24355 megtekintés 16. 10. 14 14:30:03 Leírás: Nézd meg, hogyan telnek a mezőhegyesi nóniuszok mindennapjai, pillants be a ménesudvarba és a kocsimúzeumba.
A Békés Megyei Önkormányzat az előző év sikerére alapozva idén is megszervezi a Megyenapot, ezúttal szeptember 02-án. A hagyományteremtő rendezvény helyszíne a békéscsabai főtér, ahol színpadi produkciók, kézműves vásár, hagyományőrzők, gyerekprogramok, a megyében élő nemzetiségek ételkóstolói és sok egyéb látványosság és érdekesség várja a kilátogatókat. A Békés Megyei Értéktárban szereplő tételek is főszerepet kapnak a Megyenapon, faházakban mutatják be a 27 értéket és két hungarikumot. A csabai és gyulai kolbász mellett a Körös-Maros Nemzeti Park, a magyar biliárd, a 8 tojásos száraztészták, a Körös Völgyi Sokadalom, a békési szilvalekváros papucs, a Tessedik Táncegyüttes, a Hudák kézi szövőműhely is látható majd a Megyenapon, csak néhányat emelve ki az értékek körül. Mezőhegyesi nóniusz eladó ingatlan. A cél az, hogy minél több értéket ismerhessenek meg az érdeklődők interaktív módon, a Nóniusz lófajta rendhagyó módon mutatkozik be: sétakocsikázásra invitálják a szervezők a vendégeket. A vállalkozó kedvűek hintóba ülhetnek, amelyeket mezőhegyesi nóniusz lovak húznak, így kocsikázhatnak Békéscsaba belvárosában.
A Gidran XVIII importja a tudatos fajtafenntartás iskolapéldája volt, még akkor is, ha az apai leszármazást tükröző genealógiai vonalaknak a megítélése ellentmondásos. A fajta újraépítése során nagyon fontos volt a "C" genealógiai vonal stabillá tétele. Ennek érdekében került reimportra az 1930-ban született később Bulgáriába került Gidran III-8 mén Podbor nevű leszármazottja, ami Gidran XXVII néven került törzsménként felállításra. A "B" genealógiai vonal terebélyesítése érdekében került megvásárlásra a Gidran XXIV-es törzsmén (Radautzon Gidran XXXIX). Ezek az importok egyidejűleg adták meg a fajta identitását, bővítették a tenyésztők körét s nagy hasznára váltak a Marócpusztán lévő állami ménesnek is. Fajtatörténet - Gidrán Lótenyésztők Magyarországi Egyesülete. Az 1995-ben színre lépő új ménesvezető a nemzetközi sportteljesítményre alkalmas lovak tenyésztését tűzte ki célul, pontosabban az erre a célra alkalmas lovak kiválogatását, mert teljes meggyőződésével hitte, hogy a ménesben ezek a lovak megtalálhatók. Ez a tenyészirány, vagy meggyőződés nem volt megalapozatlan, hiszen a két világháború között különösen, de utána is számos kiugró példa utalt a fajtában rejlő, nemzetközi tekintetben is versenyképes genetikai értékre.
Történt ugyanis, hogy a fajta iránt elkötelezett tenyésztők, jeles szakemberek hozzákezdtek az 1920-ban elkerült, végül Radautzban megnyugvásra találó gidránok fajtatisztaságukban megőrzött mai leszármazottai visszavásárlására. Az import jelentősége túl mutat a számszerűségen, s legfőbb előnye, hogy genetikai anyagával együtt visszakerült a 4-es, a 12-es, a 13-as, a 14-es, a 15-ös, sőt magyar arab kancából Radautzon kialakult 17-es kancacsalád is. A 61 import kanca nem csak kiterjedtebb tenyésztést teremtett meg, hanem a fajta hazai állományának genetikai diverzitása nőtt, helyreállt a fajtán belüli genetikai sokféleség, velük és az itthon meglévőkkel új életre kelt a gidrán. A fajta valós genetikai diverzitásának visszaállításához kellettek a nagy tenyészhatású mének is. Mezőhegyesi nóniusz eladó ház. A jelentős genetikai értéket képviselő kancákkal együtt érkezett Radautzból a Gidran XVIII néven honosított Gidran XXXVI-19 mén. Ez a ló nem az okvetlenül kiváló mozgása, imponáló munkakészsége miatt érdemel említést, hanem a "C" genealógiai vonalba tartozás miatt, ugyanis ezt a genealógiai vonalat az 1937-ben született Gidran "C" III képviselte utoljára Magyarországon.
