2003. 13. Mondj igent az EU-ra! A LIGA Szakszervezetek kiadványának célja, hogy tárgyilagos képet adjon a bennünket, munkavállalókat, az európai uniós csatlakozás után érő közvetlen hatásokról, a számunkra megnyíló lehetőségekről, azzal a nem titkolt céllal, hogy az előnyöket és hátrányokat mérlegelve, mindannyian támogassuk hazánk csatlakozását az Európai Unióhoz. Részletek »
Minimálisra csökkentek - szinte teljesen megszűntek - a kollektív munkaügyi jogviták, és nőtt a munkavállalók elkeseredettsége. A szakszervezetek tisztségviselőihez napi szinten fordulnak a munkavállalók jogos panaszaikkal. A jelen hatástanulmány az új szabályozás bevezetése után két évvel készült a LIGA Szakszervezetek által koordinált "A Munkáért! " című TÁMOP projekt keretein belül. Az eredmények kiértékelésével párhuzamosan a hatástanulmány első változata 2015 januárjában készült el. Változik a Munka törvénykönyve - Liganet. Az adatok alapján készült hatástanulmányban a kutatók legfőbb konzekvenciája az volt, hogy összességében véve a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalóknak egy kicsivel rosszabb, a munkaadóknak kicsivel jobb lett a helyzete az új szabályozás bevezetését követően. Ami az eredeti célokat illeti, a szabályozás a munkaerőpiac rugalmasságát a felmérés pillanatáig nem segítette elő, a versenyszféra foglalkoztatási szintjének növelését pedig egyelőre mérsékelt eredménnyel támogatja. A munkavállalók számára kedvezőtlen változások elsősorban a nagy létszámú, többnyire részvénytársasági formában, részben vagy egészben külföldi tulajdonú cégnél dolgozókat érintették.
[2] Ezután 2008 januárjában országos népszavazási kezdeményezés keretében pár hónap alatt közel 600. 000 aláírást gyűjtött több civil szervezettel is együttműködve, melynek tervezett parlamenti megszavazása előtt a kormány végül visszavonta a törvényt. A Munkáért - LIGA Szakszervezetek. A 2009-es év során a begyűrüző gazdasági válság ellen tett megszorító intézkedések miatt szinte egyedüliként tiltakozott demonstrációkkal és sztrájkokkal. A 2011-es évben a Munka Törvénykönyve egyeztetés nélküli, teljes újraírása ellen a Liga egyedüliként hirdetett sztrájkot a szakszervezeti konföderációk közül. Végül a sztrájkok helyett két alkalommal is országszerte félpályás útlezárásokkal kényszerítette ki, hogy a kormány újjáélessze a szociális párbeszéd intézményeit, és kompromisszumokat kössön az új Mt-ről. [3] Azonban a szakszervezetek a létrejött országos testületben, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) sem tudták megakadályozni, hogy a kormány 2012-i hatályba lépéssel radikálisan átírja a Munka törvénykönyvét - bár több pontját sikerült a tervezettnél kedvezőbbre változtatniuk.
Gaskó István, a Liga elnöke hangsúlyozta: a munkamorált, a munka intenzitását, eredményességét, hatékonyságát dönti el a Munka törvénykönyve, de a tervezet, jelenlegi formájában a lehető legrosszabb üzenet ezekre a tényezőkre né Mt. minisztériumi tervezete csorbítja a munkavállalói jogokat, beleértve a kollektív jogokat, valamint csökkenti a pótlékokat, a béreket - vélekedett. Gaskó István hozzátette: a mostani tervezet a Polgári törvénykönyv szabályaihoz próbálja közelíteni a munka világát, ugyanakkor a Ptk. egyenrangú felek jogviszonyát szabályozza, míg a munka világában a munkaadó és a munkavállaló nem egyenrangú partnerekként jelennek meg. Liga szakszervezet munka törvénykönyve 4. Reményét fejezte ki, hogy a tervezet jelenlegi formájában nem kerül a parlament elé Elmondta azt is, hogy a keddi nemzetközi konferenciára a tervezet készítőit is meghívták, ők azonban "elzárkóztak előle". Hozzáfűzte: Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert is meghívták, aki annyit válaszolt, hogy nem vesz részt, és helyettest sem küld. "Tesco" javaslat A Liga elnöke úgy fogalmazott, hogy a javaslat majdnem "kinyírja" a szakszervezeteket, míg az érdekegyeztetés jövőbeli terepének szánt Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alkalmatlan a munka világát érintő kérdések érdemi kitárgyalására.
Ezt az egyezményt az Országgyűlés a 2000. évi LXVII. törvényben hirdette ki. Az egyezmény egyértelműen rögzíti, hogy a munkavállalók üzemi képviselőin elsődlegesen a szakszervezeti tisztségviselőket kell érteni. A magyar szabályozás az üzemi tanács és felügyelő bizottság tagjait elismeri munkavállalói képviselőnek, a szakszervezeti tisztségviselőket viszont nem. Ebben a kérdésben is egyértelműen foglal állást a már említett joggyakorlat-elemező csoport. " A szakszervezeti tisztségviselőkkel szemben indokolatlan megkülönböztetést tartalmaz az Mt. 83. Liga szakszervezet munka törvénykönyve felmondás. § (1) bekezdés d); pontja, amikor a munkavállalói képviselő [Mt. 294. § (1) bekezdés e); pont] munkaviszonya bármilyen jogellenes megszüntetése esetén lehetővé teszi a munkaviszony helyreállításaiát, míg szakszervezeti tisztségviselő esetén csak akkor, ha felmondásához a közvetlen szakszervezeti szerv hozzájárulása hiányában kerül sor [Mt. § (1) bekezdése d); pont]. Indokolt ezért a visszahelyezési esetkör kiegészítése. " 2018. január 1-től - a kedvező bírósági ítéletet követően - kötelező lesz a szakszervezetei tisztségviselőket is visszahelyezni.
