Száznyolcvanöt éve született Izsó Miklós szobrászművész, a romantikus szobrászat egyik legnagyobb magyar mestere, aki a magyar szobrászatban elsőként, gyakran nyúlt népi témához. 1831. szeptember 9-én született a Borsod megyei Disznóshorvátiban (ma Izsófalva). 1840-1847 közt a sárospataki kollégium növendéke volt, ezután kőfaragó lett Rimaszombatban. A szabadságharc kitörésekor honvédnek állt, Győrött meg is sebesült, s a világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett. 1851-ben visszatért Rimaszombatba, itt ismerkedett meg a szobrászattal, s Ferenczy István tanítványa lett, akitől bizonyítványt is kapott. Festői utazás az Alföldön - Történetek kétszáz év magyar képzőművészetéből - Médiagrund. 1856-ban Pestre került, majd fiatal értelmiségiek támogatása révén Bécsben, később a müncheni akadémián folytatta művészi tanulmányait. Itt készült Széchenyi-mellszobra, s innen küldte haza a Búsuló juhász t, első nagyobb méretű zsánerszobrát, amely az 1862-es pesti kiállításon nagy feltűnést keltett. E mű még a reformkor eszmeisége alapján idealizált népi alakot mutat, s kissé síremlékre is emlékeztet.
A 20. század (Fülep Lajos) méltán tartotta Izsót a nemzeti szobrászat (a nemzeti és egyetemes korrelációja) megteremtőjének. Izsó Miklós: Táncoló paraszt I. 1864-70 között Izsó Miklós: Csokonai Vitéz Mihály álló szobra (1867)
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Izsó Miklós (szobrász). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk a szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Izsó Miklós (egyértelműsítő lap). Izsó Miklós Született 1831. szeptember 9. [1] [2] [3] [4] [5] Izsófalva Elhunyt 1875. május 29. (43 évesen) [1] [2] [3] [4] [6] Budapest [7] Állampolgársága magyar Foglalkozása szobrász Iskolái Bécsi Képzőművészeti Akadémia (1859–) Halál oka gümőkór Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós témájú médiaállományokat. Izsó Miklós ( Disznóshorvát, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29. ) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja. Pályája A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848-1849-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. Hány darabból áll Izsó Miklós Táncoló paraszt sorozata? - Kvízkérdések - Képzőművészet, iparművészet, építészet. 1851 és 1856 között Rimaszombatban élt, ahol kőfaragóként dolgozott és közben Ferenczy István tanítványa volt.
Miklós Izsó sculpture A táncoló paraszt * - YouTube
1862-től Pesten élt, igen rossz körülmények közt, egy ideig a Győri Honvédsegélyező Egylet, majd Eötvös József támogatta. Izsó több kortársa – köztük Arany János, Egressy Gábor és Béni, Fáy András, Lisznyay Kálmán és Eötvös József -, továbbá a költő Zrínyi, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc mellszobrát készítette el. Kisplasztikáit életszerűség és frissesség jellemzi, a nép életét megörökítő terrakotta szobrai témaválasztásuk mellett gondolati tartalmuk révén is kiválnak a kor akadémista ízlésű szobrai közül. Magyar Nemzeti Galéria. 1864-71 között készítette Táncoló parasztok című sorozatát, e művei mára a sok giccses reprodukálás révén elcsépeltté váltak, de a maguk korában áttörésként hatottak. 1863-64-ben a Magyar Tudományos Akadémiát díszítő szobrok tervein dolgozott, de csak kőfaragó munkára és Révai Miklós alakjára kapott megbízást. A Széchenyi-emlékmű pályázatán Engel József mögött második lett, s másik ellenfele, Vay Miklós művein segédként dolgozott a megélhetésért. 1869-ben eljutott Nápolyba és Rómába, 1870-től a Budai Főreáltanoda, majd a Mintarajztanoda tanára volt.
Cserhalmi ütközet Lotz Károly: Ménes Lotz Károly: Kornélia piros napernyővel Liezen-Mayer Sándor: Illusztrációk Molnár Anna balladájához Benczúr Gyula: Tanulmány a Vajk megkeresztelése című festményhez Benczúr Gyula: Vázlat a Budavár visszavétele című festményhez Zichy Mihály: Tanulmány a Démon fegyverei (A rombolás géniuszának diadala) című kép főalakjához Zichy Jenő: Vázlat a tetemrehívás főalakjához Gyárfás Jenő: Allegorikus kompozíció Dörre Tivadar: Budapesti gyár Mednyánszky László: Félegyházi szélmalmok Székely Bertalan: Fókusz I-IV. geometrikus kompozíció I-II. (Lapok a XVIII. vázlatkönyvből) Székely Bertalan: Tájvázlat A védőborítón: Libay Károly Lajos: Villa Macenas akár 50% akár 40% 50% 30%
Biatorbágy Budapesthez közeli a következő kirándulóhely is – a Zsámbéki-medencében található Biatorbágy, ahová nem csak újjáépített, híres történelmi viaduktja miatt érdemes ellátogatni. Nagyszerű kirándulóhelyeket is találunk itt, amelyekre a kutyusunkat is magunkkal vihetjük. A viadukthoz közel található egy buszmegálló és egy parkoló, és innen indul a túra is. Bejárhatjuk a hangulatos Iharosi- és a Biai-erdő turistaútvonalait, érintve a Szily-kápolnát, miközben festői kilátásokban lehet részünk a környező vidékre. A kellemes Forrás-völgyön keresztül a Madár-forráshoz is eljutunk, ahol megtölthetjük kulacsainkat. Pest közeli kirándulóhelyek budapesten. Egy kicsit meredek úton feljuthatunk a Kő-hegyre, és útközben megcsodálhatjuk a biatorbágyi kaptárköveket, amelyek a Kő-hegy oldalában található sziklákba vájt mélyedéseket, fülkéket jelentik. Egyedülálló látványt nyújtanak ezek az emberi kéz alkotta vájatok. Kevélyek Gyakorlottabb túrázóknak javasoljuk a Pilisborosjenőről induló, a Pilis déli részének hegyvonulatát – a Kevélyek csoportját – körbejáró túrát.
Közelben van a megyei művészek alkotóháza. Ezt mindenképpen olvasd el! Kapuvár A korai Árpád – korban a határvédő gyepűrendszer megerősítet "kapujának" korábban felrobbantott várát az az …