A kép egy holokausztmúzeumban készült, antiszemita feliratok előtt. Zavarba ejtő képet közölt az Ózd alpolgármesteréről, a jobbikos Farkas Péter Barnabásról. A képen Farkas egy a holokausztot bemutató lengyelországi múzeumban antiszemita feliratok előtt látható, miközben egy olyan mozdulatot tesz, ami a nácik karlendítésére is kísértetiesen hasonlít. A kép hitelességét megerősítette Farkas is – az 2018-ban készült, Katowicében, amikor Chorzów és Ózd húszéves testvérvárosi kapcsolatát ünnepelve magyar delegáció utazott Lengyelországba. Az alpolgármester azt viszont tagadja, hogy karlendítés közben lenne látható, szerinte csak integetett. Az -nak ezt nyilatkozta: A kéztartásom nem náci karlendítés volt, hanem egy pillanatfelvétel erről a[z integető] mozdulatomról, aljas rágalom ennek ellenkezőjét belemagyarázni. Állítása szerint az integetéssel Farkas egy csoportképhez akarta közelebb hívni a delegáció más tagjait. Hozzáteszi, sohasem vallott, illetve képviselt szélsőséges nézeteket, elvei pedig összhangban vannak a Jobbik által 2020-ban elfogadott elvi nyilatkozattal.
Ózd jobbikos alpolgármesteréről, Farkas Péter Barnabásról olyan fénykép került elő, amelyen a politikus náci karlendítés közben látható, a háttérben pedig Dávid-csillag és "Jude", azaz "zsidó" felirat található. Farkas Péter Barnabás nem mellékesen a Gyurcsány-show ózdi jelöltje, a bukott miniszterelnök pártján kívül támogatja őt a Jobbik, az LMP, a Momentum és Hódmezővásárhely baloldali polgármesterének a mozgalma is. Deák Dániel elemző a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet az esetre. Náci karlendítés a zsidóellenes feliratokkal ellátott épület előtt: ő Farkas Péter Barnabás, a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum és az MMM jelöltje, és Ózd város alpolgármestere. Gratulálunk a "demokratikus" baloldalnak! – fűzte hozzá. A náci karlendítős fotót elsőként az ATV hozta le szerda délben, a televízió állítása szerint a politikusról készült fénykép az ő birtokukba került. Az ATV a fényképről azt írta: " Farkas Péter Barnabás 2018-ban részt vett egy látogatáson Ózd lengyel testvérvárosában, Chorzów-ban.
A nemrég lemondott jobbikos ózdi alpolgármester szerint azt kell megnézni, ki profitált a botrányból. Nehéz visszaemlékezni. Az biztos, hogy a múzeumba érve nem voltam józan – mondta Farkas Péter Barnabás volt ózdi alpolgármester a -nak a karlendítéses fotók készüléséről. A jobbikos politikus 2018-ban vett részt Chorzówban egy testvérvárosi látogatáson, ahol ő és az akkori ózdi alpolgármester, Fidrus Péter ivással lekísért ebéd után részt vett egy kötetlen programon a helyi múzeumban. Farkas elmondta, hogy a fotók, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése végül a lemondásához vezetett, akkor készültek, amikor leszakadtak a vendéglátóiktól. Az esetet azzal magyarázta: illuminált állapotban hülyeséget csinált. (Először azzal védekezett, hogy csak integetett, hogy egy csoportképhez közelebb hívja a delegáció más tagjait. ) "Ami történt ott, az részemről nem egy tudatos, nem egy meggyőződéses mozdulat volt. Én azzal a mozdulattal nem akartam üzenni az ég egy adta világon semmit! Én azzal a mozdulattal nem akartam gúnyt űzni senkiből. "
Az elhangzottak azt sem bizonyítják, hogy a szocialista indulónak közvetlen köze lenne az érdekében zajló csaláshoz, noha ennek ellenkezője meglehetősen életszerűtlen volna. Az viszont tény, hogy a választókerületből több olyan esetről is beszámoltak nekünk, melyek során finoman szólva is kérdésessé vált az előválasztás tisztasága. Egyrészt a korábban említett, bérszavazásban érintett körhöz köthető személyek erődemonstrációs jelleggel gyülekeztek a szavazósátrak körül, ezzel egyesek szerint elriasztva a voksolásra érkezőket. Másrészt ez a társaság szóváltásba is keveredett egyes aktivistákkal, sőt úgy tudjuk, volt példa arra is, hogy egy idős hölgyet valaki azzal küldött el a szavazóhelyiségtől, ott csak a szocialista Kiss Sándorra lehet voksolni, a jobbikos Farkas Péter Barnabásra nem, mert azt egy másik helyen lehet megtenni. Ilyen nyilvánvalóan nincs, az elkövető valójában csak megvezette a szavazni érkező állampolgárt. Arról, hogy az ellenzéki előválasztást érhetik csalási kísérletek, már korábban is beszámoltunk, és éppenséggel akkor is a szocialista párt volt a középpontban: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5. számú egyéni választókerületében robbant botrány egy nyilvánosságra került felvétel alapján, amelyen egyértelműen elhangzik, hogy a Fidesz szavazókat készül küldeni az előválasztásra azért, hogy ne a jobbikos Földi István, hanem a szocialista Papp Ildikó nyerjen.
