Bár mi kevesebbet tartózkodunk télen a kertben, azért ott a hideg évszakban sem áll meg az élet. A hazánkban maradó, és telelni hozzánk érkező madárfajok előszeretettel látogatják a kerteket, ahol élelemre találnak. Olvasóink segítenek felismerni a kertek téli madarait és saját madáretetési tapasztalatairól is mesélnek. Madarak a kertben télen A madáretetés rejtelmeiről legutóbbb a házi madárkalács készítése kapcsán írtam. Madarak a kertben tavasszal 6. Korábban már azt is megmutattam, hogy készíthetsz madáretetőt cserépalátétből egyszerűen és mire figyelj a kis szárnyasok etetésénél. Minden madaras témában fontos hírforrásom A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldala. Most is tőlük hoztam egy bevezetőt, hogy értsük milyen madaraink vendégeskednek a kertekben télen. "A vadon élő állatok (az ember által szabályozott szaporodású és tartási környezetű házi- és társállatokon kívül az összes faj) stabil és önnfenttartó állományai csak ott élhetnek, ahol megtalálják alapvető életfeltételiket (táplálék, búvó- szaporodó- és pihenőhely).
Ha a háztáji megfelel az igényeinek, valószínűleg téli látogatók. Hol járnak más madarak Számos madármegfigyelő számára a kedvenc fajok - mint a tanárok, a kolibriák, a warblers vagy az orioles - télen észrevehetően hiányoznak. Madarak a kertben tavasszal son. Ezek és sok más madár vándorló, és télen több száz vagy akár több ezer mérföldet utaznak enyhébb klímákba vagy gazdag trópusi régiókba, amelyek sok madarat könnyedén támogatnak. Bár az utazás nehézkes lehet és a vándorló madarak számos veszélyt jelentenek az út mentén, ezek a madarak tavasszal visszatérnek tenyésztési helyükre és felnőnek a következő generációra. Hiányozhatjuk őket télen, de még akkor is, ha a hó repül, sok nagy madár még mindig a kert körül repül.
A tavasz egyik hírnökeként már februárban dalolhatnak a haza érkező egyedek, és a sárgarigó "huncut a bíró" strófáját is szívesen kiálltja a nagyvilágba, amivel már a csodálatos májusi napokat is megeleveníti. Seregély tavaszi nászruhában – Kép: Mezei séták során már egészen korán hallani lehet a mezei pacsirták csacsogását, amely szintén az elsők közé tartozik. Aki jellegzetes énekét egyszer hallja, többé nem felejti. Tavaszi tennivalók a madár- és állatbarát kertben - Állatok a kertben - Világos + zöld. Mezei pacsirta – Kép: Andrew Parkinson A zöldike "zsírozása" a téli hónapokhoz is hozzá tartozik, ahol a madáretetőt rendszeresen látogatja, ott tavasszal dallal hálálja meg a gondoskodást. Zöldike – Kép: Az erdőben sétálva lassan hallható már a citromsármány és a sordély jellegzetes hangja is, amelyek nélkül nincsen erdei kirándulás. Citromsármány – Kép: Lóki Csaba Sordély – a gyurgyalag ugyan megpróbálja elnyomni, de azért hallani: Sordély – Kép: Természetesen további madarak hangját is lehet már hallani kora tavasszal a gazdag magyar erdőkben és mezőkön. Érdemes kirándulni és sétálni menni ilyenkor a természetbe, a szerencsések pedig csak kiállnak az udvarukra és élvezik a tavaszi zűrzavart.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. aug 23. 11:19 Színes képeken a csata/Fotó: Northfoto Életre keltek a sztálingrádi csata képei. A csata kezdetének 75. évfordulójára készítették el a fekete-fehér képek színes változatát. A sztálingrádi csata a világtörténelem talán legvéresebb csatája volt, melyben a szovjet csapatok döntő vereséget mértek a németekre. A háború 1942 augusztus 21-től 1943 február 2-ig tartott. A történelem egyik legvéresebb csatájában mindkét oldal hihetetlen kegyetlenségről tett tanúbizonyságot, egymás és a saját katonáikat és a polgári áldozatokat sem kímélve folyt a pusztítás. A 199 napos csatában a tengelyhatalmak csapatainak vesztesége 850 ezer ember lehetett, beleértve a halottakat, sebesülteket és foglyokat is. A történészek szerint 400 000 német, 200 000 román, 130 000 olasz és 120 000 magyar katona halt meg, sebesült meg vagy esett fogságba. Meghalt 50 ezer ukrán önkéntes is. A hadifoglyok többsége is meghalt, a fogság 1943-1955-ig tartott.