Az áttelepítést követően megindult az állami ménes infrastrukturális fejlesztése. Az FM segítségével jelentős infrastrukturális fejlesztés valósult meg, ami segítette a tenyésztést és hozzájárult a sportbeli sikerekhez is. A még Bordopusztán, kisebb mértékben Sütvényben tenyésztett, de sportsikereit marócpusztai lovakként megélt gidránok közül érdemes megemlíteni az országos jelentőségű ugrólóvá fejlődött Gidran Maxim I (Ibolya) kancát, de szép reményekre jogosított a díjugrató sportban a Gidran IV-53 (Jácint), a Gidran IV-60 (Igaz), vagy a 60 Gidran III-14 (Rebeka) is. Nem hagyható ki a sorból a Gidran VI-10 (Ozora), Gidran IV-21 (Miska), Gidran IV-62 (Gibraltár), az országos bajnok fogatló Gidran VI-3 (Obeliszk), és megkezdték menetelésüket a Déva telivér utáni ivadékok is. Nóniusz ló: angol félvér jellegű, magyar lófajta - Lófajták, lótenyésztés. Hazai szinten eredményes díjlónak tekintették a Gidran X. törzsmént. A rokontenyésztés szorításából menekülve előbb a Mabrouk, Nadomnyik arab telivéreket helyezték tenyésztésbe, de a Surdut xx, Chorist, később Déva xx nagyreménységű angol telivérek tenyésztésbe állítására is sor került.
A szakirodalmakból (itthon főleg Ócsag Imre munkáiból) közismert volt a szabadonugrató folyosóban nyújtott teljesítmény és a díjugrató pályán elért eredményesség közötti igen szoros összefüggés. Ez az összefüggés okszerű szelekcióval és következetes sportkipróbálással kínálta az előrelépést. A ménes vezetése a szabadonugrató folyosóban tapasztalható mozgáselemek értékelése mellett döntött. A ménes közel tíz évig végezte a csikók szabadonugrató folyosóban való tesztelését, annak módszerét folyamatosan fejlesztette. Mezőhegyesi nóniusz eladó ingatlanok. Mozgáselemző program felhasználásával meghatározták a későbbi eredményes sportkarriert várhatóan támogató és azt feltételezhetően kizáró mozgásformákat. Könyörtelen szelekcióval lépett túl a ménes az atlétikus alkatot, a rugalmas, és térnyerő mozgást mellőző, netán rövid nyakú egyedeken. Ez, a csak teljesítményre koncentráló fenotípusos szelekció csökkentette ugyan a genetikai diverzitást, a ménesből legalább is néhány kancacsalád eltűnt, némelyek túlreprezentáltak lettek, mások megfogyatkoztak, de a ménesi előtréning segítségével kiválasztott tehetséges csikók egyre másra sikeres sportlovak lettek.
Tájkörzete Mezőhegyes és Makó környéke, valamint a Hajdúság vidéke. (Hortobágy "sziki nóniusz"). Fajtafenntartását a Nóniusz Lótenyésztő Országos Egyesület végzi. Fotó: Nóniusz Egyesület
Vígszínház 2019 október 22. kedd, 6:49 Közel 20 éve nem játszott a Vígszínház operettet. Miska, Marcsa, Baracs, Rolla, Pikszi, Mikszi és a Korláth família feledhetetlen és szeretett hőseink. Fergeteges humor, irónia és szívet fájdító szerelem – ez a Mágnás Miska. És a zene, ami halhatatlan, mára már klasszikussá nemesedett. Az 1916-os operett vígszínházi változatát Eszenyi Enikő és Vörös Róbert készítette 2019-ben. Ajánló a darab elé: A Mágnás Miskát 1916-ban mutatta be a Királyi Színház Rátkay Mártonnal és Fedák Sárival a főszerepekben. A gróffá öltöztetett lovászfiú – az úrrá varázsolt cseléd – története, melyben a főhős kifigurázza és megleckézteti a gazdagokat, úgy tűnik, minden korban aktuális. Búcsúzik a Mágnás Miska. Az elmúlt évtizedek alatt a cselekményt a színházak és íróik a maguk képére formálták, más-más hangsúlyokkal és ízekkel alakítva a figurákat és a mondanivalót. Mágnás Miska próba / Vígszínház / Fotó: Szkárossy Zsuzsa Így Miska volt már népi hős, szocialista fegyver, Baracs Iván – néha István – vasútépítő mérnök, a szegénységből feltörekvő igazságosztó.
