4-es szorzótábla gyakorlása - YouTube
8 x 5= A páratlan számoknál megfigyeltük, hogy a szorzás eredménye mindig 5-re végződik. 4 es szorzótábla gyakorlása 4. Megbeszéltük, hogy páratlan számot nem tudunk felezni, ezért az ujjainkon páros számot mutatunk, de tudjuk, hogy a bezárt ujjainkhoz adni kell még ötöt. Vagyis ha mondjuk a 7 x 5 eredményére vagyunk kíváncsiak, 6-ot mutatunk, bezárjuk a felét, megkapjuk a 30-at, hozzáadunk még ötöt, és megkapjuk, hogy a szorzat 35. Nekünk bevált, remélem másnak is hasznos lesz!
4 - 👼 1•4, 8 - 👮 2•4, 12 - 👷 3•4, 16 - 👰 4•4, 20 - 👸 5•4, 24 - 🎅 6•4, 36 - 👲 9•4, 32 - 👳 8•4, 40 - 👿 10•4, 28 - 👽 7•4, Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
4-es szorzótábla gyakorlása
4-es szorzótábla és bennfoglaló gyakorlása manókkal - YouTube
Az ötös szorzótábla az, amit mindenki a legkönnyebben meg tud tanulni, hiszen csak 5-re és 0-ra végződnek a szorzatok. Igen ám, de akinek ez is problémát jelent, az hiába mondja sorba a számokat, időt veszít vele, míg eljut mondjuk a 8x5-höz. Mikor az ötös szorzótáblát tanítottam, a táblai magyarázat közben beugrott egy ötlet, hogy az ujjaink segítségével hogy lehet a korábban magyarázott sorba számolás helyett hamarabb meglátni a végeredményt. Szorzótábla gyakorlás - Űrlény-Észlény invázió. Felírtam a táblára az ötös szorzótáblát, majd észrevétettem a tanulókkal, hogy a páros számoknál a szorzás eredménye nullára végződik, tehát az egyesek helyén mindig 0 van, a tízesek helyén álló szám pedig éppen a fele a szorzandó számának. Ha mondjuk 2-t szorzok öttel, akkor a 2 fele, 1, tehát a szorzat 10, azaz 1 tízes. Ha 4-gyel szorzok, 4-nek a fele 2, az eredmény tehát 20, azaz 2 tízes. Ezt az ujjainkon is tudjuk mutatni: Keresem például a 8 és az 5 szorzatát. 8 ujjat mutatok, mondom a szorzást, és közben bezárom az ujjaim felét, és az eredmény 4 nyitva maradt ujj, de ez már tízesekkel számolva negyvenet jelent.
Az intézkedések szigora nem véletlen, hiszen a szmog komoly megbetegedéseket okozhat. A mérgező ólmos porszemcsék mennyisége 400 mikrogrammot tett ki köbméterenként (a megengedett érték 75), Novarában a nitrogén-dioxid aránya 332 mikrogramm volt egy köbméterben (a határérték 200). A kórházak légzőszervi osztályai telt házat jelentettek. Köztudomású, hogy a forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények együttes hatása kedvez a füstköd kialakulásának. [A szmog szó az angol smoke (füst) és fog (köd) szavak összevonásából keletkezett. Londoni szmog mérgezi hazánkat | 24.hu. ] A fotokémiai, úgynevezett Los Angeles típusú szmog kifejezetten a nagyvárosokra jellemző. Fő okozói az ózon, a kipufogógázokból származó nitrogén-oxidok (NO, NO2), valamint szénhidrogének keveréke. A fotokémiai szmog erősen izgatja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsítja a növények leveleit, csökkentve az asszimilációt. A fotokémiai szmog 25-35 °C hőmérséklet, alacsony páratartalom és 2 m/s alatti szélsebesség esetén jöhet létre.
Az álló szmog akadályozza az éjszakai kisugárzást emiatt előfordult, hogy több hétig 30°C feletti hőmérséklet uralkodott éjszaka is az amerikai nagyvárosban. A fotokémiai szmog erősen irritálja a nyálkahártyát, az ózon pedig a növényeket is súlyosan károsítja. London típusú szmog. A mexikói tudósok napokban kiadott közleménye szerint a szmog károsítja az emberek szaglását. Összehasonlították a metropoliszban élők, és a vidéken élők szaglását, és eredményeik azt igazolták, hogy a nagyvárosi ember sokkal nehezebben érzi meg a kávé, vagy a romlott étel szagát. Ezzel kapcsolatban arra következtettek még, hogy mivel a szaglás és az ízlelés szoros kapcsolatban állnak, az ízlelés terén is változások mutathatók ki-tudta meg a Magyar Távirati Iroda. Ahogy minden más emberre, vagy környezetre veszélyes jelenségre, erre is vannak bizonyos küszöbértékek, melyek alapján kiadják a riasztásokat. Ha az emberekre gyakorolt hatását vizsgáljuk, megkülönböztetünk egészségügyi határértéket, tájékoztatási küszöbértéket, és a riasztási küszöbértéket.
