2016. 02. 15., 10:47 1282 0 Tisztelt Szakértő! 2007-ben vettünk új építésű lakást teremgarázs-beállóval 25, 3 millió forintért a barátommal, 30-70 százalék arányban. 2011-ben összeházasodtunk. 2014-ben a férjem illetékmentesen nekem ajándékozott 20 százalékpontot a részéből, így 50-50 százalékban lettünk tulajdonosok. 2016-ban értékesítettük az ingatlant 28, 5 millió forintért. Építkezünk, a bontandó ingatlant 2015-ben vettük meg, lebontottuk, az építkezés 2015-ben elindult. Az eladott lakás árát beforgatjuk az építkezésbe. Az szja-törvény 62. §-a alapján az ajándékba kapott részre szja-t kell fizetnem? A 62. Ajándékba kapott ingatlan eladas. § a) vagy ga) alapján? Az ajándékozási szerződésben szerepelt érték, az a) változat kedvezőbb lenne. Továbbá a 63. § (7) alapján kérelmezhetem (gyeden vagyok, 2 gyermekünk van, építkezünk, hitelt veszünk fel stb. ), hogy mérsékeljék vagy engedjék el az szja-t? Köszönöm. Szakértőnk válaszát csak előfizetőink olvashatják belépést követően. Amennyiben még nincs előfizetése, ezen az oldalon részletes információt tudhat meg választható előfizetési csomagjainkról.
Mizsei 2021. 13:29 Incapax: Köszönöm a választ! A hagyatéki lemondás valószínűleg illetékköteles lesz, de az ajándékozás illetékmentes. 2021. 13:16 Ha hagyatéki eljáráson született a jognyilatkozat, akkor az az örökség visszautasítása. Ez nem számít ajándékozásnak. Annak kell fizetnie (ha egyáltalán) az illetéket, aki végül ténylegesen (tehát a kieső helyett) örököl. Hogy mi és milyen mértékben számolható el megszerzésre fordított összegnek, az pl. attól is függ, hogy az öröklés, valamint az ajándékozás illetékmentes volt-e. Ajándékba kapott ingatlan eladása – szja-vonzat - Adózóna.hu. Érdemes ránézni a NAV kalkulátorjára is: rok/ing_kalk 2021. 11:58 Tisztelt Szakértők, Kérdésem lenne: ha egy hagyatéki tárgyaláson lemondtak egy ingatlanörökség feléről, ez ajándékozásnak számít? Ha nem, az örökösödési illetéket az fizeti, aki eredetileg örökölt, vagy akinek a nevére az örökségről lemondtak? Ha az ingatlan másik felét ajándékként megkapja az a személy, akinek a nevére lemondtak az örökségről, akkor eladáskor az örökségből lemondott rész szerzési értéke adóalap csökkentő költségnek számít és az ajándékba kapott rész eladási értékének 25%-a az adóalap?
2021. 15:38 Kedves drbjozsef! Köszönöm a gyors választ! "Nem túl szép, ez így működik" Ez azt jelenti, hogy valóban ha eladok 1db ingatlant, akkor 1db ingatlan után tudom az illeték kedvezményt felhasználni? "Azt ugye tudod, hogy ha 5 éven belül a feleséged eladja az ajándékba kapott lakását, akkor ott nincs értékkülönbözet, az eladási ár 25%-ának a 15%-át befizeti adóba. " Itt minek a 25%-a után kell fizetni a feleségemnek 15%-ot? Az eladási ár 100%-a után (ami 40M Ft), vagy a saját maga 50%-os részesedése után (ami így az eladási ár fele, 20M Ft)? Köszönöm! 2021. Ajándékba Kapott Ingatlan Eladása Utáni Adózás 2015 – Ajándékba Kapott Ingatlan Értékesítése – Jogi Fórum. 12:03 Bocs, helyesen: kérdezted, de nem jól tudod. Értékkülönbözet után adásvételnél, öröklésnél, vagy illetékköteles ajándékozásnál számolnak. Illetékmentes ajándékozásnál a lentiek szerint. 2021. 12:02 STamás83, Nem túl szép, ez így működik. Volt olyan értelmezése az illetéktörvénynek, hogy egymással csak egyforma tulajdoni arányokat lehet szembeállítani, de ez nem így van, nem ez az uralkodó most. A végén akár vissza is ajándékozhatja neked a feleséged az általa vett 20M lakást.
