A válság elleni intézkedéscsomagok egyik kiemelt pontja a hitelekre vonatkozó fizetési moratórium. Cikkünkben nyolc pontban járjuk körül, mit is jelent a fizetési moratórium, és hogyan működik ez a gyakorlatban: 1. Mit jelent a fizetési moratórium? 2. Mi lesz a veszélyhelyzet alatt lejáró szerződésekkel? 3. Mi lesz a halasztott kamatokkal, díjakkal? 4. Milyen szerződésekre vonatkozik? 5. Kik élhetnek vele? 6. Muszáj élni vele? 7. Módosított szerződés, megint közjegyző…? 8. Mikortól él és meddig tart? 9. 2020. szeptember frissítés: a legújabb hírek a moratóriumról 1. Mit jelent a fizetési moratórium? A bizonytalan gazdasági környezet miatt kiadott kormányhatározat alapján azok a cégek (és magánszemélyek) akik hitelt vettek föl, a moratórium alatt lényegében semmilyen felmerülő költséget nem kell megfizessenek. Ebbe tényleg minden beletartozik: a tőke-, kamat-, és minden díjfizetési kötelezettség, beleértve a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket is. Egyéves a hitelmoratórium - money.hu. Fontos viszont kiemelni, hogy ezeket nem engedi el a bank: továbbra is fizetni kell majd, csak később.
Először Nikolicsnak sikerült megnyernie a szerbiai elnökválasztást, később az SNS-ből kormánypárt lett, majd aztán Vucsics vette át a kormány vezetését több cikluson át (a politikus jelenleg elnöki mandátumát tölti). Ez a kettősség, vagyis az européerség és a nacionalizmus mindig is meghatározta az SNS arculatát. Míg a kormánypárt politikusainak egyik része nem egyszer kifejezetten Amerika-barátnak mutatkozott, addig mások rendre az orosz szövetség mellett érveltek. Orbán Viktor: mindenkinek meghosszabbodik a hitelmoratórium!. De nem is az SNS-ről lenne szó, ha ez a látszólag geostratégiai kérdés ne éleződött volna ki szélsőséges módon. Például előfordult, hogy kormánypárti bulvárlapok támadták a kormány egyik politikusát azzal a váddal, hogy ő nem más, mint Washington embere (ezt a Szerbiában nem túl kedves bókot Zorana Mihajlovics miniszter asszony kapta meg). A párt kettőssége természetesen a szavazói bázison is megmutatkozott. A radikális múlt levetkőzése után természetesen az EU-párti szavazók is megjelentek, akik már nem sokat foglalkoztak azzal, hogy Vucsics valamikori mentora, Seselj vajda valaha könyvet is írt azzal a címmel, hogy az Európai Unió a Sátán teremtménye.
A kormányrendelet alapján minden érintett hitel esetében automatikusan életbe lép a szüneteltetés. Azaz a hitelintézetek nem vonják le az érvényes törlesztőrészletet a számlákról. Arra azonban érdemes figyelni, ha valaki állandó átutalási megbízással fizeti a hitelét, akkor annak leállításáról gondoskodnia kell. Mit kell tennie annak, aki mégis szeretné fizetni hiteleit? Ha valaki továbbra is szeretné fizetni a hitelét, akkor jeleznie kell a pénzintézet felé ezt a szándékát. Egy korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy a nagyobb bankoknál milyen formában lehet szándéknyilatkozatot tenni. Index - Belföld - Bokros Lajos: Az elmúlt 12 év egyik legkárosabb intézkedése a rezsicsökkentés. A későbbiek folyamán bárki dönthet úgy, hogy mégis szeretne részt venni a moratóriumban. Ebben az esetben a hitelező banknál kell újra jeleznie, hogy mégis szeretne a moratórium lehetőségével élni. Mi lesz a ki nem fizetett törlesztéssel? A moratórium nem jelent sem tartozás elengedést, sem kamatmentességet. Azaz a most meg nem fizetett törlesztőrészleteket (kamatot és tőkét) később meg kell majd fizetni.
