánál fogva az. A gyermekkor nagyon is konkrét, földrajzilag és történelmileg is pontosan meghatározott világába viszi vissza az olvasóját. Talán kicsit túl feltűnően is látványos, ahogy az író deklarálja az elbeszélt történet (félig-meddig) non-fiction voltát. Olvasóként nincs jogom és okom kétségbe vonni, hogy mindaz, amit Borbély leírt, szó szerint és pont úgy történt meg. Másrészről pedig ki akadályoz meg abban, hogy kételkedjem mindebben? Persze mindez a befogadás hatásmechanizmusának kérdése, nyilván másként hat az az elbeszélés, amit valóban megtörténtként olvasunk, mint ami puszta kitaláció. Félreértés ne essék: nem azt mondom, hogy Borbély Szilárd manipulálni akarná az olvasót. Hanem éppen azt: kiváló író, aki pontosan tisztában van annak a szövegnek a lét- és befogadásmódjával, amit alkot.
iniesta >! 2015. május 21., 12:24 Bonyolult – nem a könyv, sokkal inkább az ítélet, de még inkább az ítélői (olvasói) helyzet. Egyrészről ott van a kikezdhetetlen minőségi indíttatás, a végtelenül mély és így szükségképpen tetszetős alkotói szándék – ami Borbélynál egyébként is mindig megvan –, másrészről ott van a konkrét megvalósítás viszonylagos elégtelensége – ami szintén nem példátlan Borbélytól*. A testhez nem jó könyv. Pontosabban jó könyv (lehetne), de nincs eléggé megírva sem tömegében, sem minőségében. Tömegében nincs, ugyanis terjedelme ellenére nem elég variánsak a témái, és ez az invariancia éppen a kevés téma önnön tragédiái ellen dolgozik**. Minőségileg nincs, ugyanis hiába a két alapforma látszólag egyszerű váltakozása, egyes darabjainak líraeszményében a kötet egyszerűen túl sokfelé húz és túl sokféleképpen rossz***. Nem tudom: talán jobb lett volna semmit sem írni. Mindenki döntsön maga. Lehet, hogy mégsem csak az ítélői helyzet bonyolult, de a kötet is. Ha így van, akkor szerintem: bonyolult, de nem jó.
1963-2014 1989-ben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett oklevelet, majd ugyanott lett egyetemi oktató. Az Alföld versrovatának szerkesztője. Wikipédia Művei Adatok (versek, 1988) A bábu arca. Történet (versek, esszé, Széphalom, 1992) Hosszú nap el (drámai jambusok, Jelenkor, 1993) Mint. Minden. Alkalom. (versek, Balassi-JAK, 1995) Ami helyet (versek, Jelenkor, 1999) A Gólem (zsidóoperett, Almási Tóth Andrással és Vajda Gergővel, 2002) Az ólomkatona története (gyermekopera, zeneszerző Weber Kristóf, 2002) Berlin&Hamlet (versek, Jelenkor, 2003) Halotti Pompa (I-II) (versek, Kalligram, 2004) Göcseji Misztérium (betlehemes bábjáték, 2004) Míg alszik szívünk Jézuskája - Betlehemes misztérium (Pesti Kalligram, 2005) Halotti pompa - 2. bővített kiadás (Kalligram, 2006) Árkádiában (Csokonai Kiadó, 2006) Fény a magasból. Bibliai történetek gyermekek számára (Koinónia, 2007) Egy gyilkosság mellékszálai (Vigilia, 2007) A Testhez (Kalligram, 2010) Szemünk előtt vonulnak el (Palatinus Kiadó, 2011) Hungarikum-e a líra?
Szekvenciák ( ISBN 8071496251, [4]) 2005 – Míg alszik szívünk Jézuskája – Betlehemes misztérium ( ISBN 8071497630) 2006 – Árkádiában. Történetek az irodalom történetéből ( ISBN 9632602161) 2006 – Halotti pompa. Szekvenciák (2. kiadás, ISBN 8071498424) 2007 – Fény a magasból ( ISBN 9789737605542) 2008 – Egy gyilkosság mellékszálai ( ISBN 963-7964-94-0, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 9637964947) 2008 – Az árnyképrajzoló. Körülírások ( ISBN 9788081010545) 2010 – A testhez. Ódák és legendák ( ISBN 9788081013317) 2011 – Szemünk előtt vonulnak el ( ISBN 9789632741017) 2012 – Hungarikum-e a líra? (esszék, kritikák) ( ISBN 9639781320) 2013 – Nincstelenek – Már elment a Mesijás? ( ISBN 9788081017063) 2014 – Halotti pompa. Szekvenciák (3. kiadás, ISBN 9788081018022) 2021 – Kafka fia. Regény; szerk. Nagy Boglárka, utószó Forgách András; Jelenkor, Bp., 2022 – Bukolikatájban. Idÿllek; Jelenkor, Bp. ( ISBN 9789635181803) Idegen nyelven [ szerkesztés] Koeto (v)mesto da [ Ami helyet]; bolgárra ford.