2017. augusztus 23. 08:36 Hetvenöt évvel ezelőtt zajlott a történelem valaha volt egyik legvéresebb, a második világháború menetét nagymértékben befolyásoló sztálingrádi csata. Színezett fotók segítségével idézzük fel a hónapokon át tartó ütközetet. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft április 8. Mai évfordulók
( A legfrissebb hírek itt) A sztálingrádi csatáról, valamint az átkaroló hadművelet két ágának későbbi találkozásáról legendás fotók, illetve videó felvételek készültek, igaz utóbbiak sok híres háborús felvételhez hasonlóan, nem az "igazi" találkozást örökítették meg, hanem annak a harcok után "megrendezett" változatát.
A Volga menti városban azonban vannak olyanok is, akik inkább felejtenének, és megszabadulnának a II. világháború mindenütt jelenlévő emlékétől. "Ha mindig csak a múltban élünk, sosem érkezünk meg a jövőbe" - mondta egy 30 éves helyi fotós, aki inkább az élőket örökíti meg képein a város hősi halottjai helyett. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
nem tudott ellenállni a Vörös Hadsereg offenzívájának, és végül elveszítette a 6. hadsereget. Ez volt a vége a náci Németországnak, amely soha többé nem nyert csatát Keleten. Sztálinék nem voltak jobbak, mint Hitlerék. Az egyik és a többi totalitarista, akik elnyomást hajtottak végre és milliókat hajtottak végre. Kattintson a nevemre Megadta magát a piszkos vörösöknek, és egész Európát dicsőséges 1000 éves sors nélkül hagyta. Szerencsére Spanyolországban, ha tudjuk, hogyan kell bánni a vörösekkel. A dokumentumfilmekben még soha nem említett tény Ljudmila Mihailivna Pavlichenkóról, a történelem legnagyobb mesterlövészéről szól, akinek 309-en öltek meg Odesszai és Szevasztopol fronton. Több információ: Aki a legtöbbet tudott a csata alakulásáról, annak egyik szerzője és végrehajtója volt: Friedrich Paulus. 1955 körül megjelent "Sztálingrádi parancsok alatt" című munkájában aprólékosan elmagyarázza a náci katonai hatalom hanyatlását jelentő harcokat. Utolsó éveit a Német Demokratikus Köztársaságban élte.
A németek azonban csakhamar rájöttek, hogy a grinyek a hátuk mögött próbálják segíteni az ellenállókat, ki élelmiszerrel, ki búvóhellyel, ezért elfoglalták a falut, és szinte annak teljes lakosságát lemészárolták. Szergej, a túlélő A németek bosszúja Szergej családját is elérte: testvérét felakasztották, édesanyját pedig agyonlőtték. (Mindez egyébként 1942 augusztusában történt, amikorra az emberek többsége elmenekült a településről. ) Szergej annak köszönheti életét, hogy menekülés közben letért az erdei útról, és napokig, étlen-szomjan próbálta meglelni a kiutat, míg végül egy szovjet felderítőegység "karjaiban találta magát". A katonák valószínűleg nem számítottak arra, hogy egy legyengült kisfiút találnak az erdő közepén, mindenesetre nem hagyták magára: meleg pokrócba tekerték, majd a bázisukra vitték. Ott aztán mindenféléről kérdezték, de Szergej a nevén kívül szinte semmire sem emlékezett, így arra sem, mióta bolyonghatott egyedül az erdőben, édesanyja nevének említésekor pedig eleredtek a könnyei.