Még Dombóváron és környékén is csak kevesen tudják, hogy a Rákóczi túrós névadója nem a fejedelem Rákóczi Ferenc, hanem Rákóczi János, a város közelében fekvő Felsőleperden született cukrász és mesterszakács. Gábor Sándor, dombóvári mestercukrász a fővárosban járva-kelve látta meg egy cukrászda kirakatában, hogy II. Rákóczi Ferenc képmásával népszerűsítik a Rákóczi túróst és eldöntötte, ideje helyre tenni a gasztrotörténeti malőrt. "Desszert ünnep – Országos verseny és közönségprogramok Rákóczi János cukrász és mesterszakács tiszteletére elnevezéssel" jövőre, a mester szeptember 25-i születésnapjához kapcsolódva szerveznek szakmai megmérettetést. Rákóczi túrós lepény. De nem csak a szakmának. A társrendezvények révén minél több embert szeretnének a városba csábítani. Az ötlet évfordulókhoz is kötődik. Idén volt Rákóczi János születésének 115. évfordulója, és 75 éve, hogy nyilvánosságra került a lepény receptje. Az első Desszert Ünnep időpontjában pedig 55 éve lesz, hogy a Brüsszeli Világkiállítás révén nemzetközileg is terítékre került a Rákóczi túrós.
Közkedvelt, és könnyen elkészíthető sütemény, amely az egyik legismertebb magyar édességnek számít, és szerintem nincs olyan ember kis hazánkban, aki még nem kóstolta volna. Ma már nem csak a hagyományos formájában, tepsiben sütve, kockára vágva kínálják, hanem (főképp annak érdekében, hogy a mai divat sütik mellett a hagyományos sütemények is fenn tudjanak maradni) ha kell új köntösbe bújtatva is. Erre egy remek példát találhattok itt az oldalon is:) Rákóczi túrós lepény (alaprecept) Hozzávalók: Tésztához: 30 dkg liszt 15 dkg margarin 10 dkg porcukor 2 tojássárgája késhegynyi szódabikarbóna (de megfelel egy fél- háromnegyed csomag sütőpor is, tapasztalatból mondom! 🙂) 1 dl tejföl (kb. Rákóczi túrós. 1-2 evőkanálnyi) A tészta hozzávalóit alaposan belisztezett deszkán összegyúrjuk, ha szépen összeállt a tésztánk, téglalap alakúra kinyújtjuk, majd belisztezzük a nyújtófát és feltekerjük rá a tésztalapot. Egy tepsit kivajazzunk és belegörgetjük a tésztalapot, elegyengetjük, elsimítjuk a tepsiben. Előmelegített sütőben elkezdjük sütni, de csak félig süssük meg, majd vegyük ki, és langyosra hűtsük ki.
↑ Jellemzője: a túró réteget nem tészta, hanem keményre vert cukrozott tojáshab és lekvár borította. Források [ szerkesztés] Tolnai Népújság 2012. 10. ám Tolnai Népújság 2015. Rákóczi túrós - Fűszer és Lélek. 06. 30. ám Rákóczi János: Magyar Konyhaművészet c. könyv - 1964 További információk [ szerkesztés] Rákóczi János (1897-1966) munkássága és a Rákóczi túrós Rákóczi János fogásai Dombopedia: Rákóczi János Életrajzi Lexikon A Rákóczi-túrós lepény eredeti receptje A Rákóczi-túrós lepény készítése - kisfilm A Rákóczi-túrós fagylalt Rákóczi-túrós túró-desszert Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Dombóvári Értéktár Híres dombóváriak listája Dombóvár cukrász
Ennek a sütinek is sokféle változata van, de ez egy klasszikus recept, úgy tudom ez az alapsütemény, ami nem bonyolult egyáltalán. A névadója nem a fejedelem, hanem Rákóczi János aki egy világot látott szakács, aki szakmájában sokat tapasztalt és elismert volt. Én a linzertészta helyett a Tante Fanny friss édes linzertésztát használtam, amivel időt lehet spórolni. Fájl:Dombóvár, Rákóczi-túrós lepény 2020.jpg – Wikipédia. Tészta: 25 dkg liszt 12 dkg vaj 2 tojássárgája 6 dkg porcukor 10 dkg tejföl 1 csapott kávés kanál sütőpor, vaníliás cukor, kis citromhéj, csipetnyi só A tésztát fél centire kinyújtjuk, megszurkáljuk 180 fokon sütjük aranybarnára. Töltelék: 50 dkg túró 15 dkg cukor 3 tojássárgája 20 dkg tejföl 2 zsemle 5 dkg édes morzsa = darált keksz 4 dkg mazsola 2 tojásfehérje Hab a tetejére: 3 tojásfehérje 14 dkg cukor 10 dkg barack vagy ribizli lekvár Az elősütött tésztára rászórjuk a darált kekszet, majd az alábbi túrótölteléket. A tojásfehérjét felverjük, a zsemlét durvára reszeljük (a legjobb a szikkadt zsemle, aminek a külső héját levágjuk).
Ha megszilárdul a tojáshab, akkor hűlés után megszórjuk porcukorral. A baracklekvárt simára keverjük. Kanál vagy habzsák segítségével, a habcsíkok közé betöltjük. Kockákra vágjuk fel.