Továbbá, az állam elengedi a babaváró hiteleknél fizetendő kezességvállalási díjat is. Mit tehet, akinek véget ér a moratórium, de nem rendeződött a helyzete? Több százezer, pénzügyileg bizonytalan adósnak az év végével vissza kell térnie a törlesztéshez. Veres Patrik, a szakértője szerint több lehetősége is van azoknak, akik szeretnék csökkenteni havi terheiket: ha rendelkeznek valamekkora szabadon felhasználható megtakarítással, érdemes lehet előtörleszteni a kölcsönt és ezáltal csökkenteni a havi terheket. Ha a hitelképességük megengedi, az adósságrendezés is segítheti őket: a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel Kalkulátorával az igen népszerű MFL-hiteleket hasonlíthatjuk össze, amelyek kedvezőbbek lehetnek jelenlegi kölcsönüknél. A szakértő szerint, ha most tervezünk hitelfelvételt, különösen fontos, hogy alaposan járjunk el, hiszen több százezer forint is lehet a különbség egy-egy ajánlat között. Mielőtt a bankokkal felvesszük a kapcsolatot, hasonlítsuk össze az ajánlatokat a lakáshitel kalkulátorral.
A moratórium kínálta lehetőséggel bárki élhetett, ezt külön nem kellett igényelni. Amennyiben tehát anyagilag megalapozottnak éreztük, egyszerűen nem törlesztettünk ebben az időszakban, aki azonban nem szeretett volna élni ezzel a lehetőséggel, az ugyanúgy fizethette a részleteket. Fontos kiemelni, hogy a törlesztési moratóriummal a kamat nem emelkedett, a moratóriumot igénybe vevők semmilyen hátrányt nem szenvedtek a hitelüket illetően, azonban a futamidő így megnyúlt, így ennyivel több idősávra kell kamatot fizetnünk. Rengetegen éltek a moratóriummal A magyar lakosságnak nem kellett kétszer mondani, hogy nem muszáj fizetni a törlesztőt. Nagyon sokan döntöttek úgy, hogy élnek a bankok által kínált lehetőséggel, és ezekben a kritikus időkben inkább megtartják a pénzt, mintsem a banknak törlesztenének. Ennek azonban meg is lett az eredménye, és óriási hátralék keletkezett a hazai törlesztésben. Csak a lakossági hiteles esetében 2020 végéig mintegy hatszázmilliárd forintnyi hátralékot halmoztak fel a magyarok.
Közfoglalkoztatottak: élhet a moratóriummal az, aki közfoglalkoztatási jogviszonyban áll közfoglalkoztatóval, vagy ilyen jogviszonyt létesít. Vállalkozások: a törvény meghatározza azt is, hogy a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások (gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó) is maradhatnak a határidő végéig a moratórium hatálya alatt. Minden hitelre érvényes a moratórium? Mi az, amit nem kell fizetni? Ahogy az általános moratórium esetében is, a meghosszabbított szüneteltetés továbbra is csak a 2020. március 18-án már fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre érvényes. A további fél éves haladék a törlesztéssel járó tőkefizetési, kamatfizetési, és díjfizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozik. A lakosságra nézve a fizetési moratórium többek között a következő kölcsönszerződéseket érinti: jelzáloghitelek – ilyen a lakáshitel –, személyi kölcsön, autóhitel, gyorskölcsön, babaváró hitel, áruhitel, hitelkártya, folyószámlahitel, diákhitel, de a moratórium érinti a pénzügyi lízingszerződéseket és a munkáltatói kölcsön szerződéseket is.
