Mostanra elég jól kialakult a közösségi segítés kultúrája, sok és jó információt osztanak meg a közösség tagjai egy-egy kérdés kapcsán. Anonim kérdezés és segítség kérés lehetősége Ha valaki nem tudja vállalni, hogy saját néven írjon a csoportba, akkor mi kitesszük adminként. A válaszokat a kérdező látja, vagy megkapja emailben. A munka során nagyon sok tapasztalat gyűlt össze a "terep" szintjéről, ezekről több helyen is írunk: Idősgondozás Magyarországon Egy ápoló naplója blog Más honlapokon Az otthoni idősgondozás helyzete Magyarországon Amikor már mindent elmondtunk az idősgondozásról: önszerveződés nélkül nem fog menni A földhöz ragadt transzcendencia Egy külön ápolói közösséget is építünk. Azokat, akik az ápolók közösségéhez kapcsolódnak, emailben értesítjük aktuális információkról, munkalehetőségekről. Bentlakasos idősgondozás magyarországon. Kapcsolódni itt lehet. Ez a közösség egyelőre még nem nagyon formalizált a virtuális térben. A jó hír viszont az, hogy az egyik magyar cég beszállt a munkába és finanszírozza egy online közösségi tér kialakítását.
A magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt. Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt. Így amikor a miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt. Otthoni idősgondozás, idősápolás Magyarországon: lehetőségek, eszközök – Tudatos Öregedés. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat. Mindenáron pereskedni akar a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű, Soros György által támogatott, magát civileknek mondó jogvédő szervezet, ezért olyan ügyfeleket, betegeket keres, akiket a koronavírus miatti ágyfelszabadítás során tettek ki a kórházból. A magukat civil jogvédőknek nevezett szervezetek – mint például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – a kórházi ágyak felszabadítása kapcsán próbálnak botrányos sztorikra vadászni az online térben és abból jogi eljárásokat, pereket kezdeményezni, kihasználva ezzel beteg és gyógyuló emberek jóhiszeműségét és lelkiállapotát.
Ezt a tudástárat, az emberek saját tapasztalatainak gyűjteményét tematikusan rendezve lehet böngészi a "topik"-ok között. A csoportban jelen vannak szakszervezetek képviselői, szakpolitikusok, külföldön élő ápolók, újságírók, művészek, szakértők, kutatók, stb. egyaránt. Tudomásunk szerint ez ma az egyetlen olyan magyar nyelvű tematikus tér, ahol ennyi és ennyiféle érintett egyszerre van jelen, illetve van lehetősége egymással folyamatos dialógusban lenni. Jeneiné Rubovszky Csilla – Wikipédia. Sajnos Magyarországon az idősgondozási téma kapcsán a szektorok, az érintettek, az értelmiség, az érdekvédők közötti folyamatos, mély és eredmény-orientált dialógus és együttműködés nagyon kicsinyke és gyenge. Reményeink szerint ennek a helyzetnek a javításában hosszú távon ez a közösségi tér és kommunikációs fórum egyre jobban fog tudni segíteni, ahogy fejlődik, alakul, formálódik.
Ezért A Sion-hegy alatt nem illik bele a református felfogásba. A Sion-hegy alatt Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit. Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: "Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. " "Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát. " Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. "Csak nagyszerű nevedet tudnám. " Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár.
S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt. A vers a nagy létharc-versek ( Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján) balladaszerű műfajában íródott. A beszédmód és a történetfelépítés is nagyon hasonló. A Sion-hegy alatt típusa szerint istenes vers. Hangulata bánatos, szomorú, melankolikus, kétségbeesett. Az ábrázolt táj, a vers díszletezése is nyomasztó, szorongásos hangulatot áraszt és valamilyen homályos belső látást vetít ki, az idegenség tapasztalatát érzékelteti (" Nyirkos, vak, őszi hajnalon ", " valahol ", " Paskolta, verte a ködöt "). Témája az istenkeresés, az egykor eleven istenhithez, a gyermeki hithez való visszatalálás lehetősége vagy lehetetlensége. A beszélő kétségbeesett kísérletet tesz egykori mély, eleven hitének visszanyerésére, de kiderül, hogy a gyermekkori imák nyelvén Istent már lehetetlen megszólítani. A lírai én ugyanis elfelejtette a régen tanult nevet. A szöveg azonban azt sugallja, hogy az a hagyományos vallásosság is kiüresedett, aminek a nevében meg tudná szólítani a "szép, öreg Urat", hiszen szerepel a szövegben az Isten szó, de csak mint a vágyott Úr egyik megfelelője (" Isten-szakállal "), így hiába nevezzük meg Istent, a megszólítás nem fejezi ki a megszólított létének teljességét.
Tékozló fiúként térne meg Urához a "rongyolt lelkű", "életben kárhozott" férfi, akinek képtelenül távolról: a halálból kell visszatalálnia elfeledett hitéhez, elveszített nyugalmához. De míg a halálból is vezet út Istenhez, a felejtésből nem. Hiába találkoznak "valahol" a Sion-hegy alatt, hiába "jó" és "kegyes" az öreg Úr – készen arra, hogy a bűnöket megbocsássa -, ha nem létesülhet közöttük kapcsolat. A megtérni vágyó hős elfeledte a régi gyermeki imát, s vele együtt a naiv gyermeki hitet-bizalmat, nem tudja a "szép, öreg Úr" nevét – így az a néma kérdezőnek nem válaszolhat. Újszerű, modern Isten-élményt sugall a vers: a XX. század embere sem mondhat le arról, hogy választ keressen az élet végső értelmére, de a vallásos-metafizikus világmagyarázatokból kiábrándulva ez megoldhatatlan feladatnak bizonyul. Elfogadni a célt és elutasítani az eszközt: talán így lehetne összefoglalni e beállítottság alapvető ellentmondását. A Sion-hegy alatt című vers hősét nem bűnei, hanem hitetlensége kárhoztatja kudarcra, a bizonyosság kereséséről pedig nem képes – és nem is akar – lemondani.
Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt, Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betűkkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit. Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: »Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. « »Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát. « Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. »Csak nagyszerű nevedet tudnám. « Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt. 2017-12-06
Olvass hasonló verseket:
ELŐSZÓ AZ ISTENES ADY «Ady az egyetlen magyar vallásos költő » (Makkai Sándor: Magyar fa sorsa) Minden gondolatának alján Istennel élt és halt Ady Endre, minden tettnek a sokarcú isten volt valahol a talapzata Adyban, s mikor a szentlélek közelebb vitte vagy a korcsmagőz eltávolította: Ady Endre előtt mindenkor egyformán az Isten volt a szilárd pont és emberi életével csak a közte és Isten közti változó távolságot mérte, mindaddig, amíg nemcsak lelke, hanem teste is elmondhatta a megtalált és megölelt Istennek, hogy: egyek vagyunk mi a halálban. Ady Endre a legnagyobb magyar vallásos költő. Igen, a természettudományos gondolat-éra legnagyobb költői reprezentánsa, az erotikus, forradalmár és istentelen Ady: a félreértett Ady: a legnagyobb magyar vallásos lírikus. Emberi gyarlóságait különleges értékek és erények tartották egyensúlyban és lelkének jó és rossz összetevői olyan hatalmas egyéniséget hoztak létre, hogy Ady már nem is személy, hanem egymaga egy egész társadalom, önmaga társadalma, amelyben eleven egységbe rendeződik arisztokratizmus és szocializmus, fajszeretet és magyarszidás, atheizmus és istenhit.