Levélben válaszolt Orbán Viktor az Európai Néppárt által felállított bölcsek tanácsa kérdéseire – derül ki a Népszava cikkéből. Az illiberális demokrácia és az emberi személy méltósága – Egyház és Társadalom. A háromtagú testületet a Fidesz tagságának a felfüggesztése után hozták létre, hogy tájékozódjon, összeegyeztethetőek-e az Orbán Viktor alakulata által vallott nézetek a konzervatív pártcsalád és az Európai Unió alapértékeivel. Mivel néhány személyes találkozó már meghiúsult, a néppárti bölcsek levélben fordultak a miniszterelnökhöz, először is azt firtatva, miért kampányol az Európai Néppárt és az EU ellen. erre Orbán Viktor úgy válaszolt, azért, mert a nyílt párbeszédet szeretik. A néppárti bölcsek – Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnöke vezeti, rajta kívül még Hans-Gert Pöttering volt EP- és EPP-elnök, illetve Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár – kíváncsiak voltak arra is, mit jelent az illiberális demokrácia fogalma, amire Orbán Viktor azt írta, kereszténydemokrata, hisz a család alapvető fontosságában, és abban, hogy a magyar kultúra alapja a kereszténység, egyébként pedig migránsellenes.
A két fogalom összemosása a tisztességtelen populizmus eszköze. Valójában a liberalizmus eszméinek és gyakorlati megvalósulásainak mégoly jogos bírálata sem jelentheti a liberális demokrácia elutasítását. Orbán Viktor megírta a néppárti bölcseknek, mit jelent az illiberális demokrácia | 168.hu. Minthogy a keresztény társadalmi tanítás középpontjában az emberi méltóság áll, az egyház nagyra értékeli azt a demokráciát, amelynek célja az emberi személyek valódi szabadságának megvalósítása. A katolikus egyház is "visszautasítja a gazdasági erők korlátlan versenyeként értelmezett liberalizmust" ( Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, 91), de elismeri a liberális demokrácia alapvető célkitűzésének helyességét, vagyis "a demokráciát mint olyan rendszert, amely biztosítja a polgárok számára a politikai döntésekben való részvételt, garantálja a kormányzottak számára, hogy maguk válasszák meg és ellenőrizzék vezetőiket, amint azt is, hogy ha szükségesnek látszik, békés úton le is váltsák őket" ( Centesimus Annus, 46). Az egyházi Tanítóhivatal elismeri és helyesli a liberális demokrácia rendszerének legfontosabb jellemzőit: a hatalmi ágak megosztását, a jogrend uralmát, a kormányzati szervek társadalmi ellenőrzését, a szabad választást, a többpártrendszert (vö.
A választások mesterei A konferencia előadói között ott volt Vesna Pusić is, aki 2012 és 2016 között Horvátország külügyminisztere volt, így többször láthatta testközelből Orbán Viktor illiberális kormányának működését. E-mailes megkeresésünk után Pusić hosszasan sorolta, hogy mi a probléma az illiberális vagy beteg demokráciákkal. Mint írta: a demokráciát mint módszert, illetve a liberalizmust mint értékrendszert csak a késő 19. században kapcsolták össze. Azóta a legkívánatosabb politikai rendszer fogalma lett. A tekintélyelvű populista politikusok rájöttek arra, hogy ha elválasztják a demokráciát a liberalizmustól, akkor legitimizálni tudják hatalmukat, és ennek a felelősségét rá tudják tolni a választókra. Illiberális demokrácia fogalma fizika. Ugyanakkor Pusić szerint a legtöbb ember már így is a demokrácia egyszerűsített verzióját tapasztalja meg, mert azok, akik megnyerik a választásokat, bármit megtehetnek. A tekintélyelvű populisták populisták mesterei a választások megnyerésének, ugyanis a nacionalizmust, az idegengyűlöletet, a menekültektől való félelmet, az osztályharcot, a hazai és külföldi ellenfeleket arra használják, hogy támogatást szerezzenek.
