Tűzoltó utca 25. 1973-as magyar film Rendező Szabó István Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Szabó István Dramaturg Karall Luca Főszerepben Zelk Zoltán Zene Tamássy Zdenko Operatőr Sára Sándor Vágó Rózsa János Hangmérnök Pintér György, Kovács György Jelmeztervező Mialkovszky Erzsébet Díszlettervező Romvári József Gyártásvezető Dimény Tibor Gyártás Gyártó Budapest Játékfilmstúdió Vállalat Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 98 perc Forgalmazás Bemutató 1973. szeptember 27. 1974. október (Chicago Nemzetközi Film Fesztivál) 1975. április 7. (TV premier) 1982. március 9. (New York City, New York) 2005. április 1. (Febio Film Fesztivál) Korhatár IV. kategória (NFT/25877/2021) További információk IMDb A Tűzoltó utca 25. színes, 98 perces, 1972 – 1973 -ban készült magyar játékfilm. Alcíme: Álmok a házból. [1] Rendezője és forgatókönyvének írója Szabó István. 1971-ben Szabó István vállalati megrendelésre kisfilm-sorozatot készített, melynek első darabja, a 12 perces Álom a házról előtanulmánynak is bizonyult következő játékfilmjéhez.
Színes, magyar, 97 perc, 1973 Eredeti cím Tűzoltó utca 25. Rendező Forgatókönyvíró Dramaturg Szereplők Operatőr Vágó Zene Díszlettervező Jelmeztervező Gyártó Történet Éjszaka is bontják az öreg Tűzoltó utcai bérházat. A hőség, a por, a dübörgő gépek zaja megzavarja a lakók nyugalmát. Szürreális, csapongó álmaikban felelevenedik és a jelen részévé válik együtt átélt múltjuk, a háborúk, az üldözések, a nélkülözések - közel hat évtized történelme. Ezt írtuk a filmről: Varietas delectat – Rendezőportrék: Sára Sándor Kísérleti etűdtől a lírai szociográfiáig, látványos történelmi kalandfilmtől a beszélő fejes riportdokumentumig nemcsak képileg, gondolatilag is sok minden egymás mellé kerül Sára Sándor életművében. Tanulmány, 2003. október 15. – írta Pintér Judit A kép kinyílik, a magányos "hős" hirtelen egy lesz a sok közül – Rendezőportrék: Szabó István Szabó István rendkívüli alapossággal ügyel arra, hogy alkotásai magukban hordozzák saját jelenidejük atmoszféráját, játszódjanak a mindenkori mában, avagy a 19. és a 20. század egy-egy szakaszában.
A Tűzoltó utca 25. szürrealista stílusban előadott, álmokba és víziókba sűrített, nemzedékeket átfogó családtörténet. A sok-szereplős film – Sára Sándor operatőri munkája – helyszíne egy áporodott levegőjű, kopottas pesti bérház, hősei a ház lakói. "Házunk a múlt egy darabja – írja Szabó István a film mottójában –, az emberek, akik itt laknak, a múlt emlékeinek szövevényében élnek, életük legnagyobb döntéseit a háborús évek követelték tőlük, s emberségük, magatartásuk döntő próbái elé is akkor álltak. " [2] A film képi világa többnyire nem valóságos eseményeket ábrázol, hanem a hősök érzelmi, tudati vagy tudatalatti világát jeleníti meg. A történések az álmok, képzettársítások "logikája" szerint, időn és téren átlépve kapcsolódnak egymáshoz, egységes látomást alkotnak.
2019. május 24. 15:30 Helyszín: Fő tér, Szentendre Rendező: Szabó István magyar játékfilm, 90 perc, 1973 A Tűzoltó utcában éjszaka is bontanak egy házat. A mellette álló bérház lakói a hőségtől, zajtól, portól nem tudnak nyugodtan aludni, ezért álmokkal és víziókkal keveredett emlékeik képei villannak fel emlékezetükben. Együtt átélt évtizedek, családi történetek és a történelem. "Házunk a múlt egy darabja – írja Szabó István a film mottójában –, az emberek, akik itt laknak, a múlt emlékeinek szövevényében élnek, életük legnagyobb döntéseit a háborús évek követelték tőlük, s emberségük, magatartásuk döntő próbái elé is akkor álltak. " Sára Sándor kamerája előtt különleges képek jelennek meg, melyeknek történetei időn és téren átlépve kapcsolódnak egymáshoz és egységes látomást alkotnak.
musical, magyar, 2014., 3 - 99 éves kor között Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Légy jó mindhalálig. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! In memoriam Miklós Tibor Igazi klasszikus remekműnek talán csak azokat a regényeket, színdarabokat szabad neveznünk, amelyeket az idő előrehaladtával jóízű késztetéssel az ember újra és újra elővesz, mert érzi, hogy minden évben, évtizedben még több rétegét értheti meg, mélyebbre merülhet el mondanivalójában. Amit még csetlő-botló kamaszként nem szemezgetett ki belőle, azt felnőttként, vagy idősödő olvasóként csemegeként fogja élvezni, ha újra kezébe kerül, vagy színpadról köszönhet vissza végre a nagybetűs Klasszikus, kedves Nézőinkre. A "Légy jó mindhalálig" című remekmű musical feldolgozása igazi gondolati csemege, miközben hordozza önmagában a zenés-színház minden nagyszerű elemét, muzsikája elvarázsol, Világokat nyit ki előttünk, közel engedi a gyermekekhez a valódi értést, úgy, hogy a felnőtteket sem fosztja meg a valódi tartalomtól.
