A belső tér kiemelkedő színvonalú alkotása volt a szentély festett üvegablaka, melyet Róth Miksa, a korszak legelismertebb üveg- és mozaikművésze készített. Írott adatot egyelőre nem ismerünk arra nézve, hogy az oltárképként is szolgáló Szent László-ábrázoláson kívül készített-e a templomban más üvegablakot. A főoltár mestere a századforduló egyházművészetének termékeny alkotója, a kaposvári származású Hudetz József volt. Márványoltára eredeti alakjában az oszlopokkal tagolt asztal felett árkádíves retablóval, középen szentségházzal, és azon elhelyezett márvány cibóriummal készülhetett; mintája a budapesti Központi Papnevelő Intézet kápolnájának egykori oltára volt. A veszprémi Szent László-templom – Érsekségi ékességek (38.) | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Nem tudjuk, hogy a veszprémi oltárnak volt-e hasonló gúlasisakja, mivel az oltár eredeti állapotát mutató ábrázolás egyelőre nem ismert (Szent László szobra későbbi). Ő faragta a mára elbontott szószéket és egy szobortalapzatot is. A templom 1941-ig a székesegyházi Szent Mihály-plébániához tartozott, ekkor emelte a káplánságot plébánia rangra Czapik Gyula püspök.
Máig megőrződött értékes barokk berendezésével és részben falképeivel a régi sekrestye és az ebédlő. Az 1909-es tűzvészben a kolostor tetőzete leégett. Az ezt követő felújítás során a templom homlokzatát is újjáépítették: megtartották a barokk kőkeretes kaput, orommezejében a ferences jelvénnyel. A legjelentősebb változás, hogy nem építették újjá a régi látképeken még látható kis barokk huszártornyot, helyette 1912-ben megépült a székesegyházzal is vetekedő, 37 méter magas torony a homlokzat déli oldalán, melynek neoromán faltagolása is a székesegyházéra rímel. Szent Mihály-székesegyház – lakossági fórumot hirdetnek a tiltakozók - Veszprém Kukac. A torony földszintjén lourdes-i kápolna kapott helyet. A mai templom egyhajós, szentélye nyugatra néz, közvetlenül nyílik a kolostor folyosójáról is, ahogy az északi oldalán kialakított Szent János-kápolna is. Az egyhajós templom északi fala közös a kolostorral, azon a szentélyben és a hajóban is gazdagon festett keretezéssel oratóriumablakok nyílnak. 1938-ban a jubileumi Szent István-év alkalmából a ferences templomot is megújították.
8200 Veszprém, Szent Margit park 1. Árpád-házi Szent Margit Templom információk Az 1938-ban épült neobarokk Árpád-házi Szent Margit templom tervezője Irsy Irsik László volt. Az egy kereszthajós, kórusos, 43 m hosszú, 17 m széles épület tornya 41 m magas. A római katolikus templomot 2002-ben újították fel. Szent Margit története A vesztett muhi csata után IV. Béla király feleségével, Laskaris Máriával együtt Dalmáciába menekült, ahol 1242 – ben megszületett lányuk, Szent Margit. Szülei felajánlották Magyarországért. Margit négy éves korában Veszprémbe, a domonkos apácákh oz került, és ott gondos nevelésben részesült. Később Budapestre, a Nyulak szigetén ( Margitsziget) lévő domonkos-rendi zárdába került át, amelyet IV. Béla építtetett. Visszautasította II. Ottokár cseh, és Anjou Károly szicíliai király házassági ajánlatát. 1261-ben ünnepélyes fogadalmat tett. Szent Margit az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképe. Szent lászló templom veszprém biblia. 1271. január 18-án halt meg. Az Árpád-házi Szent Margit-templom története A neobarokk Margit-templom Rott Nándor püspöksége idején, 1938-ban készült el.
Mi hívők is nagyon hálásak vagyunk az Úr kegyelmeiért, hiszen az Ő segítségével ünnepelhetjük Jézus születését ebben a szép, új templomban. Köszönettel: Varga Gáborné hitoktató
(2002) FELNŐTTEKNEK ÍRT MŰVEI Örülj, hogy fiú! (1983) Örülj, hogy lány! (1983) Felnőtteknek írtam (1997) Mosolyogni tessék! (1998) Ájlávjú (2000) De szép ez az élet! (2001) Ráadás (2002) Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány
Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996-tól elnöke volt az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának. 2003. július 14-én, Budapesten, hosszan tartó, súlyos betegség után bekövetkezett halálával soha be nem tölthető űrt hagyott maga után. Kezdettől fogva mindig ugyanaz, az ember érdekelte, ezért is tanult az egyetemen szociológiát, lélektant és pedagódiát. Első könyve ( Csip-Csup) felkérésre készült, egy, a víz körforgásáról szóló ismeretterjesztő célfeladat eredményeként. Ezt a kötetet 1957-ben jelent meg Kispál Éva néven. Ezt követte két lányregény, 1960-ban a Szalmaláng, ebben szerepelt először a Janikovszky Éva név, 1962-ben pedig az Aranyeső. Aztán abbamaradnak az ilyen típusú regények, és a következő években úgynevezett gyerekmonológok születnek. Ezek azok a művek, melyekkel maradandó sikereket ért el, főleg azért, mert a célcsoport nyelvén, frappáns, ironikus mondatok révén fogalmazza meg és mondja el a felnőtt és gyerekvilág konfliktusait, miközben a nézőpont váltogatásával állandó feszültséget is teremt, amit a mindennapok közhelyeit kifordító megfogalmazásával rendre fel is old.
Hosszan tartó betegség után, 2003. július 14-én hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben található, síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette. Első könyve ( Csip-Csup) felkérésre készült, egy, a víz körforgásáról szóló ismeretterjesztő célfeladat eredményeként. Ez a kötet 1957-ben jelent meg Kispál Éva szerzői néven. Ezt követte két lányregény: 1960-ban a Szalmaláng (ebben szerepelt először a Janikovszky Éva név), 1962-ben pedig az Aranyeső. 1965-ben jelent meg első világsikert hozó műve, a Ha én felnőtt volnék. Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok a sajnos időközben szintén elhunyt Réber László rajzaitól – amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a szabad asszociációknak. Janikovszky Éva nevét alapítvány, meseíró pályázat, díj, budapesti általános iskola, hódmezővásárhelyi óvoda, kozármislenyi általános művelődési központ és szegedi kollégium viseli, szegedi szülőházán (Bólyai utca 17. )