Felhívjuk a 2012., a 2014. és a 2015. évben megnyílt EMVA – Fiatal gazda pályázaton nyertes gazdálkodók figyelmét, hogy a támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtási határideje hamarosan lejár, az alábbiak szerint. A tartalom olvasásához bejelentkezés szükséges. Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtett felhasználónév vagy jelszó?
Magyarországon például van olyan vállalkozás, amelyik megháromszorozta ügyfélállományát ebben az időszakban, de elmondhatjuk, hogy ilyen szempontból is nagyon vegyes a kép. Voltak olyanok is, akiknek a tevékenységéhez kifejezetten passzolt az online tér, a digitális világ. Nekik mit hozott ez az időszak? Talán ez az egyetlen pozitívum a pandémia kapcsán, hogy a kis és közepes cégek 70 százaléka bevezetett valamilyen digitális megoldást a vállalkozásában, természetesen nagyon sokan szükségből. Miközben ez legtöbbször kényszermegoldás volt, fényéveket gyorsított a kkv-szektor digitalizációjában. Mekkora a fiatalok között a vállalkozói kedv? Egyáltalán kit nevezünk fiatalnak, ha vállalkozásról van szó? Fiatal vállalkozó a 18 és 40 év közötti korosztály. Ez a nemzetközi sztenderd, ezt használjuk az Európai Fiatal Vállalkozói Szövetségben vagy a G20 Vállalkozók Szövetségében is. Noha a vállalkozói kedv folyamatosan javul, viszonylag kevés fiatal gondolkodik ebben az életpályában. Míg Európában ennek a korosztálynak nagyjából egyharmada szeretne vállalkozást indítani, addig például Ázsiában már a kétharmaduk választana ilyen hivatást, vagyis szívesen indítana vállalkozást.
A tervek szerint új elemként jelenik majd meg a gazdaságátadási támogatás, amelynek célja, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közel álló gazdálkodók mezőgazdasági üzemeit fiatalabb termelők vegyék át. A gazdaságátadásban részt vevők pedig a különböző pályázatok esetében többlettámogatásban részesülhetnek majd. Feldman Zsolt, a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára korábban az egyik közösségi oldalon közölte: minden elérhető és felhasználható eszközzel segítik a fiatalokat, hogy boldogulni tudjanak a mezőgazdaságban. A bejegyzéséből kiderült az is, hogy konkrét tervek vannak arról, hogy a fiatalokat segítő induló támogatást célzottabbá tegyék, az így elérhető összeg pedig a százezer eurót is megközelítheti. Az államtitkár jelezte azt is, hogy a fejlesztési programoknál a tárca továbbra is szeretné fenntartani a tíz százalékkal magasabb támogatási intenzitást és növelni szeretnék a területalapú támogatásnál a fiatal gazdáknak az egy hektárra fizetett többletforrást is.
FIGYELEM!!! Egy családból (férj / feleség) csak egyik családtag részesülhet támogatásban a 6. 1. Alintézkedés keretében. További információk: t_j_koztat__az_eur_pai_uni_s_ forr_sokhoz_val__hozz_f_r_ shez__6_1__alint_zked_s___ fiatal_gazda_p_ly_zat/
Kisebbségkutatás – 10. évf. 2001. 1. szám Az 1920-as magyarországi numerus clausus statisztikai áttekintése: Történelmi szükségszerűség volt-e, vagy a holokauszthoz vezető út első lépése Egressy Gergely: A statistical overwiew of the Hungarian Numerus Clausus Law of 1920 – A historical necessity or the first step toward the Holocaust. = East European Quarterly, 34. vol. 4. no. 447-464. p. Az 1920. évi 25. törvényt 'a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról" numerus clausus néven ismerik általában. Numerus clausus törvény. A parlament elé a vallás- és közoktatásügyi miniszter terjesztette, 1920 júliusában fogadták el. A törvény korlátozni kívánta a felsőoktatásba bekerülők számát. Az 1918 előtti Magyarországon a zsidók sokkal nagyobb számban kerültek be az egyetemekre és a főiskolákra, mint amennyi a magyar népességbeli arányszámból adódott volna. A törvény tehát tulajdonképpen ellenük irányult, mert kihirdetése után a beiratkozóknak csak 6%-a lehetett zsidó.
A szómágia, az események történelmi kontextusból kiragadása csak félreértéshez, következményként egyes társadalmi csoportok megsértéséhez, ennek folyományaként pedig az elkerülhetetlen bocsánatkéréshez vezet. Ezt -a fenti rádióműsorban elhangzott állításai miatt- az igazán jelentős szakmai teljesítményt magáénak tudó Újváry Gábor sem kerülheti el. Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány titkára
Sokan, így Teleki vagy Klebelsberg, a későbbi közoktatásügyi miniszter be sem mentek a szavazásra. – 1920-ban egy újonnan megválasztott parlament volt egy átmeneti állapotban lévő országban. A szavazásra nagyon kevesen mentek el, 57-en szavaztak a törvény mellett, az országgyűlés összes tagjának egynegyede, pontosan 26 százaléka. Ellene heten szavaztak. – Könyvéből kiderül, hogy mind a politikai elit, mind az értelmiség komoly zavarban volt a törvényt illetőleg. A zsidó kvótának voltak ellenzői is, például Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, vagy Szentgyörgyi Albert egyetemi tanár. A Kolozsvárról áthelyezett egyetem rektora, Schneller István pedig tiltakozásból le is mondott 1921-ben. Még a közigazgatási apparátusban is voltak a törvénynek ellenzői. Milyen volt akkoriban az ország hangulata? – Egy évvel vagyunk a Kommün után, zsidóellenes atrocitások és pogromok zajlottak. A szociáldemokraták bojkottálták az 1920-as országgyűlési választást a különítményesek terrorakciói miatt.