Szmog riadó Védekezzen a szmog ellen, megint határértéken a szálló por koncentrációja, a szmog! Tudta Ön, hogy a szmog, ami a levegő légszennyezettségéből adódó füstköd jelenti, két féle típusú lehet? A "Londoni-típusú" szmog kialakulásának feltételei közül most a többség adott! A szmog típusai A szmog típusát hatásuk és első észlelési helyük szerint csoportosították. A Londoni-típusú szmog szélcsendes időjárás, magas relatív páratartalom, magas légnyomás és -3-+5 fok közötti hőmérséklet esetén, illetve magas légszennyezettség esetén alakulhat ki. A feltételekből is látszik, hogy ez a fajta szmog leginkább télen, hideg, párás hajnalokon jellemző. A légszennyezettség összetevői között szerepel túlsúlyban kén-dioxid, szén-monoxid, a korom és a por 10 mikrométernél kisebb szemcséi, melyek erős egészségkárosító hatással rendelkeznek. Környezeti elemek | Sulinet Tudásbázis. A sok súlyos következmény közül említésre méltó az asztma. A szmog másik fajtája, a Los-Angeles-i szmog nyáron, magas UV-sugárzás, enyhe légmozgás és a közlekedés által kibocsátott káros anyagok miatt alakul ki.
London környékén számos széntüzelésű erőmű is működött: Fulhamben, Battersea-ben, Bankside-ban, Greenwichben, és Kingston upon Thames -ben, ami csak súlyosbította a helyzetet. Az Egyesült Királyság Meteorológiai Intézete szerint 1000 tonna füstrészecske, 140 tonna sósav, 14 tonna fluor vegyület, és 370 tonna kén-dioxid került a levegőbe, mely aztán 800 tonna kénsavvá alakult át. [3] A kutatások szerint a például Battersea-ben működő szennyezést gátló módszerek éppen hogy növelték a szennyezettséget: a kéményeken kiömlő gázok kimosásával csökkent azok hőmérséklete, ami miatt nem emelkedtek a magasba, hanem a felszín közelében szétterültek. Szmog – Wikipédia. A járművek által kibocsátott szennyeződés is sokat rontott a helyzeten: a gőzmozdonyok és a nemrég megszüntetett villamosok helyett üzembe helyezett dízelüzemű buszok is szennyezték a levegőt. 1952. december 4-én egy anticiklon érte el a légmozgás nélküli Londont, ami egy inverziót hozott létre: a hideg levegő megrekedt a felette húzódó meleg légrétegek alatt.
A szél mellett fontos tényező a függőleges átkeveredés. Szélcsendes, derült időben reggelenként a légkör alsó 100-300 méteres rétegében inverzió alakul ki, azaz a hőmérséklet felfelé haladva növekszik. Az inverzió miatt nem indulnak meg függőleges légáramlatok, a szennyezőanyagok így az alsó 50-100 méteres rétegben maradnak, az inverzió "csapdába" ejti azokat. Míg nyáron napközben ez az inverziós réteg teljesen eltűnik, és a függőleges átkeveredés rétege délutánra már az 1500 métert is eléri, télen, különösen ködös helyzetben napközben csak kisebb javulás történik, az átkeveredési réteg a köd megemelkedésével csak lassan növekszik, és általában nem haladja meg a 300-400 métert. Ez az időjárási szituáció napokig fennmaradhat télen, amikor a Kárpát-medence térségében anticiklon épül ki. Napok elteltével a szennyezőanyag-koncentráció kritikus szintre emelkedhet. A légkörbe bekerült anyagok fizikai és kémiai folyamatok hatására távoznak is onnan. A kikerülés fizikai folyamat által ülepedéssel történik meg.
erőműveket) szólítják fel emissziójuk csökkentésére, attól függően, hogy a légszennyezettség a közlekedésből vagy a fűtésből ered-e.
A halálesetek jelentős részét a szmogban található részecskék légutakban való lerakódása által keltett szervi elváltozások okozták. Az egészségkárosodás tüdőgyulladás és hörghurut képében jelent meg. [11] London városa 1954 -ben a törvényhozás 1956 -ban, majd 1968 -ban fogadott el intézkedéseket a légszennyezés csökkentése érdekében. Elsősorban a széntüzelésről gáztüzelésre való átállást szorgalmazták, illetve a széntüzelés megmaradása esetén a koksz használatát, ami alig járt füsttel. A központi fűtés abban az időben még igen ritka volt, és csak a hatvanas évek végén kezdett el széles körben elterjedni. A megtett intézkedések azonban csak nagyon lassan fejtették ki hatásukat, ami azt eredményezte, hogy 1962 decemberében még egy nagy szmog alakult ki. [12] Okai [ szerkesztés] A Texas A&M University által végzett kutatások Peking szennyezett levegőjének vizsgálatával próbálták megállapítani, milyen is lehetett a londoni szmog. Ez alapján megállapították, hogy az időjárási jelenségek és a különféle vegyületek együttes felhalmozódása okozta azt, hogy nagy mennyiségű kénsav képződött a levegőben.