Péntekenként rendszeresen kijárt hozzánk, ám nagyon nehezen oldódott föl, egyetemista korában zártabb, depresszióra hajlamos személyiség volt, miközben, ahogy az szokás, a hazaindulása után oda-vissza kísérgettük egymást, s ekkor bőbeszédűen disputáltunk. Nagyon olvasott, széleskörűen tájékozott volt, aki igényelte a beszélgetéseket; megmutatta az írásait, véleményt cseréltünk. Kiválóan ismerte, de kritikusan viszonyult a magyar irodalmi hagyományokhoz, mindig előállt valami szubverzív fölvetéssel, ötlettel. Alakját aszketikus, áldozatsorsú emberré teszi az emlékezet, miközben pedig jó humorú, vidám ember is volt, akit sok minden érdekelt, a leghétköznapibb dolgok is. Milyen költőnek tartotta, miként jellemezné a líráját? Már a kezdetektől költőként gondoltam rá, és jónak tartottam, a Hosszú nap el versét olvasva pedig rádöbbentem, hogy ez nagy költészet. Akkoriban megoszlott róla a kortársaim véleménye, sokan nem is igazán tartották költőnek őt. Amikor azonban az Alföld folyóiratban megjelent, Nádas Péter előszavával, aki a sajátján kívül olyanok méltatására is hivatkozhatott, akiknek megmutatta a verseket, mint Esterházy Péter, Mészöly Miklós, Balassa Péter vagy Orbán Ottó, a fiatalabb nemzedék tartózkodása is olvadozni kezdett.
Múltébresztők címmel adott ki képregényt a Mátyás-templom gondnoksága a Budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templom történetéről. A templom gondnokságának tájékoztatása szerint a kiadvánnyal az a céljuk, hogy megszólítsák a többnyire osztálykirándulás vagy templomi kirándulás résztvevőiként a templomba érkező 10-14 éves fiatalokat, és számukra is élvezhető formában meséljenek nekik az épületről. Budavári Nagyboldogasszony - templom / Tájak - Korok - Múzeumok Kiskönyvtára (*03) - Helytörténet. A kerettörténet szerint a főszereplő, Berci egy unalmasnak ígérkező osztálykirándulás során leszakad társaitól, és kódfejtéssel életre kelt két szobrot, Tabulát és Rasát, a múltidézőket. A két alak egy időlift segítségével visszaröpíti a kisfiút IV. Béla idejébe, hogy az 1200-as évekbeli építéstől követhesse a templom és Magyarország történetét, és közben szelfit készíthessen Károly Róbert vagy épp Ferenc József és Sissi koronázásával a héttérben. Az időutazás során kiderül, miért hívja mindenki Mátyás-templomnak az épületet, amelynek Nagyboldogasszony-templom a neve, hogy kiket koronáztak, kik házasodtak a falai között, hányszor kellett újraépíteni, felújítani, miután egy-egy része vagy a tornya összedőlt, felrobbant, leégett a századok során.
A mai Mátyás templom gótikus elődje a 13. század második felében már állt – évszázadokig ez volt a budai német polgárok plébániatemploma. Mátyás király két esküvőjét is itt tartotta. A 19. században az egyik tornyon megtalálták az uralkodó címerét is, a köznyelv Mátyás-templomnak hívja, azonban a hivatalos neve budavári Nagyboldogasszony templom. Mai napig egyes elemeiben épségben látható középkori részlete, a 14. században épült Mária kapu. Miután a törökök 1541-ben elfoglalták Budát, közel másfél évszázadig dzsámiként funkcionált, Nagy dzsámi, azaz Büjük dzsámiként, illetve Szulejmán kán dzsámi néven említik a források. I. kerület - Budavár | Mátyás-templom (Budavári Nagyboldogasszony-főplébánia). Mikor 1686-ban az egyesült keresztény hadak visszafoglalták Budát, az ostromot csodával határos módon épségben átvészelő templom a ferences, majd a jezsuita rendhez került. A jezsuiták a korszakban uralkodó barokk stílusban felújították a templomot, és rendházat, illetve papneveldét építettek köré. Mi, akik a templomot már csak neogótikus formájában látjuk, rá sem ismernénk arra a kissé bumfordi, különböző korok stílusait vegyítő templomra, amelyben a kiegyezés évében I. Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébet királynét megkoronázták.