2021. szept 7. 11:09 A hitelesek árgus szemekkel kell figyeljék, milyen döntést hoz a Nemzeti Bank/Fotó: Northfoto Napokon belül eldőlhet, kitolja-e az Orbán-kormány a vészhelyzet idejére elrendelt hitelmoratóriumot, avagy betartja-e a szeptember 30-ra kitűzött határidőt, ezzel pedig visszaáll a hitelesek fizetési kötelezettsége. Újra lépéskényszerben van a kormány, hiszen szeptember végén jár le a meghosszabbított hitelmoratórium, amely nagyjából az 1, 2 milliónyi hiteles 15-20%-át, mintegy 150-200 ezer családot érint. ( A legfrissebb hírek itt) A nemzeti konzultáció két hete lezárult, az egyik kérdése pedig az volt, fenn kell-e tartani ezt az adósokat érintő jogszabályt, amely jelenleg – átmenetileg – enyhít a koronavírus miatt egzisztenciálisan kedvezőtlen helyzetbe került családok helyzetén, de átlagosan 3 és fél évvel hosszabbítja meg a futamidőt, nem beszélve a megemelkedett kamatokról. Az ígéretek szerint a konzultáció eredménye is befolyásolhatja a kormány döntését, ám ennél még jobban figyel a kabinet a jegybank árulkodó kamatlépéseire, amelynek vezetése egyébként már többször felhívta a figyelmet, hogy aki tud, az törlesszen.
Az összes megkérdezett negyede, azonban az ellenzéki szavazók közel kétharmada figyelte valamilyen módon a vitát. Azok körében akik látták, vagy követték Karácsony Gergely volt a legszimpatikusabb, őt Vona Gábor, végül Szél Bernadett követte. A legmegyőzőbb jelöltek sorrendje is hasonlóan alakult. A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 6-án, 506 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek vitájának, és az abban résztvevő politikusoknak a megítélését. A legmeggyőzőbb jelöltek sorrendje is hasonlóan alakult. Az összes megkérdezett negyede (26 százalék), azonban az aktív ellenzéki szavazók közel kétharmada (59 százalék) figyelte valamilyen módon a vitát (nézte a televízióban, vagy olvasott, látott, hallott róla összefoglalót). Azok körében akik látták, vagy követték Karácsony Gergely volt a legszimpatikusabb (27 százalék), őt Vona Gábor (20 százalék), végül Szél Bernadett (9 százalék) követi. Ellenzéki miniszterelnök jelöltek szavazás. A kormányváltást akaró szavazók körében is hasonló a sorrend (40, 33, 14 százalék).
Ha a hatalomban lévő jelölt vezet, nagyon vezet, személyiségként, alkalmasság, tapasztalat tekintetében, sőt sikeres kormányzati ciklusok állnak mögötte, akkor semmi indoka sincs, hogy belemenjen egy vitába. Ellenzéki miniszterelnök jelöltek vitája. A nagyon vezető jelölt számára egyedül akkor lenne előnyös a vita, ha a másik jelölt egy egyébként vele egyenrangú személyiség, közismerten okos és becsületes ember, akinek a vitában való legyőzése megerősíti a szavazókat a nyertes alkalmasságáról szerzett tapasztalataikban. De ez a helyzet Magyarországon tulajdonképpen soha nem állt fenn, a baloldal, sosem állított olyan jelöltet, akivel érdemben vitatkozni lehetett volna az ország dolgairól. A baloldal négy miniszterelnöke közismert kommunista volt, az első három teljesen letagadhatatlanul, a negyedik Bajnai pedig a kommunisták gazdasági hatalomátmentő hálózatának tagjaként lett miniszterelnök. Az emlékezetes Horn-Orbán vitán 1998-ban Horn Gyula, egyetlenként a kommunista miniszterelnökök közül, megadta a tiszteletet kihívójának.
