Zavartalan a forgalom a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, a felfüggesztett ukrajnai és orosz járatok kivételével minden célállomásra a menetrendnek megfelelően közlekednek a légi járatok – tájékoztatta a Budapest Airport pénteken az MTI-t. A közlemény szerint teljes nyugalom tapasztalható a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, a járatok a menetrendnek megfelelően indulnak és érkeznek, és az utasfolyamatok is a megszokottnak megfelelően zajlanak. Az Ukrajna és Moldova feletti légtérzár, illetve az Oroszország feletti repülési korlátozások miatt az Ukrajnába közlekedő járatok továbbra sem érhetők el, ahogy az orosz célállomásokra induló és onnan érkező járatok sem közlekednek. A felfüggesztett járatok 5 ukrán és 6 orosz repülőteret érintenek, heti összesen 35 járattal. Az átrepülő járatok elkerülik Ukrajna, Moldova és Oroszország légterét, és a Románia–Bulgária–Törökország útvonalon közlekednek. A budapesti repülőtér utasai a repülőtéren a megszokott utasfolyamatokkal találkoznak, az Ukrajnában zajló konfliktus a többi városba közlekedő járatot egyáltalán nem érinti – hangsúlyozta a repülőteret üzemeltető társaság.
Európa fokozatosan újra kitárja kapuit; a csodás városok felfedezéséhez a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér pedig megbízható kiindulópont. Európa újranyit – itt a Budapestről elérhető járatok listája Újranyitnak az európai országok határai, júniusra és júliusra több légitársaság is bejelentette járatai újraindítását Budapestről, illetve Budapestre. A Wizz Air két új útvonal indulását is bejelentette: az idei nyári utazási szezonban így már a Görögországhoz tartozó Szantorini szigete, és a spanyol Menorca is elérhető Budapestről. A következő hetekben így alakul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tervezett menetrendje: A koronavírus járvány nyomán országonként eltérő szabályozások vannak érvényben, amelyek függvényében a légitársaságok menetrendje is dinamikusan változhat. Az aktuális járatok közlekedéséről a légitársaságok weboldalán található naprakész információ. A Budapestre járatot üzemeltető kínai légitársaságok - a kínai hatóságok nemzetközi utazásokra vonatkozó tiltása miatt - július előtt valószínűleg nem indítják újra járataikat.
Az Ukrajnában zajló háború miatt újranyitott a 10 évvel ezelőtt bezárt 1-es terminál a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ugyanis innen szállnak fel a menekítő járatok – írja az A reptérre buszokkal hozzák a menekülteket. Hétfő óta több mint 5700 Ukrajnából érkező menekült tudott hazaindulni. Indiába, Marokkóba, Nigériába, Ecuadorba is indultak gépek. Főleg diákokról van szó, akik ukrán egyetemeken tanultak. Aki éhes, szomjas, számukra mi, a segélyszervezetek, illetve a nagykövetség ételt és italt biztosít. Mindennel megpróbáljuk őket segíteni és ellátni – mondta Valentínyi Katalin, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója. A reptér hetven dolgozója önkéntesként vett részt a munkában. Nyitókép: MTI/Földi Imre
Az Európai Bizottság üdvözli a megállapodást az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerepének megerősítéséről "Az Európai Parlament és a Tanács tegnap este megállapodásra jutott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerepének megerősítéséről. Az ECDC megbízatásának ily módon való felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy az ügynökség nagyobb szerepet vállaljon az EU és tagállamai számára a fertőző betegségek jelentette veszélyek megelőzéséhez és leküzdéséhez nyújtott támogatásban, és javítsa Európának a jövőbeli egészségügyi kihívásokra való felkészültségét. Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök és Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos a következő szavakkal üdvözölte a megállapodást:... Részletek Az európai egészségügyi unió kiépítése: jobb válságkészültség és -reagálás Európában "Az Európai Bizottság a mai napon megteszi az első lépéseket az európai egészségügyi unió megteremtése felé, amelyet von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében is bejelentett.
A koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy a tagállamoknak, különösen a határ menti régióknak hatékonyabban kell együttműködniük. Az EP ezenkívül az uniós közbeszerzések eljárásainak egyértelműsítését és átláthatóságának javítását is szorgalmazta. Az uniós parlament tárgyalói a tagállamok képviselőivel kezdenek tárgyalásokban a vonatkozó jogszabályok végső formájáról. Az európai egészségügyi unió kiépítésének részeként az Európai Bizottság 2020. november 11-én új egészségbiztonsági keretre tett javaslatot a koronavírus elleni küzdelem tapasztalatai alapján. E csomag részét képezi a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelettervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ hatáskörének kiterjesztéséről szóló javaslat.