Mágnás Miska (Vígszínház) 1. - YouTube
Az ebben a pillanatban arrajárók nem adnak ki egy klasszikus nagyoperettet, és ahogy a példa mutatja, egy nem klasszikust sem. Mégsem esik jól és nem tűnik igazságosnak rájuk terhelni a Mágnás Miska testes kudarcát, amelyből tíz százalékot adnék a díszlet- és jelmeztervezőnek, negyvenet a dramaturgnak, és ötvenet az igazgató-rendezőnek. Ez sem esik jól, de legalább igazságos. Magnas miska vigszinhaz online. (Az előadás adatlapja itt található. )
Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska Operett Rendező: Eszenyi Enikő Közel húsz éve nem játszott a Vígszínház operettet. Miska, Marcsa, Baracs, Rolla, Pikszi, Mikszi és a Korláth família feledhetetlen és szeretett hőseink. Fergeteges humor, irónia és szívet fájdító szerelem – ez a Mágnás Miska. És a zene, ami halhatatlan, mára már klasszikussá nemesedett. Az 1916-os operett vígszínházi változatát Eszenyi Enikő és Vörös Róbert készítette 2019-ben. Bemutató | 2019. Magnas miska vigszinhaz budapest. október 26. | Vígszínház Háttér: A Mágnás Miskát 1916-ban mutatta be a Királyi Színház Rátkay Mártonnal és Fedák Sárival a főszerepekben. A gróffá öltöztetett lovászfiú – az úrrá varázsolt cseléd – története, melyben a főhős kifigurázza és megleckézteti a gazdagokat, úgy tűnik, minden korban aktuális. Az elmúlt évtizedek alatt a cselekményt a színházak és íróik a maguk képére formálták, más-más hangsúlyokkal és ízekkel alakítva a figurákat és a mondanivalót. Így Miska volt már népi hős, szocialista fegyver, Baracs Iván – néha István – vasútépítő mérnök, a szegénységből feltörekvő igazságosztó.
2019. 10. 30. | SZÍNHÁZ Mágnás Miska / Vígszínház Egy gyorstalpalón végzett, sok tekintetben bugris elit tobzódik, tivornyázik, élősködik. Díszlettervező: Antal Csaba Fotók: Dömölky Dániel, Vígszínház Az ifj. Vidnyánszky Attila által játszott Miska és a Szilágyi Csenge által alakított Marcsa a Vígszínházban, Eszenyi Enikő rendezésében műsorra tűzött Mágnás Miska végén, a szokásos happy and helyett zavarodottan bámulnak egymásra. A tekintetükkel és szóban is azt kérdezik, hogy mi lesz most? És az egy zűrzavaros éjszakára, káoszt okozva, grófnak átöltöztetett lovászfiú meg is válaszolja az ő ugyancsak röpke időre grófkisasszonynak megtett, cseléd menyasszonyának, a hallhatatlanná avanzsált operett tán leghíresebb slágeréből idézve, hogy "cintányéros cudar világ" lesz. Mágnás Miska a Vígzínházban Eszenyi Enikő rendezésében - Jegyek itt!. Ettől az eddigieknél is zavarodottabban, riadtabban néznek. Ráadásul az éjszakai ribillió következményeként a valódi grófkisasszony is az ő eddig a családja és úri társasága köréből kinézett, rangon alulinak tartott, Baracs mérnökéé lehet, oszt ásó, kapa nagyharang.