Ez mindenképpen figyelemreméltó teljesítmény. Az, hogy a kormánypárti sajtó kipécézte magának, még jót is tehet Jakab Péter ismertségének, ez a mai helyzetben még inkább előnyére fog válni, mint hátrányára. Jakab Péter megmutatta budapesti albérletét a közmédiás zaklatóknak Mint ismeretes, újabb zaklatáshoz folyamodott a Fidesz-média, most már egyenesen az évi több mint százmilliárd forint közpénzből működő közmédia gondolta úgy, hogy egy politikust a saját otthonánál kell zavarnia. A célpont nem más volt, mint Jakab Péter, akinek az egyik gyermeke szólt, hogy kamerázták a házukat. A témákról. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje két klasszikus és szimbolikus témával triggelelte a vetélytársakat - el is érte a kívánt hatást. Ellenzéki miniszterelnök-jelöltek: Magyarországnak csak uniós tagállamként van jövője | 24.hu. Ön szerint a szivárványcsaládok, illetve a határon túli magyarok szavazati joga mennyire erős téma, mennyire oszthatja meg az ellenzéki térfél választóit? Mindenképpen erős témák, de fölöttébb vissza is üthetnek. Mint említettem az erős ideológiai töltetű versengést csak egy hajszál választja el a sértődéstől.
A magyar polgárok 2003-ban, országos népszavazáson, elsöprő többséggel szavaztak az EU-tagság mellett. Egész történelmünkben alig volt olyan ügy, amely ilyen mértékben egyesítette volna a nemzetet. A csatlakozás az Európai Unióhoz évezredes törekvésünk beteljesülése volt, és ebben semmi sem változott azóta. Amikor honfitársaink hazánk EU tagsága mellett voksoltak, teljes tudatában voltak annak, hogy a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok és a jogállam az Unió alapértékeit jelentik. Sőt: éppen ezek az értékek voltak döntésük legfőbb mozgatórugói. A csatlakozást nem gazdasági vagy pénzügyi előnyökért akartunk - hanem mert Európaiak vagyunk, szívünkben, elménkben, kultúránkban, történelmünkben. Az EU szerződés 2. cikke világos, és fontos számunkra. Nincs benne semmi félreérthető. Teljes lehet az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek listája. Nincs benne semmi, amiről vitatkozni, vagy tárgyalni kellene. A béke, a jólét, a demokrácia, az emberi jogok, a jogállam és a kisebbségek tisztelete - ezek az alapértékek nem csak az Európai Unió számára alapvetőek, hanem alapjai annak a Magyarországnak is, amelyet mi valamennyien építeni akarunk népünk számára.
Magyarország a hazánk, és Magyarország hazája az Európai Unió, melyet kötelességünk szerint, közösen meg fogunk védeni. Dobrev Klára Fekete-Győr András Jakab Péter Karácsony Gergely Márki-Zay Péter Pálinkás József Szólj hozzá!
A soron következő országos választásokon a szavazóktól világos felhatalmazást fogunk kérni arra, hogy helyreállítsuk a demokráciát, és helyrehozzuk azt a kárt, amit az Orbán rendszer az Európai Uniónak, és országunk európai megbecsülésének okozott. El fogjuk érni, hogy senki, soha többé ne kérdőjelezhesse meg Magyarország helyét az Európai Unió szívében. A kormányváltást követően ezért késedelem nélkül csatlakozunk az Európai Ügyészséghez. Megszüntetjük a kisebbségekkel szembeni diszkriminációt, leállítjuk az ellenük származásuk, vallásuk, szexuális orientációjuk miatt indított gyűlöletkampányokat. Lojális tagjai leszünk az EU-nak és a NATO-nak, nem tűrjük tovább az európai és észak-atlanti értékek és érdekek elárulását, hazánk és az Európai Unió törvényeinek megszegését és harmadik államok előnyben részesítését korrupciógyanús ügyekben, mint amilyen a Huawei, a belgrádi vasút, a Budapestre tervezett kínai egyetem vagy a Paks 2 beruházás. Ellenzéki miniszterelnök-jelöltek: Az EU-ban fogjuk tartani Magyarországot - Ugytudjuk.hu. Az Orbán Viktor által beengedett, nemzetközi körözés alatt álló bűnözőket pedig kiadjuk.
Minden normális baloldali és liberális ember számára szégyen, ha azt várják el tőle, hogy végül is erre az emberre szavaz majd.