Magyar kutatók utánajártak, hogy a második és a harmadik oltást követően mennyi idővel csökken a koronavírus elleni vakcinák hatékonysága. Mutatjuk az eredményeket. A vizsgálatot az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai alapján a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport (JMEEM) hat tagja végezte el egy úgynevezett screening módszer segítségével. A módszer lényege, hogy a teljes lakosság átoltottságát összehasonlítják azzal, hogy az igazoltan fertőzöttek milyen arányban voltak beoltva az országban. A kutatók a teljes, 2021-es évre vonatkozó adatokból dolgoztak egészen 2022. január 24-ig bezárólag. A vizsgálat a tavaly tavaszi harmadik hullámot okozó alfa, illetve az őszi, negyedikért felelős delta időszakával foglalkozik, valamint már a harmadik oltások hatására is rávilágítanak - írja a Blikk. Kiderült, hogy mennyi idővel csökken a koronavírus elleni vakcinák hatékonysága - A kép illusztráció Forrás: Shutterstock A JMEEM kutatói szerint minden beadott vakcina hatékonysága lényegében csökkent a vizsgált időszakban, csakhogy amíg a Pfizer–BioNTech- és a Moderna minden korcsoportnál egyenletesen és kisebb mértékben, addig a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-oltás hatékonyságánál meredekebb csökkenést mértek.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. szept 29. 19:47 Magyarország a kilencedik legtöbb új fertőzöttel rendelkező ország a listán. / Fotó: Northfoto Újabb négy országot vett fel a vörös listára az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). Hollandia, Izland, Dánia és Magyarország is bekerültek a vörös listás országok közé. A döntést az indokolja, hogy ezekben az országokban az új koronavírusos megbetegedések száma 100 ezer emberre kivetítve meghaladja a 120 főt. (A legfrissebb hírek itt) Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ vörös listáján jelenleg a következő országok találhatóak (zárójelben megadva az elmúlt 14 nap 100 ezer főre vetített új megbetegedéseinek a száma): Spanyolország (320) Csehország (267) Franciaország (235) Luxembourg (189) Belgium (171) Hollandia (171) Izland (128) Dánia (128) Magyarország (127) A lista szerint ezzel hazánk a kilencedik legtöbb új fertőzöttel rendelkező ország Európában, de ez a besorolás csak tájékoztató jellegű.
A Bizottság javaslatcsomagot terjeszt elő, amelynek célja az uniós egészségbiztonsági keret megszilárdítása, valamint a kulcsfontosságú uniós ügynökségek válsághelyzetekre való felkészültségének és reagálási szerepének megerősítése. A Covid19-világjárvány és az egyéb, jövőbeli egészségügyi szükséghelyzetek elleni erőfeszítések fokozása érdekében uniós szinten összehangoltabb együttműködésre van szükség. A most előterjesztett javaslatok – az aktuális válság tanulságaiból is merítve –... Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ új kockázatértékelése szerint kritikus időket élünk "Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a mai napon közzétette a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos frissített kockázatértékelését, valamint a közösségi kockázatcsökkentő intézkedésekre (például a kézhigiéniára, a fizikai távolságtartásra, a megfelelő fertőtlenítésre és a szellőztetésre) vonatkozó iránymutatását. A frissített kockázatértékelés azt mutatja, hogy augusztus óta az EU-ban és az Egyesült Királyságban folyamatosan nőtt a bejelentések száma, és a meghozott intézkedések nem mindig voltak elegendőek a vírusnak való kitettség csökkentésére, illetve ellenőrzés alatt tartására.
Az elmúlt négy hét növekedését figyelembe véve, előre vetítetve a következő négy hetet, az látszik, hogy Magyarországot július közepére már megelőzheti Ausztria, Ciprus, Németország, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország és Hollandia is, így ha folytatódik az elmúlt hónap trendje, akkor éllovasokból a harminc résztvevős lista közepére csúszunk vissza. Bár a tömeges oltás június elején véget ért itthon, statisztikánkon javíthat az, hogy szerdán kiderült, Magyarország kinyitja a határait a vakcinára vágyó szomszédaink előtt: júliustól az országhatártól nem messze élők is jöhetnek oltást felvenni – igaz, csak azt, amit felajánlanak nekik, nem válogathatnak, emlékeztet a.
Mutatjuk mire kell figyelni! A magyarok több mint 9%-a szenved krónikus inszomniában, azaz álmatlanságban, náluk a stroke kialakulásának kockázata óriási. Az Európai Unió segítségnyújtási mechanizmusa keretében. 2061 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 74-en vannak lélegeztetőgépen. Az aggasztó hírek miatt pedig fellendült a jódtabletták iránti kereslet - sokan a fukushimai katasztrófa utáni tanácsok miatt hiszik, hogy ezeket kell szedni sugárveszély esetén. CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK 2022. március 22. kedd Beáta, Izolda 12. hét Egészség legolvasottabb