Új hozzászólás Aktív témák modd3r őstag Mivel 2012 őszén (ha minden igaz) megjelenik kedvenc játékom, a Fallout 4. része, gondoltam nyitok egy topikot, amiben összeszedem a vele kapcsolatos infókat. Fallout 4: San Francisco Bár a Fallout 3 még mindig futja a jól megérdemelt köreit, a rajongók már a negyedik résszel kapcsolatban kérdezgetnek és találgatnak. Persze a Bethesda Softworks sem hagyja "lenyugodni a kedélyeket", hiszen számos interjúban mintegy véletlenül megemlítik a lehetséges folytatást, majd nem nyilatkoznak. Ezúttal is így történt, hiszen maga a producer, Todd Howard árulta el az MTV-nek adott nyilatkozatában, hogy rengeteget tanultak a harmadik rész fogadtatásából és a negyedik epizódot úgy szeretnék megoldani, hogy se maximálisan elérhető szintje, sem pedig befejezése ne legyen a programnak. Trailer 1. Trailer 2. fps8 senior tag Ohh. Állok elébe! Még most is a New Wegas-t tolom, hihetetlen hogy egy kicsit jobban átdolgozott sztori mekkorát lendített a játékélményen a 3 óta.
A ketreceket olyan beépíthető elemeket, amelyek adtunk Fallout 4 az Wasteland Workshop add-on. Jellemzők A ketreceket három alkategóriába sorolják: Kis ketrecek Macska ketrec Kutya ketrec Vakond patkány ketrec Mutáns vadászkutya ketrec Közepes ketrecek Elvadult ghoul ketrec Gorilla ketrec [1] Tüzér ketrec Rovar ketrec (elfog egy patkányt, vérbogarat, ragadályt vagy csípést) Raider ketrec Szuper mutáns ketrec Nagy ketrecek Brahmin ketrec Halálkarom ketrec Mirelurk ketrec Radscorpion ketrec Radstag ketrec Yao guai ketrec Minden ketrec ugyanúgy működik. Építéskor a ketrecet árammal kell ellátni (nem számít bele a települési ellátásba, hasonlóan a beltéri világításhoz), majd egy ideig magára kell hagyni. Ha ágyban alszik, vagy elhagyja a települést, végül a ketrec ajtaja bezárul, és időnként belülről zajok hallatszanak. Az áramellátás leállítása vagy a ketrec ajtajának ütése közelharci támadással kinyitja a ketrecet, és elengedi a benne rekedt játékot. A megfelelő működéshez nem szükséges a ketrecet könnyen hozzáférhető helyre építeni.
Még ha a ketrecet teljesen le is zárják a falak, egy-két játéknap után is rögzíti a kijelölt játékot. A rögzített játék kiadása után magát a ketrecet töröttnek kell tekinteni, és meg kell javítani, mielőtt újraaktiválhatná egy másik lény elfogására. Ezért egyetlen ketrec használható végtelen számú cél befogására, feltéve, hogy a játékos rendelkezik elegendő erőforrással a csapda ismételt alaphelyzetbe állításához. Míg a ketrec által rögzített lény típusa rögzített, az adott lény szintje és altípusa nem. Példaként említhetjük, hogy a halálos karom ketrece bármit felszabadíthat egy alapvető halálos karomtól egészen egy mitikusig, a játékos szintjétől függően. A lények kis része, nevezetesen a macskák, a gorillák és a brahman, alapértelmezésben engedelmes. A többiek azonban elengedésükkor azonnal ellenségesek lesznek, kivéve, ha előzetesen bétahullám -kibocsátót építettek és aktiváltak a település határain belül. A lövöldözőket, a szupermutánsokat és a portyázókat nem érinti a kibocsátó, és elengedéskor mindig ellenségesek lesznek.
Ezt sem az emlékek homályosítják el. Emiatt olyan emlékezetes társaságokat sem találtam, mint a "vámpírok" és Arefu, a gyerekek Kis Lámpafényben, a tizenévesek Nagyvárosban, a kannibálok Andale-ben, a szekta Oázisban, Dave és az ő köztársasága, a rabszolgatartók Paradise Fallsban, rabszolgák az Unió Templomában, a szellemváros Aknamező és a ghoul rezervátum Underworld. Rémlik? A történetért haladtunk tovább, fedeztünk fel több és több helyet, nem a lootért. Az utakon nincsenek vadászok, kereskedők, nem futok össze senkivel, néha egy-egy random encounter, a kutyámon kívül nincs kivel szóba állni. Nem akar senki kártyázni az út szélén, mindenkit Settlernek hívnak, nincs miért és nincs mit felfedezni. Amikor bejelentették a Nuka World DLC-t, és megláttam, hogy fosztogatók foglalták el a vidámparkot, azt hittem, hányni fogok. És most nem azért írom, hogy elvegyem más kedvét is tőle. De ez egy olyan ember véleménye, aki a lelket is kijátszotta az előző részekből. "... így hát keresd a békét, de készülj a háborúra!