ügyvédi munkadíj, amely szerződés átnézésével keletkezett Ajándékozott ingatlan esetén mi a megszerzésre fordított összeg? Az ajándékozott ingatlan esetén a megszerzésre fordított összeget, mellyel csökkenteni lehet a bevételt, az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték határozza meg azzal, hogy a törvény 62. § (2) bekezdése alapján " amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani ".
pontban is tudna segíteni, tanácsot adni? drbjozsef 2019. 08:22 BGabóca, I. : ismerősnek. II. : nem lesz illeték, mert a vissza nem térítendő állami támogatások levonhatók az illetékalapból, és utána kell vizsgálni a különbözetet. 2019. 08:06 " mert az ajándék és a vásárlás értéke ugyan annyi lenne. " Csakhogy az ajándékozással szerzett hányad eladásából származó adó alapja nem a különbözet, hanem az eladási ár 25%-a. " akkor nekem anyukám 1/3 része után 4% illetéket, anyukámnak pedig 15% SZJA-t kell fizetni? " Egyenesági rokonok között minden ügylet illetékmentes. Az adót pedig a szerzéskori érték és az eladási ár különbözete után kell fizetni, ami azért annyira nem lehet nagy, még ha fel is ment tavaly óta valamennyi. (Viszont nem csak anyádnak, hanem neked is fizetni kell. Ha kell. ) 2019. 03:11 Kedves Mindenki! I. Tavaly vettünk egy házat, melyből 2/3 az enyém, 1/3 édesanyámé. Családi okok miatt ismét költözünk. Új építésűt veszünk, amire egyedülállóként szeretném a 2 yerek után járó CSOK-ot felvenni, azonban ha az új házban édesanyám a jelenlegihez hasonlóan 1/3 tulajdont szerez, nem igényelhetem meg.
Arról, hogy az ELTE színvonalasabb meg jobb: lehet, de nekem inkább tűnik megküzdési mechanizmusnak, amit generációról generációra továbbadnak a hallgatók, hogy elviseljék a tanárok hozzáállását. Valahogy nem látom a Pázmányosokat meg en bloc senkit a ELTE-t köpködni, eddig csak ELTE-sektől hallottam, hogy haha szar Pázmány, ELTE jobb. Irány a pécsi jog! | PTE ÁJK. Elég felnézni az ELTE ÁJK memes-re, van ott pár Pázmányt köpködő poszt, Pázmányoson ilyet nem láttam, pedig mindkettőt hallgatók szerkesztik. Eszembe jutott még egy érv az ELTE mellett: a perbeszédversenyekre való felkészítés nagyon színvonalas, sikerült többet is megnyerni, CV-n meg kifejezetten jól mutat.
Körzetek A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Választási Eljárásrend negyedik fejezetének egyes pontjában kerültek meghatározásra az egyetem karainak választókerületei, mely szerint a Pécsi Jogi Karon: 4. 1. 1 a hallgatói képviselők választása során a jogász, a jogi felsőoktatási szakképzés és az igazságügyi igazgatási szakokról évfolyamonként 1-1 fő kerül megválasztásra. 4. 2 A túlfutó hallgatók a tanrend szerinti utolsó évfolyam választókörzetébe tartoznak. Kampányidőszak A Választási Eljárásrendnek megfelelően a jelentkezési lap leadását követően a Választási Bizottság által meghatározott módon folytathattak kampányt a képviselőjelöltek, akikre október 28. 16 órától nyílt lehetőség szavazni. Választás A hallgatói képviselőjelöltekre a NEPTUN rendszeren keresztül lehetett leadni a szavazatokat. ELTE-ÁJK és PPKE-JÁK jogi karáról vélemények?. A választás addig tart, amíg a kar teljes idejű képzésben résztvevő, aktív hallgatóinak legalább 25%-a igazoltan részt vesz, de legalább három munkanapig. A szavazás zárását követően a jelöltek szavazókörzetenként, szavazataik száma szerinti csökkenő sorrendben nyerik el egy évre szóló mandátumukat.