Ha pedig szóba került a fúrás, arról sem feledkezhetünk meg, hogy azt nem minden esetben engedélyezik a hatóságok – például ott, ahol barlangok húzódnak a föld alatt –, így előfordulhat, hogy hiába akarunk talajszondás hőszivattyút, a telek adottságai nem teszik azt lehetővé. Talajszondás hőszivattyú ar 01. Erre tehát már a telek vásárlásánál érdemes gondolni, és ezen szempontok alapján kell kiválasztani a leendő passzívházunk helyszínét. A hőszivattyús rendszerekkel alacsony hőmérsékletű fűtő vizet lehet gazdaságosan előállítani, így az ideális hőleadó felület ebben az esetben a felület fűtések, azaz a padló-, fal-, és mennyezet fűtés. Egy talajszondás hőszivattyús rendszerrel tehát minimálisra csökkenthető a fosszilis energiahordozók iránti igény, és egy igazán környezetkímélő fűtési-hűtési rendszer alakítható ki a segítségével.
Egy passzívháznak több ismérve is létezik, az egyik ezek közül, hogy a fűtési igénye nem haladja meg a 15 kWh/m2/éves határértéket. Ez természetesen csak a primer energiahordozókra értendő, azaz egy alacsony energiájú épületben mind a gáz, mind pedig a villamosenergia felhasználása minimális. A PASSZÍVHÁZAKAT IS LEHET, ÉS KELL IS FŰTENI A tévhitekkel ellentétben fűtés a passzívházakban is van, sőt, valójában kell is, hogy legyen, hiszen hazánkban télen igen nagy hőmérséklet-ingadozások tapasztalhatóak, ezért a hidegebb hónapokban a nagy légtömörségű, hőhídmentes épületszerkezet önmagában nem elegendő a kellemes hőmérséklet fenntartásához az épületen belül. A fűtés többféleképpen is kivitelezhető épületgépészeti szempontból – használható többek között gázkazán, de akár pellet kazánokkal is biztosítható a fűtés, ha valaki a megújuló energia híve. A levegős hőszivattyús rendszer - Aktív Passzív Stúdió. Ha azonban egy valóban zöld házat szeretnénk, akkor a hőszivattyús rendszerek jó megoldást adhatnak. HŐSZIVATTYÚKKAL MINIMÁLISRA (AKÁR 0-RA) CSÖKKENTHETŐ AZ ENERGIAIGÉNY A hőszivattyúk segítségével egy olyan rendszer alakítható ki, ahol az elektromos energia felhasználását is a minimálisra lehet csökkenteni.
Ennek oka az, hogy a rendszer telepítésének költségeit számos különböző tényező befolyásolja. Így azt indokolt mindig az adott épület igényeire szabni. A hőszivattyú telepítés árát elsősorban a szóban forgó ház mérete fogja meghatározni. Hisz egyáltalán nem mindegy, hogy a rendszernek egy kétszobás lakást, vagy egy egész házat kell-e felmelegítenie. Ebből következik, hogy az installálni kívánt rendszer méretének elengedhetetlen aránylania az épület nagyságához. A költségek nagy részét pedig pont ez fogja meghatározni. Talajszondás, hőszivattyús rendszer | MEVAPLAN. Másfelől, fontos még az is, hogy a rendszer honnan nyeri a hőenergiát. A talaj hőjét felhasználó rendszerek kiépítése például általában drágább. Ez esetben ugyanis a hőszivattyú telepítés árát befolyásolja, hogy a telepítéshez feltárás szükséges, ami többletköltségeket eredményezhet. Ehhez képest a levegős hőszivattyúk installálása jóval olcsóbb. A jó hír viszont az, hogy ma már számos különféle támogatás létezik eme rendszerek telepítésére irányulóan. A különféle, környezet megóvását célzó szubvenciók segítségének köszönhetően, a háztulajdonosok részéről, önerőből befektetett összeg hamar megtérül.
Az energiatakarékos házak, passzívházak, aktív házak fűtése többféle módon is megoldható – ezek közül a talajszondás és a talajkollektoros megoldásokról már adtunk egy kis áttekintést. A horizontálisan vagy a vertikálisan elhelyezett szondák azonban nem számítanak elterjedtnek még annak ellenére sem, hogy a technológia már hosszú ideje létezik. Sokkal gyakoribb az úgynevezett levegős hőszivattyús rendszerek alkalmazása, amikor is egy, a klímákhoz hasonló kültéri egység nyeri a levegőből a hőt. A LEVEGŐS HŐSZIVATTYÚ MŰKÖDÉSI ELVE A levegős hőszivattyúk valami egészen kivételes dologra képesek, méghozzá arra, hogy akár -10 Celsius-fokos levegőből is képesek hőt kinyerni. Talajszondás hőszivattyú ar.drone. Márpedig az ilyen alacsony hőmérséklet Magyarországon sem ritka, bár igaz, hogy az utóbbi néhány évben nem igazán mutatta meg a tél a zordabb arcát. Amennyire hihetetlennek tűnik első olvasatra, hogy még a leghidegebb téli napon is nyerhető ki hő a levegőből, annyira egyszerű a működési elv magyarázata. A talajszondás és a talajkollektoros rendszerekhez hasonlóan a levegős hőszivattyúk is fagyálló folyadékot keringetnek.