A koronavírus járvánnyal kapcsolatosan sokszor halljuk a híradásokban, hogy a krónikus betegségben szenvedőknek kiemelten kell figyelniük egészségükre. Sajnos, azt is sokszor halljuk, hogy a járványban elhunytak döntő többsége idős korú, krónikus betegségben szenvedő személy volt. Utánajártunk, hogy mi számít krónikus betegségnek. A Zalai Hírlap online kiadásában - - közérthető válaszokra találtunk. Magas vérnyomás krónikus betegségnek számít - Pangásos szívelégtelenség. Alapvetően az összes olyan betegséget krónikusnak tekintjük, amit jelenlegi tudásunk alapján nem tudunk meggyógyítani, csak gyógykezelni. A magas vérnyomástól a cukorbetegségen keresztül a szív- és érrendszer elváltozásáig valamennyi betegség ebbe a körbe tartozik – mondta a Zalai Hírlap online kiadásában dr. Frajna Imre háziorvos. - A Covid-19 kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre nem tudjuk, mi okozza azt a különbséget, hogy a vírus egyes embereknél kimerül egy egyszerű náthában, vagy még annyi tünettel sem jár, és miért fordul elő, hogy mások súlyosan megbetegszenek tőle. Vannak elképzelések, talán azzal lehet összefüggésben, hogy mennyi vírust kap egyszerre a szervezet, de jelen tudásunk szerint nem látjuk a különbséget.
A krónikus betegségek hosszan tartó, lassú progressziójú betegségek, világszerte fő okai a felnőttek megbetegedéseinek és korai halálozásának, amelyek döntően befolyásolják az életminőséget. Többségében nem fertőző betegségek. A krónikus betegségek főbb típusai: •a szív-és érrendszeri megbetegedések, •a daganatos betegségek, •a krónikus légzőszervi megbetegedések, a diabétesz, •a mozgásszervi betegségek, valamint •a mentális betegségek (pl. depresszió, demencia) Autoimmun betegség például krónikusnak számít? További ajánlott fórumok: Hisztek abban, hogy a betegségnek lelki oka van? Mi számít krónikus betegségnek? (1355729. kérdés). Biologika. Mi számít tartós betegségnek? P3-as cytológiai eredmény, krónikus neopl. hámelváltozás. Mire számíthatok? Leiden-mutáció következtében kialakult tüdőembólia milyen betegségnek számít? Tudja valaki, hogy mi annak a betegségnek a neve, ami önkéntelen fejforgatással jár? A feledékenység mikortól számít betegségnek?
Sorrendről már nehéz beszélni, de összefoglaljuk, hogyan zajlik a vakcinálás Magyarországon. Az oltási sorrend addig volt tartható, amíg az egészségügyi dolgozókat, majd második körben a szociális ellátásban dolgozókat és a szociális intézményben élőket oltották. Mindkét csoportnál a Pfizer és a Moderna vakcináját használták, mivel ezek érkeztek meg elsőként, és a két gyártó oltóanyaga 18 éves kortól igazoltan biztonságos és hatékony. Hogyan fordulhat elő, hogy a 41 éves megkapta az oltást, a 86 éves még nem? | 24.hu. Azonban továbbra is kevés áll belőlük rendelkezésre, a Pfizerét pedig, mivel extrém hűtést igényel, többnyire csak kórházi oltóközpontokban tudják beadni, ezért a háziorvosi rendelők, amelyek február elején kapcsolódtak be a vakcinálásba, főként Modernával és most már AstraZenecával gazdálkodhatnak. Utóbbival, az oxfordiként elhíresült vakcinával azonban csak a 18 és 60 közötti korosztály oltható, közülük egyelőre a krónikus betegek vannak soron. A nyilvánosságra ugyan nem hozott, de kiszivárgott oltási terv alapján 470 928 ember tartozik ebbe a körbe. Megérkezett már az orosz Szputnyik V is, amit a 75 évesnél fiatalabbaknak szánnak, de krónikus betegek nem kaphatják, és csak néhány kórházi oltóponton használatos.
A teljes videót itt tudod megnézni:
A világos, minden állampolgár által megismerhető oltási stratégia hiányának egyik következménye, hogy sokan nem értik, miért nem kaptak még behívót az oltásra, jóllehet regisztráltak és krónikus betegségben szenvednek. Olvasónk, M. is ebben a cipőben járt: több krónikus betegségtől szenved, köztük magas vérnyomástól, de a háziorvos azt mondta neki, nem találja az oltási listán, hiába regisztrált már januárban, és február második hetében hiába kezdődött meg az ő csoportja, vagyis a hatvanévesnél fiatalabb krónikus betegek oltása. M. ezért köremailben kérdezte meg az illetékes szervektől, hogy milyen krónikus betegséggel tartják nyilván. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) válasza sokunknak fontos információkat tartalmazott. Az tűnik ugyanis ki belőle, mintha a vakcinabeadás szempontjából egy rakás, egyébként abszolúte komoly krónikus betegség semmit sem számítana. Mi számít krónikus betegségnek. A hivatalos levél szerint az oltandók sorrendjét aszerint állították össze, "hogy kiknél a legnagyobb a kockázat abban, hogy a COVID megbetegedés lefolyása súlyosabb lehet, így megbetegszik és kórházba vagy lélegeztetőgépre kerül, és nagyobb a halálozás kockázata. "