1000. december 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták Árpád-házi Géza nagyfejedelem fiát, Istvánt. 1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Magyarország első királya, I. (Szent) István uralkodása a teljes magyar történelem egyik fő sarokpontja lett. Szent istván megkoronázása esztergom hotel. Egészen a huszadik századi kataklizmákig, a Trianoni békediktátumig Szent István uralkodása hozta a legjelentősebb változást a magyar nép életében. Emlékezetünk talán csak Hunyadi Mátyás királyságát, és a mohácsi csatavesztést őrizte meg hasonló súllyal. Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól.
Műalkotás - Esztergom - Szent István megkoronázása Magyarország, Komárom-Esztergom, Esztergom Esztergom, 2016. május 9. Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész Szent István megkoronázása című alkotása az esztergomi vár északi körbástyáján. Szent István megkoronázása | National Geographic. A süttői mészkőből készült kétalakos szoborcsoportot István király halálának évfordulóján, 2001. augusztus 15-én avatták fel. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre Készítette: Faludi Imre Tulajdonos: Faludi Imre Azonosító: MTI-FOTO-626990 Fájlnév: ICC: Nem található Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Extra fényes, Teccophoto PL285, Prémium Választható méretek:
Szállásajánlatok Esztergomban>> Esztergomi Bazilika A város felé magasodva áll az esztergomi Várhegyen a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház, közismertebb nevén a Bazilika. Az ország egyik legjelentősebb temploma, mely méretében is kitűnik pontosan 100 méteres magasságával. A templom további részei az Altemplom, mely hagyományosan az esztergomi érsekek temetkezési helyéül szolgált, valamint az emeleten működő Főszékesegyházi Kincstár, mely a 11. századtól napjainkig mutatja be a felhalmozott műkincseket, arany kegytárgyakat és a szertartásokhoz használatos liturgikus eszközöket. Szent István megkoronázása – Tokod Nagyközség weboldala. A Bazilika egyik legérdekesebb része a Bakócz-kápolna, mely az ország egyetlen épségben megmaradt reneszánsz épülete. Királyi Palota Az Árpád-házi királyok esztergomi palotája az ország legrégebbi kőből készült erődítménye. A Királyi Palota állandó kiállításai elsősorban a vár történetével foglalkoznak: betekintést nyerhetünk a korabeli emberek mindennapjaiba a palota fürdőjének, konyhájának, várbörtönének és lovagtermének meglátogatásával.
[1] Leírása [ szerkesztés] A tér kelet-nyugati irányba húzódik. Közepénél a Várhegyre vezető hatalmas mesterséges rámpa osztja három részre teret. Ez alatt a rámpa alatt hatalmas pincerendszer található, valamint alatta halad keresztül a Sötétkapu nevű alagút. Nyugati végét a királyi vár és bazilika uralják, északról és délről az egyenként 7500 m²-es kanonoksori épületek, az Ószeminárium, keletről pedig a segédpüspöki palota határolják. A kanonoksori épületek 6-6 lépcsőházas, háromemeletes, klasszicista stílusú házsort alkotnak. 1828-ban épültek fel Kühnel Pál tervei alapján, de Packh János volt a kivitelező. A déli kanonoksor előtt, a téren keresztül halad a 11-es főút. A tér keleti végén áll a műemléki kis püspöki palota, ahol sokáig a Balassa iskola működött. A bazilikától északra egy szabadtéri oltár jelzi hol állt az a Géza fejedelem által emelt templom, ahol megkoronázták Istvánt. Szent istván megkoronázása esztergom es. Története [ szerkesztés] A bazilika építésekor egy egységes teret képzelt el Rudnay Sándor érsek, aminek nyugati végét egy érseki palota zárja le a Várhegy tetején, a bazilika két oldalán.
A nagy uralkodó egyetlen, törvénytelen fiával sokáig mostohán bánt a történelmi emlékezet. Mivel Beatrix királynétól nem született örököse, Mátyás õt jelölte a trónra. Igyekezett törvényes utódjának elismertetni, de hirtelen bekövetkezett halála ebben megakadályozta. Apja halála után Corvin János hercegre kemény idõk vártak. Örökségébõl az egyházi és a világi nagyurak – akik nem fogadták el Mátyás döntéseit, és kizárólag a saját érdekeiket tartották szem elõtt – ilyen-olyan címeken részt követeltek, és mindent megtettek annak érdekében, hogy megakadályozzák trónra lépését. Ugyanakkor Mátyás özvegye, Beatrix is ellene dolgozott, hiszen mindenképpen királyné akart maradni, ha már királynõ nem lehetett. Ilyen körülmények között a hercegnek villámgyorsan fel kellett nõnie, hogy érdekeit eredményesen képviselhesse. Zömmel politikai ellenfelei és ellenségei tollából maradtak az utókorra azok az írásos anyagok, amelyek azt sugallják, hogy Corvin János felkészültség, mûveltség, politikai érzék és tettrekészség tekintetében meg sem közelítette apját.
