Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák. Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Viszkok fruzsi wikipedia article. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét. Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.
Stearil alkohol és heptánsav észtere, melyet emollient, azaz bőrpuhító anyagként használnak a kozmetikumokban. A wikipédia szerint leggyakrabban szemceruzákban találkozhatunk az összetevővel. Brazil viasz, vagy pálmaviasz, melyet egy Brazíliában élő pálma leveléből állítanak elő. Nagyon sűrű emollient anyag, amely csillogó felületet hagy maga után, így a kozmetikai iparban leginkább csak szájfényekben, szőlőzsírokban és egyéb smink termékekben használják. P2 By Viszkok Fruzsi Rúzs. Csillámpala. A kozmetikai termékekben csillogó hatást keltő ásványi összetevő. A mineral makeupok gyakori összetevője. Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak. A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.
Országonként változó lehet a látásélesség meghatározása: van, ahol nem 5, hanem 6 méterről használják az olvasótáblát. Mit jelent a lézeres látás 20 lábról végzik a vizsgálatokat és hányados formájában fejezik ki az eredményt. Az azonban, hogy milyen felbontással vagyunk képesek környezetünk érzékelésére, anatómiai és élettani adottságokból fakad. Viszkok fruzsi wikipedia.org. Receptoraink számát nem vagyunk képesek növelni, a látásélesség azonban szerencsére más módon is javítható. Nem olyan egyenetlen, mint azoké, akik valamilyen dioptriás szemüveget hordanak, de nem is teljesen sima. Ez nem a reklám helye csak segíteni szeretnék azoknak akik hozzám hasonlóan lézeres szemműtét után vannak. Ma vettem egy új szemspray-t, és az összes eddigi műkönny, szemgél közül messze ez a legjobb A lézer a mit jelent a lézeres látás korrekció során olyan sima szaruhártya felszínt alakít ki, ami az átlagnál jobb látást tesz lehetővé. Hogy zajlik egy látásvizsgálat, amely során a látásélesség megállapítható? A szemvizsgálat első lépése, hogy a szemész részletes kórképet állít fel a páciensről, azaz kikérdezi az esetleges betegségeiről, orvosi beavatkozásairól, rendszeresen szedett gyógyszerekről.
A két és fél hektáros terület bekerítése 1994 végén, beültetése pedig 1995-ben kezdődött meg elsősorban hazai őshonos fás szárú növényekkel. A munkálatok első lépéseként tereprendezést és rekonstrukciót kellett végrehajtani. A terület karbantartása (kaszálás stb. ) megtette kedvező hatását: a bogáncsok helyett ma már fajokban igen gazdag rét, liget díszlik. Eddig több mint 200 féle lágyszárú növényt határoztak itt meg. Kaszáláskor figyelnek az éppen virágjaikat ontó és védendő gyepszintet alkotó növényekre. A telepítések során különböző, a Kárpát-medencére jellemző növénytársulások kerültek kialakításra. Ilyen például a boróka-fehérnyár társulás, amely a Duna-Tisza-közére jellemző, vagy a nyírségi pusztai tölgyes. A telepítés ma is tart, így folyamatosan bővül, gazdagodik a kert. A hazai növényfajok mellett díszfák és idegen tájak fái, cserjéi is helyet kaptak a kertben, mint különlegességek, melyeket más botanikus kertekből és faiskolákból adományoztak. Az arborétum egyes részeit sövénysorok különítik el egymástól.
Itt előszeretettel időznek el a kócsagok. A környező homokbuckákon néhol elhagyott homokbányák találhatók, amelyeknek csupasz falait az erózió pusztítja, kedvelt helye a gyurgyalagoknak. A területen előforduló tipikus nyírségi társulások, mezők, ligetek, rétek, legelők között az arborétum mai helyén kis nádas, füzes, akácerdő, bodzás, csalános és áthatolhatatlan "bogáncs erdő" volt. Történeti előzmények, jelen Kirándulások, családi kiruccanások alkalmával figyelt fel Molnár Ibolya festőművész, tanár - a füvészkert alapítója - a hely érdekes fekvésére, szépségére, romantikus vadságára. Sokszor cipelte festőállványát, festette a gyönyörű tájat, a fákat, figyelte a madarakat, lehajolt vizsgálódni a kicsi növényekhez, bogarakhoz. Ezt a homokbuckán fekvő, nyugati irányba lejtő területet 1994-ben alkalma volt megvásárolni. A szomszédos gazdákkal ellentétben nem szántóföldi művelésre vagy gyümölcstermesztésre szánta, hanem egy korábbi gondolata szerint olyan kertet kívánt létesíteni, ami a vadon élő növények gyűjteményéül szolgál.
A Bonchidai Csárda Tokaj belvárosában, közvetlenül a hajókikötő mellett fekszik. Itt található a város központi parkolóhelye, és innen indul a folyóparti sétány is. Az 1968-ban épült csárda új tulajdonos irányítása mellett, néhány évvel ezelőtt teljesen újjáépült, és Bonchidai Csárda néven 2004 nyarán nyílt meg újra. A csárda teraszáról páratlanul szép kilátás nyílik a Tiszára, melyet minden Tokaj-Hegyaljára érkező vendégnek egyszer át kell élnie. A legmodernebb berendezésekkel feszerelt, 200 fő befogadására alkalmas csárda télen-nyáron várja vendégeit. Tágas belső termei konferenciák, esküvők és egyéb nagyszabású rendezvények lebonyolítására is alkalmasak. A BONCHIDAI CSÁRDA konyháját közismerten a régió legjobbjai között tartják számon. Technikai felszereltsége és kitűnő személyzete biztosíték arra, hogy a nagylétszámú csoportokat is gyorsan, magas színvonalon ki tudja szolgálni. A ház specialitásai között elsősorban a halételeket kell kiemelni, így többek között a Tiszaparton elengedhetetlen halászlevet.
Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban az földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. Változatos és különleges barlangjainak köszönhetően 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területén található barlangok felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. Ezen a területen található Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer. Hangulatos barlangi koncertek, vizes barlangi ágakba vezető overallos túrák során felfedezhetik a cseppkövekkel ékesített mélységek titkait. A vendégek az Aggteleki-karszt 6 gyönyörű barlangját fedezhetik fel 10 különböző típusú és nehézségű túra keretein belül. A természeti értékek mellett számos kulturális látnivaló is található a térségben. A szabadon látogatható értékek mellett a Nemzeti Park Igazgatóság szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni – ökológiai, botanikai, zoológiai – túrákat is ajánl vendégei számára az ökoturisztikai bemutató tevékenység kertén belül.
A korábbi nádas helyén egy kis tó "született" (a partjára később különböző fűzfélék és égerfa települt). A "lentes", agyagos területen, öreg fűzfák társaságában is új tó van születőben, amely ma már gazdag vízi- és mocsári élővilágnak ad helyet (pl. mocsári teknős, tarajos gőte, béka fajok, szitakötő fajok, békalencsék, káka). A későbbiekben gyógynövények és évelő lágyszárú növények ágyása is készült. Itt a vadon élők mellett kerti dísznövények is megtalálhatók. A kert létesítményeihez tartozik az elmúlt évtizedben készült egy tájba jól beilleszkedő, tornácos, búbos kemencés házikó, amelyben megtekinthető sokféle - az arborétummal és annak élővilágával kapcsolatos - tárgyi emlék, érdekesség. A névadó a 9, 5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó melynek átlagos mélysége 1, 5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, s már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. A gyógyvíz és az erdő vonzerejének bizonyítéka az 1866-ban megépült alpesi stílusú Svájci-Lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió.