A régi görögség a Zeusz tiszteletére rendezett sportrendezvények alkalmából gyűlt egybe Olimpiában. Az ókori sportszentély máig megőrizte mágikus varázsát, hiszen ahogy Nikosz Kazatzakisz Olimpiáról írja: " nincs még egy táj Görögországban, mely ilyen szelíden, ugyanakkor ilyen állhatatosan intene a békére. " Olimpia röviddel az új Olimpia falu előtt fekszik. E termékeny dombvidék közepén, az Afiosz és Kladeosz folyók összefolyásánál rendezték meg az első ókori olimpiai játékokat. A Zeusz tiszteletére rendezett első olimpiai játékok "startpisztolya" Kr. e. 776-ban dördült el. Első ókori olimpiadas. Négyévente - a játékok közti időszakot "olimpiádnak" hívták - az ország minden részéből, utóbb az egész Római Birodalom területéről összegyűltek az atléták. Az öt napig tartó játékok idején tilos volt fegyvert fogni. Az öttusa diszkosz és gerelyhajításból, távolugrásból, futásból és birkózásból állt. Az atlétáknak meztelenül kellett versenyezni, mert állítólag a sportolók közé egyszer egy nő vegyült - a nők még a nézőtéren sem foglalhattak helyet.
Héra és Zeusz temploma között az út egy kapuív alatt egyenesen az olimpiai stadionba vezet. Földsáncairól közel 40 000 néző ünnepelte az atlétázókat - a kőtribün ülésein csak a döntnökök és a díszvendégek foglalhattak helyet. A start és célvonalak még ma is mutatják a pálya eredeti hosszát: 192, 27 m. Az olimpiai látogatást a Régészeti Múzeumban tett sétával tehetjük teljessé. Az olimpiai látogatást a Régészeti Múzeumban tett sétával tehetjük teljessé.
Persze mindez nem valósulhatott volna meg a modern kori olimpia megálmodójaként számon tartott Pierre de Coubertin báró hozzájárulása nélkül. Hathatós közreműködésével 13 ország 49 sportszövetségével megalakult a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság), amelynek vezetői között Kemény Ferenc is aktívan részt vett az események irányításában. Az olimpia hivatalos jelszava a "Citius, altius, fortius! ", azaz "Gyorsabban, magasabbra, erősebben! " lett. A sportolóknak szánt mottó a rendezvény szervezőinek is példaként szolgálhatott, hiszen sokáig kérdéses volt, hogy Görögország képes lesz-e megszervezni az első újkori olimpiát. Mi történt Athénban? Az eredeti tervek között az is felmerült, hogy Párizsban legyen az első újkori olimpia az évszázadfordulón, mondván, a világkiállítással együtt PR-szempontból nagyobb lenne a nézőközönség. Amikor eldőlt, hogy a dátum 1896 (a helyszín pedig mégis Athén) lesz, anyagi nehézségek léptek elő a görög főváros rendezésével kapcsolatban. Pierre de Coubertin (Kép forrása: Wikipédia/ CC BY-SA 3.
Híres versek, rövid versek, hosszú versek, szép versek Lehetne még sorolni a jelzőket, amellyel egy-egy versre rákeresel kedves olvasó, de nincs értelme, mivel az egyéni érdeklődés behatárolja, hogy Te épp, milyen költeményt részesítesz előnyben. Kedvenc verseidről egyenes arányban következik, hogy milyen személyiségjegyekkel rendelkezel! Sok esetben pedig nem mi választjuk meg kedvenc verseinket, hanem a vers választ bennünket, mert a szavak lüktető, élő "organizmusa" hozzánk tapadva, bennünk keresi azt a "gazdatestet", aki tovább adja, tovább osztja a költő gondolatait! Legszebb versek az elmúlásról 6. Teszi mindezt a "gazdatest" nem tudatos módon saját életére értelmezve, és ezzel az értelmezésével beleragad egy nagyon kicsit az "énje" a vers masszájába, és önmagával együtt adja tovább. Erről minden költőnek tudomása van, és a lánc végén, sok-sok emberi "én" ragad rá egy-egy vers masszájára, és vándorolnak életekről-életekre! És képzeljétek el, hogy ez így van rendjén! A költemények küldetése, felvállalni ezt a zarándokutat!
Vers: Itt az idő: Mennem kell 2019-10-14 08:30:01, 222 olvasás, Grimm, Angyal száll az égen, tán értem jön éppen. Zafír könnyeim hullnak régen, Szeráf karmol fehér vállába mélyen, S hagy veszni a sötétségben. Vers: Exitus 2019-10-09 10:30:01, 261 olvasás, lyanoka, szúette fonálon csüngő hívő nem tudja meg, hogy kitől, de unott-sápatagon kiégett táptalajon mókás még az idill ködébe vesző nihil Tovább
Vers toplista. Szerző toplista. Négy évszak. Micsoda élet. Debreceni Zoltán - Nélkül. Meggyesi Éva. Ady Endre. István Bálint. Petőfi Sándor. Távol vagy. Kun László krónikája. Nem a ruha