Légy jó mindhalálig Az író kisdiákkorának első nagy élményét, a debreceni kollégiumban töltött négy és fél év emlékét örökíti meg a regényben. A történet kezdete 1892, színhelye Debrecen, s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium. Nyilas Misi, a regény hőse, egy Tisza menti faluból érkezik ide. Útravalója a gyermeki hit, bizalom és tisztelet az emberek iránt. Könyv: Légy jó mindhalálig (Móricz Zsigmond). Hamarosan csalódnia kell: észreveszi, hogy az emberek se nem jók, se nem becsületesek, nincs nyugalom, csak állandó versengés, amelyben a jóság és a becsület: hátrány. Misi balsorsát egy lutricédula ellopása miatti hamis vád teljesíti be. S bár a befejezés látszólag megnyugtató, a mű zárómondatai sejtetik, hogy az átélt csalódás örök nyomot hagy a gyermekben. Az irodalomtörténet méltán sorolja Móricz gyermekregényét a legsikerültebb kritikai realista művek közé. Nem csupán egy kisfiú története és Debrecen kritikája: szerzője a Tanácsköztársaság bukása utáni személyes válságát transzformálta át egy gyermek sorsába.
"Az Európa Könyvkiadó 1991-ben indította el megújított diákkönyvtár-sorozatát, melybe az általános és középiskolások számára ajánlott műveket vettük fel. A sorozatban megjelent művek szerzőjét és címét a kötetekhez mellékelt könyvjelző tartalmazza. Légy jó mindhalálig - www.pestynagy.com. Regények, kisregények és novellák, műköltészet és népköltészeti alkotások, drámák és bölcseleti írások szerepelnek a listán. A világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kívánunk segítséget nyújtani és maradandó olvasmányélményt kínálni diáknak, tanárnak, szülőnek - és valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. " (a Kiadó)
oroszlan2001 { Polihisztor} megoldása 5 éve A történet Nyilas Mihály, egy szegény debreceni kisdiák életének szörnyűségeit foglalja össze. Mihály családját egy nagy szerencsétlenség érte, melynek következménye képpen földönfutóvá váltak. Az apja ács lett és nagyon keményen dolgozott, hogy minden nap ételt tudjon rakni gyermekei elé. Misi diák volt és neki megadatott az a szerencse, hogy -ellentétben a többi testvérével- a debreceni gimnáziumba járhatott. Félénk gyerek volt, aki majd' elájult még attól is, ha a nevét kimondta valaki. Gyenge volt és mindenkitől félt, különösen Böszörményitől, aki egy nagydarab gyerek volt és mindig elvette a festékét. Nem rendelkezett sok önbizalommal, ezért mindig félt a tanárokkal beszélni. Egy nap az egyik idősebb szobatársa felajánlott neki egy munkát, amivel pénzt kereshet. Egy vak öregembernek kellett minden este öt órától hat óráig felolvasni. Ebből havonta három forintra tett szert. Ez nagyon jól jött neki, mivel így segíthetett szegény családján.
1/3 anonim válasza: 9% börtön, wc, Mátyás Király tér 2012. nov. 28. 19:28 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: 100% A Debreceni Református Gimnázium tantermei, igazgatói iroda Kollégiumban a szoba, ahol Misi lakik Debrecenben a városban ahol Misi megfordul:könyvesbolt, park, Pósalaky úr otthona, Doroghyék lakása, Orczyék háza, Török János és családjának lakása, Vasútállomás, Postahivatal 2012. 29. 15:48 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 A kérdező kommentje: Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5. ) Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredmébrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak. 1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig. Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
A szüleire gondolt, s a szemébe könny jött, mert tőlük nem kérhet pénzt, mert nekik nincs, mert ha eszébe jut, hogy ő itt a konviktusban húst eszik és jó falatokat, otthon pedig hitvány krumplilevest esznek, nagyon szégyelli magát, s most míg a latin coniugatiót hajtogatja gépiesen, folyton ég az arca a szégyentől, hogy azt a könyvet beköttette. " Misi végül kétségbeesésében elsírja magát, hosszan, sokáig sír, mire megkönnyebbül és visszaindul a kollégiumba. A kollégiumi szobában Böszörményi már nem fest és nincs egyedül, megjöttek a többiek is, aki addig az udvaron longamétát játszottak. A szobában összesen heten laknak, ebből öten másodikosok, ketten pedig már nyolcadikosok, akiket a kicsiknek "úr"-nak kell szólítani: Lisznyai úr, a szobafőnök, aki a szoba rendjéért felel és Nagy úr, aki egy alacsony, béna vállú fiú, most éppen cigarettát tölt. Amikor Misi belép a szobába, mindenki kineveti, mert amíg a füvészkertben tanulni próbált egy fehér olajfa hosszú leveleit tűzte a hajába, amiről aztán elfelejtkezett.