Menszátor Héresz Attila Miről szólhat ez a 19. századi történet egy megváltozott világban? Mindenekelőtt arról, hogyan veszünk részt a mindenkori rendszerben, és mivé változtatnak minket percenként meghozandó döntéseink. Meddig megyünk el igazságunk védelmében? Hol végződik a szakmai hitelesség vagy éppen a közérdek pragmatikus képviselete, és hol kezdődik a horzsolt önérzet háborúja saját integritása védelmében? Haszonélvezői vagyunk a hatalomnak, harcos ellenzéke, vagy épp azzal hencegünk, hogy nem érdekel minket a politika, de mindegyik szerepben döntéstől döntésig éljük az életünket, ehhez igazodva rendezzük újra és újra a számunkra meghatározó értékeket, szakma, család, előrejutás, morál, nemzet fogalmait. Már túl vagyunk azon az életkoron, amikor azt hisszük, ezek a fogalmak kompromisszum nélkül összeegyeztethetők, megéltük az illúzióvesztés, a fiatalkori ideák megfakulásának pillanatát, már nem vagyunk olyan biztosak abban, hogy az az ember vagyunk, akinek annak idején látni szerettük volna magunkat.
A Duende együttesben énekelek, és én írom a számokat, a zenét és a szöveget is. Elkészült a harmadik lemezünk Országos orgazmus címmel, ami a Universal kiadásában fog megjelenni, még nem tudjuk, mikor. A Doors emlékzenekarban is énekelek, azt már a főiskola előtt is csináltam, aztán a főiskola miatt abbahagytam, és most három évvel ezelőtt újra beszálltam. Szerepeltem a Tűzvonalban című sorozatban, az 56 villanás című 56-os tévéjátékban és néhány kisfilmben. Hamlet-illúziók | Menszátor Héresz Attila és Mucsi Zoltán (a kivetítőn) - Miben láthatunk legközelebb? - A Hamlet-illúziók -nak Szegeden a Thealter fesztiválon lesz a bemutatója július 21-én. Csak én leszek a színpadon, a többi színész pedig filmen keresztül fog közreműködni, három projektorral kivetítve három falra. Mucsi Zoltán lesz az apám szelleme, Huszár Zsolt lesz Claudius, Menszátor Magdolna lesz Gertrúd, Diósy Gábor Polonius, Fátyol Kamilla Ophélia, Atlasz Gábor és Szöllősi Zoltán Rosencrantz és Guildenstern, Kovács Krisztián pedig Horatius.
Ady Endre: Hajh, gyerekek – Menszátor Héresz Attila (Vers mindenkinek) - YouTube
A dobogón Anna és Jázmin állnak, csakúgy mint tavaly. Zsófia és Zoé még annál is gyakoribb lett, mint tavaly volt, Nóra viszont kiesett az első tízből (igaz épphogy). Terhesség hétről hétre Végre megjelent a statisztikai összesítés, hogy az anyukák és apukák mely neveket adták leggyakrabban az újszülött babáiknak a 2018-as évben! Vajon van változás a korábbi évekhez képest? Nézd meg a statisztikát! Szerző: Szülők Lapja | 2019-03-05. 100 leggyakoribb női net.com. Végre megjelent a statisztikai összesítés, hogy az anyukák és apukák mely neveket adták leggyakrabban az újszülött babáiknak a 2018-as évben! Vajon van változás a korábbi évekhez képest? Ha kisgyerekes szülő vagy, bizonyára nem lepődsz meg azon, hogy az utóbbi években nem nagy a mozgás a statisztikában: a fiúknál évek óta a Bence, Máté, Levente triumvirátus vezette a listát - most, a 2018-as újszülött névadásokat nézve viszont a bronzérmes Levente helyét Dominik vette át. A lányoknál a tavalyi évhez képest a sorrend változott: míg eddig Hanna volt az első, Anna a második és Zoé a harmadik helyen, idénre Anna és Zoé helyet cseréltek.
Valentová a Horváth és Tóth vezetéknevek eredetével kapcsolatban elmagyarázta, hogy ezek a családnevek az etnikumra utalnak, tehát a Horváth horvát származásút jelöl, míg a Tóth vezetéknév a tót szóból alakult ki, "amelyet eredetileg a régi magyarok nemcsak a szlovákokra, hanem a történelmi Magyarországon élő nem magyar nemzetiségű tagokra hivatkozva is használtak" – fogalmazott a nyelvész. Továbbá kifejtette, a vezetéknevek nagy csoportját alkotják a foglalkozásnévi típusú családnevek, amelyek a viselője foglalkozására utalnak, ilyen a Kovács, Molnár, Varga vagy a Szabó – ezeknek a jelentését le is fordította a szlovák olvasóknak. Mai névnap | Milyen névnap van ma? | Névnaptár. Ugyancsak magyarázatra szorult a Nagy vezetéknév (szlovák írással Naď), amely a nagy magyar melléknévből származik, jelentése pedig nagy vagy öreg, idősebb – jegyezte meg. A Balog családnév – a szlovák nyelvész értelmezése szerint – szintén a magyar balog szóból ered, amely balról valót, balkezest jelent. Az olvasó közönségnek megjegyezte, a Baláž vezetéknév utónévből származik – azt már nem tette hozzá, hogy a magyar Balázs keresztnévből.
Száz év telt el a legnagyobb történelmi traumánk, Trianon óta, és több száz ember kikéri magának, hogy jelenlegi szlovák határokon belül, a statisztika szerint, a magyar vezetéknevek a leggyakoribbak. A szlovák belügyminisztérium december 29-én délelőtt a közösségi hálón tette közzé Szlovákia leggyakoribb vezetékneveinek tízes listáját. 100 leggyakoribb női never. Ez alapján az ország leggyakoribb vezetéknevei a férfiak körében a Horváth, Kováč, Varga, Tóth, Nagy, Baláž, Szabó, Molnár, Balog – és végezetül már magyarul írva, újra a Kovács. A leggyakoribb női vezetéknevek a 2020-as december eleji statisztikai adatai szerint a következők: Horváthová, Kováčová, Vargová, Tóthová, Nagyová, Balážová, Molnárová, Balogová, Lukáčová, Nováková. A bejegyzés alatt pillanatok alatt több száz hozzászólás érkezett, amelyek nagy része azt firtatja, hogy a szlovák vezetéknevek döntő többsége magyar, illetve elszlovákosított magyar eredetű nevek. Érdekes olvasmány a minisztérium bejegyzése a magyarok számára is. Megkérdezték Iveta Valentovát, a Szlovák Tudományos Akadémia Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézetének nyelvészét, mi az eredete és a története a legelterjedtebb, Szlovákiában használatos vezetékneveknek.