A templom gyűjteményében ötvöstárgyak mellett a koronázási szertartások miseruháit és uralkodói adományok révén ide került textil-iparművészeti remekeket őriz (korszerű bemutatásuk néhány éven belül talán megoldható lesz. ) Itt látható még egyebek között a XVI. századi Felsőerdőfalvi szárnyas oltár, Zala György híres Erzsébet királyné-szobra, és 2005 elejétől Szent Simeon zárai ezüstszarkofágjának XIX. Budavari nagyboldogasszony templom . sz. eleji másolata. szerk. : Cseke Ibolya forrás: Entz Géza: A budavári Nagyboldogasszony-templom és a Halászbástya (Corvina, Budapest, 1974) Dr. Fábián János: A budavári Mátyás-templom (Budapest) Mátéffy Balázs: A Koronázó Főtemplom (Corvinus Kiadó, Budapest, 2002) Mátéffy Balázs – Gadányi György: Élő Kövek – az ismeretlen Mátyás-templom (Viva Média-Incoronata, Budapest, 2003. ) Budavári Nagyboldogasszony-templom hivatalos honlapja fotók: Thaler Tamas Mátyás-templom a
A plébánia-hivatal címe: 1014 Budapest, Országház u. 14. További információk: Parkolási megjegyzés: A vár területére gépkocsival csak engedéllyel lehet behajtani. Parkolási tudnivalók a várban: A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
A volt jezsuita épületek közé zárt templomot a szomszédos épületrészek lebontása árán kiszabadították, visszaadva eredeti, különálló jellegét. Mindenütt eltávolították a barokk toldásokat, és a régebbi állapotok visszaállítására törekedtek. A restaurálás belső díszítőmunkáit és a berendezés elkészítését Schulek mellett Székely Bertalan és Lotz Károly irányította. Ők maguk festették az alakos festményeket, terveik alapján Kratzmann Ede készítette a színes üvegablakokat, és Mikula Ferenc faragta az új szobrászati díszítést. Az oltárképeket Zichy Mihály (Szent Imre-kápolna) és Aggházy Gyula (Loretói kápolna) festették, a főkapu domborművét, amely a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, Zsolnay-féle pirogránitból Lontay Lajos mintázta. A padsorok és az orgonaszekrény Schulek tervei szerint készültek. A budavári Nagyboldogasszony templom búcsúja - Szent István Lovagrend. A templom hossza a főkaputól a szentély faláig 59, 68 méter, a hajók szélessége az oldalkápolnák nélkül 24, 6 méter. A főhajó magassága 16, 8, a harangtoronyé 74 méter. A padokban kb. 300 fő fér el, a befogadóképesség székekkel 1200-ig emelhető.
A megújult Mátyás-templomot 2013. október 13-án szentelte fel Erdő Péter bíboros. A templom orgonáját 2009–2014 között a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra újította fel. A budai Várnegyed részeként, a pesti Duna-parttal együtt, 1987 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján. Borítókép: Budapest, 1964. szeptember 26. Légi felvétel a Mátyás-templomról és a Halászbástyáról. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Járai Rudolf. Azonosító: MTI-FOTO-C__JA19640926061 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Gótikus csarnoktemplom (1342-1453) Nagy Lajos király 1370 körül a mellékhajók boltozatát a főhajó magasságába emelve az eddigi román bazilikát gótikus csarnoktemplommá alakíttatta át, ezt a formát őrzi az épület ma is. Ezzel egy időben építtette a ma is látható délnyugati Mária-kaput, amelynek fő ékessége a Mária elszenderülését ábrázoló dombormű. Ebből az időből maradt fenn a kapu melletti oszlopfőn Nagy Lajos és felesége, Erzsébet királyné faragott arcképe is. Először 1412 januárjában függesztettek fel a templom falaira 19 zászlót, amiket a Velence elleni hadjáratban zsákmányoltak. 1438-ban Habsburg Albert királyt, 1440-ben Jagelló I. Ulászló királyt mutatták be a megválasztásuk után a templomban. I. Ulászló 1444-ben, diadalmas téli hadjárata után Hunyadi Jánossal együtt itt tartotta ünnepélyes hálaadását. Ekkor másodízben helyeztek el zsákmányolt zászlókat a templom falaira. 1455-ben Kapisztrán Szent János tartott a török elleni hadjáratra toborzó szónoklatot az épületben. Mátyás királyi temploma (1453-1541) Az 1384-ben leomlott déli tornyot Mátyás, 1470-ben építtette újjá, erről a toronytestre helyezett évszámos címere tanúskodik.