Az előválasztás rendszere hosszú idő óta az első igazán demokratikus lehetőség arra, hogy a választópolgárok döntsenek sorsuk alakulásáról. Empátia, szimpátia és felkínált irányvonalak mentén dönthetnek arról, hogy ki a legalkalmasabb az érdekképviseletre a legfontosabb országalakító fórumon, az Országgyűlésben. Sokan viszont úgy vélekednek, hogy nincs igazi választási lehetőségünk az irányvonalak között. Ha már a lehetőségekről beszélünk, az előttünk álló 2022-es választás az utolsó lehetősége annak, hogy leváltsuk ezt az önkényuralmi, neofeudális rendszert, és egy valódi demokratikus államvezetésnek adjunk felhatalmazást a kormányzásra. Nem mindegy, hogy egy olyan kormány vezeti nemzetünk hajóját, amely Európa szelét a vitorlájába fogva nyugat felé visz minden magyart, vagy egy kelet felé integető despota kényúr kedve szerint süllyedünk le a mocsárba… Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje a mondta nemrég a Parlamentben, hogy amikor egy borsodi polgármesterrel beszélgetett a válságról, akkor a településvezető mondta, a régióban már 30 éve válság van.
Ez nem jó! Ettől csak összeszorul a gyomra minden felelős gondolkodónak. A helyes az lenne, ha hagynák, hogy a kertünkben termő alapanyagból biztosítsuk minden éhes szájnak a fogára valót, és azt küldenék le, ami annak megtermeléséhez, elkészítéséhez szükséges. Na, ez egy felelős kormánynak a dolga! Ha ma sikerül kormányt váltani, mi legyen a holnap első feladata? Elsőként két dolgot kell véghezvinnünk: az alkotmány és a választási jogrendszer rehabilitálását, a korrupció felszámolását és a felelősök elszámoltatását. Fontos feladat a támogatási rendszerek megreformálása úgy, hogy azokhoz minden tenni akaró hozzáférhessen. Minden erőmmel azon leszek, hogy az új kormány ezen céljainak megvalósításában közreműködjek!
Figyelt kérdés Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból c. versének kéne a műfaja, stílusa, és milyen a verselése 1/3 anonim válasza: [link] A vers archaizált feldolgozás, krónika utánzat "bokor" rímek 2011. ápr. 14. 13:39 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: [link] A 3. vers, rá kell klikkelned, lementened és ott a vers elemzése. 2011. 13:42 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 anonim válasza: A vers műfaja krónikás ének. 2015. febr. 7. 20:18 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Gyűlölte a vérrontást, az emberi javak pusztítását, különösen fájt neki, hogy a félrevezetett magyarokat idegen érdekekért, a bajban levő városért küzd a halállal. Eddigi költészetében a tegnapot ostorozta, de a háború miatt megváltozott, most már a jövő egy háborús, érzéketlen világ és már csak a múlt számít. 1914-ben írta a Mag hó alatt című költeménye, ami A halottak élén című kötetben jelent meg. Nagyon gyötört, egyrészt, mert beteg, másrészt pedig, hogy nem akarja a háborút. Az első versszakban a múlt háborúira emlékezik. A második versszakban leírja, hogy az embereknek egy új világ kell. Mindenki azt mondja, hogy az a jó magyar aki harcol, ezért lefénylet Ady magyarsága. Az ötödik versszakban leírja, hogy a háború nem élet és Ady is várja a tél utáni tavaszt, mint a mag a hó alatt. Az Ember az embertelenségben című versét 1916 szeptemberében írja, A halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban. Ez a vers a költői és emberi helytállás bizonyítéka. A versben metonímia egész sora megtalálható, ami egy szókép, mely két fogalom vagy jelenség közti térbeli, időbeli vagy anyagbeli érintkezésen, vagy okozati kapcsolatokon alapul.
S szegény emberek mégsem csömörűlnek, Buták, fáradtak és néha örűlnek, Szegény emberek mindent kitörűlnek Emlékeikből, mert csak ölnek, ölnek. Szegény emberek ölnek és csak ölnek S láz-álmaikban boldogan békülnek. S reggelre kelvén megint megdühülnek, Kárhoznak, halnak, vadakká törpülnek. Halál-mezőkön bitófák épülnek, Nagy tetejükre kövér varjak ülnek, Unják a hullát, el- s vissza-röpülnek, De az emberek meg nem csömörülnek.