A meglévő tetőszigetelést gondosan letakarítjuk, elbontjuk (szükség szerint) a felső szigetelő réteget, valamint a régi páraszellőzőket: Majd felszállítjuk az új lapostető szigetelés anyagait: Ezt követően a megmaradó régi tetőszigetelést szabályos közönként peforáljuk, majd első lépésként elbontjuk a régi tetőösszefolyót és beépítjük az újat: Ezek után kezdődik az új tetőszigetelés fektetése, melyet pontonkénti hegesztéssel, vagy PUR ragasztóval és tárcsás dűbellel rögzítünk. A pontonkénti rögzítésnek (a teljes felületű ragasztással szemben) az a célja, hogy a helyiségből a födémen keresztül jövő pára a végén beépítésre kerülő páraszellőzőn el tudjon távozni:
A technológia alkalmazásával nincs szükség a régi, rossz szigetelés eltávolítására, ami jelentős anyagi megtakarítást eredményez. A régi szigetelés csupán átvizsgálást igényel és a felület előkészítése, vagyis portalanítása után alkalmazható a szórt poliuretán habszigetelés. A purhab vízzáróságán kívül rendkívül jó hőszigetelő anyag is mely hőhídmentes és a dilatációs problémákat megszünteti, köszönhetően a rugalmasságának. Könnyű súlya miatt minimálisan terheli az épületet, de ugyanakkor mégis ellenálló, lépésálló és terhelhető. Mivel lapostetők esetében egy járható felület létrehozása szükséges, ezért ezt a megszokottnál sűrűbb habtechnológia alkalmazásával érhetjük el. Régi lapostető szigetelés arab world. Külső hő- és vízszigetelésnél gondoskodni kell a káros UV-sugárzás elleni védelemről, amit cégünk egy speciális UV elleni festékkel old meg, de természetesen mással is helyettesíthető. Felhasznált anyag tulajdonságai: habsűrűség 55kg/m3 nyomószilárdság hővezetési együttható 0. 024W/mK tűzvédelmi besorolás B2-es ÖNKIOLTÓ Ennél a szigetelés típusnál 35kg/m3 sűrűségű habbal is dolgozni szoktunk.
Nagyon hamar könyv nélkül tudott, milliók vérébe ivódott vers lett. 1843-ban a Nemzeti Színház pályázatot hirdetett a vers megzenésítésére. A kitűzött díjat Egressy Béni nyerte el. A ma énekelt dallam a zeneszerző második munkája, mely a pályázatra született, s 1843-ban mutatták be. A népies műdal-stílusban készült dallam Pozsonyban, a férfikar előadásában aratott nagy sikert. A verbunkos muzsika lassított ritmusában megszólaló, ünnepélyesen méltóságteljes dallam tökéletesen illik Vörösmarty költeményéhez. A Pesti Hírlap így írt róla 1843. Vörösmarty Mihály: Szózat (verselemzés) - verselemzes.hu. június 11-i számában: " A szívrázó költemény és melódia hallatára egészen el volt ragadtatva a közönség… többen együtt kezdték énekelni a színészekkel. " Szózat Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze; Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt.
A Szózat szerkezete A Szózat nak a szónoki beszédekre emlékeztető szerkezete van (előbb megszólít, aztán indokol, végül ismét megszólít). Ennek oka a kiáltvány jelleg: a költő a magyarsághoz intéz felhívást. Szerkezetileg a Szózat három nagy részből áll: Az első rész az 1-2. versszak, amelyben a költő megszólítja a magyarságot. Már itt az elején megjelenik a mű legfontosabb üzenete: légy hű a hazádhoz, mert ez erkölcsi kötelességed. A továbbiakban ezt az állítást egyre erősebb érvekkel támasztja alá Vörösmarty. Hangvétele költői, magasztos. A második rész a 3-12. versszak, az indoklás-rész, amelyet idősíkok ra lehet bontani. A 3-5. versszak a múlt ról, a gyökerekről szól. Ez a haza, itt gyökerezik a múlt, az egyes emberek múltja, figyelmeztet a költő. Itt küzdöttek a legnagyobb magyar hősök, ezért a földért. A haza természeti leírása hiányzik, de megvannak a honvédő harcok, történelmi képek. A 6-9. versszak a jelenről szól. A költő biztatni próbál, és már nemcsak a magyarokhoz szól, hanem az egész világhoz (a magyarságot a világ részének látja).
Betegsége 1853 őszére komolyabbra fordult, és 1855 november 19-én meghalt. Szózat Vörösmarty 1836-ban írta a reformmozgalmak megtorpanásakor. Üzenete a Szózatban a hazaszeretet. A Szózat felhívás, kiáltvány a magyar nemzethez. Az 1-2. vsz. I. szám 2. személyben beszél, így bensőséges kapcsolatot alakít ki az olvasóval. Kulcsszava a rendületlenül. A magyarnak hazáját kell szolgálnia, mert itt született és itt hal meg. Ezt ellentéttel fejezi ki-bölcsőd, sírod, ápol, eltakar. A haza és a nagyvilág egymással szemben álló fogalmak, az egyik befogad, a másik kizár. Máshol lehet, hogy jobban él a magyar, de csak hazájában igazán magyar. Ellentét: áldjon-verjen, éled-halnod. A 3-4. a múltat említi meg, a honfoglalást. Az 5-6. hangulata feszesebb lesz. A szabadság metaforát használja, mert ebben az időben jellemző volt a szabadságtörekvés. A nemzet megmaradása a cél, ez kap központi hangsúlyt. A nemzeti túlélés. A 7. bírálva, elismerve szól a többi néphez. Folytatható-e az ezredévi szenvedés? Hogyan alakul a jövő?