Mátyás fia, Corvin János I. leírása A nagy uralkodó egyetlen, törvénytelen fiával sokáig mostohán bánt a történelmi emlékezet. Mivel Beatrix királynétól nem született örököse, Mátyás őt jelölte a trónra. Igyekezett törvényes utódjának elismertetni, de hirtelen bekövetkezett halála ebben megakadályozta. Apja halála után Corvin János hercegre kemény idők vártak. Örökségéből az egyházi és a világi nagyurak - akik nem fogadták el Mátyás döntéseit, és kizárólag a saját érdekeiket tartották szem előtt - ilyen-olyan címeken részt követeltek, és mindent megtettek annak érdekében, hogy megakadályozzák trónra lépését. Ugyanakkor Mátyás özvegye, Beatrix is ellene dolgozott, hiszen mindenképpen királyné akart maradni, ha már királynő nem lehetett. Ilyen körülmények között a hercegnek villámgyorsan fel kellett nőnie, hogy érdekeit eredményesen képviselhesse. Zömmel politikai ellenfelei és ellenségei tollából maradtak az utókorra azok az írásos anyagok, amelyek azt sugallják, hogy Corvin János felkészültség, műveltség, politikai érzék és tettrekészség tekintetében meg sem közelítette apját.
1473. április 2. Szerző: Tarján Tamás 1473. április 2-án született Budán Corvin János, Hunyadi Mátyás magyar király természetes fia, a trónra kiszemelt örököse. A fiú vezetéknevét Mátyás címerállatáról, a hollóról (latin: corvus) kapta, keresztnevét pedig nagyapja, a nándorfehérvári hős tiszteletére adták neki. Corvin János anyja egy boroszlói polgárlány, Edelpeck Borbála volt, ő szülte a király egyetlen életben maradt gyermekét. Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin gyermekágyi lázban hunyt el, későbbi feleségétől, Aragóniai Beatrixtól pedig nem született gyermeke. Természetes fiát trónörökösnek kijáró nevelésben részesítette, számos címet és uradalmat adományozva neki, hogy halála után Jánosnak elég ereje legyen a korona megszerzéséhez. Mátyás új felesége, Beatrix már nem kedvelte annyira mostohafiát – bár féltékenysége alaptalan volt, hiszen nem szült gyermeket –, többek között hozzá köthető Corvin Jánosnak Sforza Mária Biankával tervezett házasságának meghiúsítása (ő később I. Miksa császár felesége lett), de nyílt konfliktus nem volt a herceg és a királyné között.
1473. április 2. | Corvin János születése Budán Szerző: Tarján Tamás 1473. április 2-án született Budán Corvin János, Hunyadi Mátyás magyar király természetes fia, a trónra kiszemelt örököse. A fiú vezetéknevét Mátyás címerállatáról, a hollóról (latin: corvus) kapta, keresztnevét pedig nagyapja, a nándorfehérvári hős tiszteletére adták neki. Corvin János anyja egy boroszlói polgárlány, Edelpeck Borbála volt, ő szülte a király egyetlen életben maradt gyermekét. Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin gyermekágyi lázban hunyt el, későbbi feleségétől, Aragóniai Beatrixtól pedig nem született gyermeke. Természetes fiát trónörökösnek kijáró nevelésben részesítette, számos címet és uradalmat adományozva neki, hogy halála után Jánosnak elég ereje legyen a korona megszerzéséhez. Mátyás új felesége, Beatrix már nem kedvelte annyira mostohafiát – bár féltékenysége alaptalan volt, hiszen nem szült gyermeket –, többek között hozzá köthető Corvin Jánosnak Sforza Mária Biankával tervezett házasságának meghiúsítása (ő később I. Miksa császár felesége lett), de nyílt konfliktus nem volt a herceg és a királyné között.
Részben ennek alapján ítéltetett meg, hamis képet festve személyiségéről, hiszen későbbi tevékenysége és a török ellen folytatott eredményes délvidéki harcai ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják. Politikai cselszövés, ármánykodás, intrika és besúgás kísérte Corvin János rövidre szabott életét, nem kímélve magánszféráját sem. Vajon hogyan alakult volna az ifjú élete, ha azok a főurak, akik apja előtt felesküdtek a hűségére, nem pártolnak el tőle? Mennyiben változott volna a történelmünk, ha az uralkodásra több szempontból is alkalmatlan Jagelló Ulászló – vagy ahogy azóta is emlegetjük: Dobzse László – helyett Hunyadi Mátyás fia kerül az ország trónjára? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a szerző háromkötetes alkotása, amely plasztikusan és izgalmasan mutatja be a korabeli bel- és külpolitikai viszonyokat és történéseket.