Filozofálásból és ítélkezésből ennyi is legyen elég, térjünk rá a lényegre, A számolás joga magával ragadó történetére. Mikor gyerek voltam, akkoriban minden második fiú űrhajós akart lenni, így szinte mindenki hallott az Apollo-programról és a világűrt meghódító asztronautákról. Szóval az űrhajósok neveit még a kelet európai kiskölykök is kapásból tudták, de Katherine G. Johnson, Dorothy Vaughan és Mary Jackson neve soha nem hangzott el ebben a témában. Holott nélkülük John Glenn űrhajós nem kerülhette volna meg háromszor a Földet, és az űrkorszak hajnalának többi missziója sem valósulhatott volna meg. Azért is vált különösen aktuálissá a film, mert habzószájú Trump megválasztásával Amerikában a diszkrimináció szempontjából egy eléggé rémisztő időszak vette kezdetét. Az USA a 20. század közepén nem volt a korlátlan lehetőségek hazája (most is efelé haladunk): ha valaki nőnek vagy afroamerikainak született, pláne mindkettőnek egyszerre, sokkal kevesebb esélye volt a boldogulásra. Katherine G. Johnson, Dorothy Vaughan és Mary Jackson is csak azért kerülhetett az űrprogram közelébe, mert a második világháború megtizedelte a férfiakat, és a súlyos szakemberhiánnyal küzdő kutatóintézmények jobb híján nőkkel, illetve színes bőrű állampolgárokkal töltötték fel az üres helyeket.
Eredeti cím: Hidden Figures Műfajok Dráma, Történelem Stáblista Szinopszis Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék. A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni. A számolás joga adatfolyam: hol látható online? Jelenleg a(z) "A számolás joga" online megtekinthető itt: Horizon. Továbbá a(z) "A számolás joga" megvásárolható a(z) Apple iTunes, Google Play Movies szolgáltatónál vagy online kibérelhető itt: Apple iTunes, Google Play Movies. Hasonló a A számolás joga
A Virginiában érvényben lévő Jim Crow-törvények értelmében nem integrálódhattak ugyan be fehér társaik közé, a kizárólag fekete nőkből álló "nyugati komputer" csoport azonban így is sokat tett azért, hogy Amerika valóra válthassa egyik legnagyobb álmát: döntő győzelmet arasson a Szovjetunió fölött a hidegháborúban, és egyeduralmat szerezzen a mennyek felett. A számolás joga a második világháborútól kezdve a hidegháborún, a polgárjogi mozgalmakon és az űrversenyen keresztül követi nyomon Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden, a NASA legnagyobb sikereihez hozzájáruló négy afroamerikai nő egymásba szövődő életútját. Tanúi lehetünk, hogy karrierjük a könyvben szereplő majdnem három évtizede alatt hogyan néznek szembe a kihívásokkal, hogyan lépnek szövetségre és hogyan használják fel az intellektusukat ahhoz, hogy megváltoztassák az életüket és a hazájuk jövőjét. A könyv alapján, Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monáe, Kirsten Dunst és Kevin Costner főszereplésével film is készült.
Minden könnyfakasztó jelentre jut valami vicces, minden igazságtalanság után megjelenik a segítő szándék. Az élet nyilvánvalóan nem ilyen, de szerencsére vannak ilyen életek is. Katherine Johnson most 98 éves, 2015-ben Barack Obama a legmagasabb civil kitüntetéssel, az Elnöki Szabadságéremmel tüntette ki, a NASA egyik egységét pedig róla nevezték el. Mutassunk sok ilyen filmet a lányainknak!
Két hét után Dorothy az 1244-es épületbe küldte, egy társával, számolni. Dorothy nemcsak Katherine hanem egy fehér számoló számára is magasabb bért ért el. 1956 karácsonytájt elhunyt Jimmy, agytumorral. A családot Katherine összetartotta. 1958-ban bevették a szerkesztői megbeszélésbe (ahová nőt addig nem). Kezdett (1958. ) járni James A. Johnson századossal. A mesterséges hold visszahozásához Ted Skopinski-val ketdett tanulmányt, de önállóan fejezte be. 1960-ban publikálták. 1959. augusztusban men férjhez. Jelentésére Katherine G. Johnson név került. Katherine Johnson számításaiban John Glenn űrhajós is megbízott. Nagyfokú egyezés volt az IBM 704; az IBM 7090 számítása és Katherine számai között. 1962. 03. 10-én Katherine képe a Pittsbourgh Courier címlapján. 1963-ban a holdi (lunáris) röppályát számolta. 1967-ben egy istentisztelet után Christine Mann Dardennel, matek tudóssal találkozott és barátja lett. Az Apollo 1 tragédiája fokozottabb pontosságra sarkalt. Al Hamerrel 4 tanulmányt írt 1963 és 1969 között.
De onnantól indult el egy fajta haladás, hogy a megfelelő ember került a megfelelő helyre. Lásd: Katherine Johnson Köszönöm, tudom, hogy az USA-ban ez volt szokásban. De ettől még nem kevésbé felháborító ez számomra. előzmény: kovi1970 (#10) 2017-04-09 19:22:34 kovi1970 #10 De, a film végén megkapta az elismerést, hiszen kinevezték csoportvezetőnek. Annak idején az USA-ban az volt a szokásos viselkedés a színesbőrűekkel szemben. Ami akkoriban nem számított bunkóságnak, most már igen. A film ezt a fajta fejlődést is megjelenítette, amikor a feketék bebizonyították, hogy ugyanolyan értékesek, ugyanolyan okosak is lehetnek mint a fehérek, akik addig lenézték őket. Az általad idézett karaktereknek pedig szintén a végére sikerült levetkőzni (némi segítséggel) az előítéleteik ezirányú részét. előzmény: Bubu (#9) 2017-04-09 12:03:31 #9 Szerintem Te értettél félre engem, ugyanis nem a magyar viszonyokról beszéltem. Ezek sajnos nem magyar sajátosságok, univerzális problémák. Hogy konkrétabb legyek, a filmben nem Al Harrisonra értettem, hanem Vivian Mitchellre és Paul Staffordra, akik másokon kompenzálnak személyes érzelmeket, ami igenis a közös cél kárára megy.