1. AJKOLAA31 Csőd- és felszámolási eljárások 12 óra Óriás Nándor ea. Faluhelyi Ferenc ea. Polgári eljárásjog 2. Ingatlan-nyilvántartási jog Közigazgatási jog 2. (Közigazgatási eljárásjog) Büntető eljárásjog 1. Csőd- és felszámolási eljárások Szabálysértési jog (Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság) Pszichológia 2021/2022-es tanév 1. (őszi) félév AJKOLAA01 Igazságügyi statisztika 12 óra AJKOLAA02 Számítástechnika gyakorlat 12 óra AJKOLAA03 Jogi alaptan 12 óra AJKOLAA04 Modern magyar igazságszolgáltatás és közigazgatás történeti alapjai 12 óra AJKOLAA10 Alkotmányjog 1. 12 óra AJKOLAA16 Bírósági szervezet és igazgatás 12 óra Augusztus 30. Augusztus 31. Szeptember 1. KTK-B128 Szeptember 2. Tanévnyitó Tájékoztató Beiratkozás Igazságügyi statisztika Számítástechnika gyakorlat Alkotmányjog 1. Bírósági szervezet és igazgatás Október 25. Október 26. Október 27. Modern magyar igazságszolgáltatás és közigazgatás történeti alapjai Jogi alaptan AJKOLAA06 Jogi etika 8 óra AJKOLAA18 Polgári jog 2. 12 óra AJKOLAA19 Büntetőjog 2.
MAGYAR ALKOTMÁNY- ÉS KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNET (első szemeszter) A magyar alkotmány- és közigazgatás-történet stúdium elsődleges célja, hogy az igazságügyi igazgatás BA szakos hallgatókkal megismertesse a magyar alkotmányos rendszer történeti alapjait és alapfogalmait, hozzásegítve őket a későbbi tanulmányaik során megismerendő hatályos magyar alkotmány, parlamentarizmus, közigazgatási szervezet, bírósági rendszer megértéséhez. A képzés feladata az intézménytörténeti gyökerek és hagyományok megismertetése és megértetése, a hallgatók szemléletmódjának a történeti megközelítéssel való gazdagítása. A jogalkalmazással, igazgatással foglalkozó szakemberek jogi kultúrájához adalékként kínálja a tárgy a jogrendszer statikus szemlélete (az éppen hatályos jogi normák gépies alkalmazása) helyett a mélyebb megértést, a történeti gyökerek és hagyományok ismeretét. A tantárgy fő célkitűzése, hogy a jogalkalmazás és jogszabály-előkészítés különböző szintjein tevékenykedő szakemberek, köztisztviselők kellő történeti megalapozottsággal közelítsenek jogi kérdésekhez, s ezzel nagy mértékben segítsék elő jogrendszerünk koherenciájának megteremtését a fogalomhasználattól a gyakorlati jogi problémák megközelítéséig és a mindennapi jogértelmezésig.
Az előadások időpontja kéthetente péntek 09. 00-10. 30 Récsi auditórium (III. tanterem) Az előadások tematikája Alkotmány, alkotmánytörténet, jogtörténet. A magyar alkotmánytörténet fő vonalai. Magyarország Európában. Feudális rendi előzmények: rendi országgyűlés, törvényhatósági igazgatás, királyi hatalom. Hatalmi ágak elválasztásának teóriája, a hatalommegosztás történeti modelljei. Államforma, kormányforma. Polgári modellek Magyarországon. A polgári alkotmányosság alapja: 1848. Szabadságjogok a polgári államban. Az államfő az alkotmányos monarchiában. A király és a kormányzó jogkörei. A köztársasági eszme és a köztársasági elnök intézmény-története. A magyar országgyűlés szervezete és működése a polgári korban. A népképviseleti választójog története Magyarországon. Kormány, kormányzati felelősség a polgári államban. A polgári kor közigazgatási rendszere az állami szférában. Centralizáció, dekoncentráció, szakigazgatás. A polgári kor közigazgatási rendszere az önkormányzati szférában.