A Járkálj csak, halálraítélt című vers egyetlen fennmaradt kéziratát 10 millió forintnál ütötték le a Központi Antikvárium péntek esti árverésén. A Járkálj csak, halálraítélt című vers kézirata. Nagyobb méretért KATTINTS! A Központi Antikvárium oldalán írnak a vers keletkezésének történetéről. Mint olvasható, Gyarmati Fanni naplójában örökítette meg a mű születését. 1935. november 22-i bejegyzésében szinte csak mellékesen jegyzi meg: "Kész egy szép vers: Járkálj, csak halálraítélt! Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraitélt! E-KÖNYV. " Egy nappal később, a kézirat keltezésének napján is említést tesz róla: "Korrektúrák Nyugat-i három versről, az utolsó, amit Babitshoz vitt [Radnóti], sajnos nincs köztük, az a legszebb pedig". Amint az idézetből is kitűnik, a vers nem a Nyugatban jelent meg először nyomtatásban, hanem a Gondolat 1936-os első számában. Ezután más folyóiratok is közölték, valamint ez évben jelent meg Radnóti azonos című verseskötete, amelyért később jutalmat is kapott. Számos antológiába beválogatták a verset, valamint megannyi nyelvre lefordították: az angol, francia és német mellett oroszra, románra, finnre és litvánra is.
A versindításban a halál, a feladás, a beletörődés hangja érvényesül. Radnóti úgy gondolja bolond aki élni akar ebben a világban. Majd az első szerkezeti egységgel ellentétben az élet melletti érveket sorolja: idilli képeket halmoz. Egy-egy pillanatot ragad meg, melyek nyugalmat, békét harmóniát árasztanak: "régi hűs verandán", "míg hűl a szilvalekvár". Noha az élet mellett érvelő hang győz, a feltételes módú igék azt sugallják, hogy Radnóti nem biztos abban, hogy még hazatér. Tehát a halálsejtelem jelenik meg. A Razglednicák első versében szürrealista képsorral mutatja be a háború borzalmait. Azonban Radnóti úgy véli, hogy ez a borzalom csak odakint van. A költő lelkiállapotát a nyugalom jellemzi, a mozgó zűrzavarral szemben Fanni állandó benne. Ez idillként jelenik meg. Fannit angyalhoz hasonlítja. A második versben szintén ellentétben áll az idill és a halál. Ez a költemény akkor keletkezett, amikor Radnótiékat emberségesebb helyre vitték. Radnóti ha a távolba nézett a háború fenyegetettségét látta, azonban ott ahol voltak éppen az idilli természetben volt.
Radnóti költészete a háborús évek alatt jutott el a maga csúcsaira. A kötött (jambikus) formák társaságában már az antikvitás sorfajai is megjelennek. A versformák megválasztásának világnézeti jelentése is volt abban a korban: a zárt és tiszta forma fegyelme és rendje szembekerült a bomló értékrenddel, az általános zűrzavarral, a fasizmus zavaros eszméivel, s eleve a klasszikus humanizmus hagyományának vállalását és folytatását fejezte ki. A költő hónapokig csiszolta verseit, a "poeta doctus" tudatosságával dolgozott. Az egymás után következő munkaszolgálatos hónapok megalázó szenvedései, keserves élményei elmélyítették benne a halálraítéltség gondolatát, a haláltudat azonban még inkább fokozta a költőben az élet szeretetét, felnagyította a meghitt otthoni idill és a boldog, harmonikus szerelem értékeit. Ez jelentett számára a legembertelenebb körülmények között is támaszt, és sohasem hagyta kihunyni a túlélés makacs reményét. önmegszólító vers: verstípus, amelyben a költő tárgyiasított önmagával folytat párbeszédet, az "én" megkettőzése a lírai objektivitás eszköze, ugyanakkor a személyiség kettősségét (racionális, irracionális szféra) és azok kölcsönhatását is bemutatja; különösen a válsághangulat hívja életre, egyfajta önértékelés, számvetés jellemzi; a XIX.