Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is. Az adózó a 2021. évtől helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi évre vonatkozó bevallását is – az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti. A 2022. Építményadó. évre vonatkozó nyomtatvány kötegelt változatban érhető el, így adózónként és adóévenként egy bevallás benyújtására van szükség, minden telephelyre külön M lap beadásával. A bevallások szétbontását a Nemzeti Adóhatóság informatikai rendszere végzi, így minden önkormányzat a főlapokat és a rá vonatkozó M lapokat kapja meg. A Htv. 42/D § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság ellenőrzi és a számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó, szétbontott nyomtatványokat megküldi a bevallással érintett önkormányzatok részére. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany (vállalkozó) azonban – választása szerint – továbbra is teljesítheti bevallási kötelezettségét az illetékes önkormányzati adóhatósághoz papíralapon benyújtott iparűzési adó bevallási nyomtatványon.
Természetesen csak abban az esetben terheli fizetési kötelezettség a bevallást készítőt, hogyha nem esik valamelyik mentességi kritérium alá, vagy éppen 1500 négyzetméternél nagyobb telekről beszélünk. Itt szeretném megemlíteni, hogy a zártkerti ingatlanok nem tartoznak a telekadó hatálya alá. – Minden telektulajdonosnak bevallást kell tennie, még akkor is, hogyha nem kell fizetnie? – Igen, hiszen csak a bevallás útján tudja a hatóság megállapítani – az adóbevallásban lévő mezők kitöltése alapján -, hogy valóban kell-e adót fizetnie a tulajdonosnak, vagy mentességet élvez az adófizetési kötelezettség alól. Abban az esetben, hogyha fizetnie kell, akkor az adó mértéke 5 forint négyzetméterenként az 1500 négyzetméter feletti rész után. – Meddig kellett benyújtani az adóbevallást? – Január 15-e volt a törvény szerinti határidő, de folyamatosan várjuk a bevallásokat továbbra is. – Tehát aki most nyújtja be, az mire számíthat? – Annyit mondhatok, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint mulasztási bírság adható.
Eger, 2021. december 30. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága
2021. november 09. 2021-11-09T14:39:50+02:00 A rendkívüli munkavégzést a köznyelv túlórának is szokta nevezni, melynek idejére a munkavállaló többlet alapbérre és bérpótlékra jogosult. A munkavégzés abban az esetben rendkívüli, ha munkaidőt meghaladóan, a beosztás szerinti pihenőnapon, az elszámolási időszakon túl vagy a munkaidőkereten felül végzik. Mivel túlórára a rendes munkaidőn kívül esik sor, így a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékon felül többlet alapbér is megilleti a munkavállalót, melynek alapja az alkalmazott időbérének és a tárgyhavi munkaóráknak a hányada. Például: A munkavállaló alapbére: bruttó 450. 000 Ft 2021. november hóban a ledolgozandó munkaórák száma: 168 1 órára jutó alapbér: 450. 000 Ft / 168 = 2. 679 Ft A munkavállalónak 2021. novemberben 10 óra túlórája volt, így a rendkívüli munkaidőre jutó alapbére: 2. Rendkívüli munkavégzés elrendelése pihenőnapon munkaidő-beosztás szabályai [Mt. 119. § (2) bekezdés] alapján foglalkoztatott munkavállalónál (Mt. 126-128. §, 147. §) (Rendkívüli munkavégzés I/B.) | Adófórum - Adózási és számviteli információk. 679 Ft * 10 óra = bruttó 26. 790 Ft Ha a túlmunka a beosztás szerinti munkanapon, az adott napi munkaidőn túl történik, úgy a mértéke 50%, míg pihenőnapra, munkaszüneti napra eső rendkívüli munkavégzés esetén 100% mértékű.
A közoktatásra és az egészségügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály az ágazat tekintetében meghatározhatja a rendkívüli munkavégzés szabályait.
Ha mégis ez lenne a helyzet, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha tartalmazná a kellő számú heti pihenőnapot, amelyre azonban a munkáltató túlórát rendelt el. Például, az egyhavi munkaidőkeretben beosztható óraszám 160 óra, az előírt pihenőnapok száma nyolc. Ha a konkrét esetben a munkáltató 168 órát osztott be, és csak hét pihenőnapot biztosított, akkor az általános teljes munkaidős munkavállaló nyolc óra rendkívüli munkaidő elszámolására jogosult, mégpedig pihenőnapi túlóraként, 100%-os pótlékkal (ennek alternatívájaként 50% bérpótlék és egy pihenőnap jár). Munkavégzés vasárnap és munkaszüneti napon - Jogászvilág. Jár-e rendkívüli pótlék a kötetlen munkarendben? A rendkívüli munkaidő egy gyakori esete, ha a munkavállaló a heti munkaideje ledolgozása után, szombaton még kötelező továbbképzésen vesz részt. Ezt természetesen rendkívüli munkaidőként kell elszámolni. De mi a helyzet, ha ezen a kötelező oktatáson az amúgy kötetlen munkarendben dolgozó kollégáknak is részt kell venniük? Létezik rendkívüli munkaidő kötetlen munkarendben? A kötetlen munkarendben nem értelmezhető a munkaidő-beosztás fogalma.
Ebben az esetben ugyanis a teljesítendő munkaidőt nem a munkáltató osztja be, hanem e jogát írásban átengedi a munkavállalónak. Ugyanakkor, a Munka Törvénykönyve szerint, a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. Kifejezetten ilyen, kötött időpontban teljesítendő feladatok lehetnek a kötelező továbbképzések. Tehát, bár ezeken köteles megjelenni a kötetlen munkarendben dolgozó munkavállaló is, ettől még az ő munkarendje kötetlenként ítélendő meg. Ebben a munkarendben viszont a rendkívüli munkaidő szabályai nem alkalmazandóak, így a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék sem illeti meg. Kapcsolódó cikkek 2022. április 7. Cafeteriaként drágább, mégis vonzó az egészség A béren kívüli juttatásként az egészségpénztári befizetés és az egészségbiztosítás még mindig komoly vonzerőt jelent bármely munkáltató kínálatában – derül ki a BDO közlemémyéből.