A Take That négy volt tagja tíz éve oszlatta fel az addig igencsak jövedelmező vállalkozást, ami most is jócskán fog hozni a konyhára, hiszen a BBC híradása szerint az első tizenegy turnédátumra mindössze harminc perc alatt elkeltek a jegyek. A következő három órában pedig a következő tizenöt időpontra fogyott el az összes jegy. Nem csoda, hiszen Önök is emlékezhetnek a "Relight My Fire" a "Could It Be Magic" vagy a "Back For Good" című számaikra, amik már annyira nyálasak, hogy jók. Robbie williams Blog: 2010. május. A Take That és a Sors A Take That most A BBC cikke szerint a Take That-tagok nagyon hízelgőnek tartják, hogy ilyen jól fogynak a jegyek: eddig összesen 275 000 kelt el a "The Ultimate Tour 06" nevű eseményre. Ezzel az Egyesült Királyságban erre a koncertre kapkodták el a második leggyorsabban a jegyeket. A sors iróniája, hogy ebben pont Robbie Williams előzi meg őket a saját visszatérő koncertjével. Mivel Robbie Williams nem akart már Take That-ezni, inkább Los Angeles-i otthonában ejtőzik, ezért a 2006-os koncerteken csak Gary Barlow, Howard Donald, Jason Orange és Mark Owen próbál majd örömkönnyeket csalni a régi rajongók szemébe.
Sőt olyan is akadt, hogy négy-öt hétig egy korty sem ment le a torkán. Persze az alkohol mindig jó védekezési eszköz, Owen kiemelte, nem akarja alkoholizmusára fogni a megcsalásokat, amik miatt hihetetlen bűntudatot érez. Egy majom fogja Robbie Williamst alakítani az önéletrajzi filmjében. "Talán az alkohol tompította a lelkiismeret-furdalásomat" - mondta a The Sunnak. Owen a Take That-tagok előtt is titkolta függőségét, ám néhány héttel ezelőtt őket is felvilágosította a problémájáról. Klikk!
A Beatles óta a leghíresebb angol fiúzenekar újra összeáll. Bár a csapat John Lennonja, Robbie Williams nem vállalta a nosztalgiázást, de a visszatérésre így is elképesztő iramban fogynak a jegyek Angliában. A Take That az angolok válaszcsapása volt a New Kids On The Block nevű fiúcsapatra, de az időbeli eltérés ellenére mindkét együttest egyformán az utánuk gombamód szaporodó fiúcsapatok úttörőinek tekinthetjük. Azóta mindegyik eltűnt már a süllyesztőben, a mainstream popban egyedül Robbie Williams tartja még a frontot, de a manchesteri illetőségű Take That maradék tagjai nem bírtak magukkal, és újra próbálkoznak szexuális vonzerejük áruba bocsátásával. Ez már a kilencvenes évek retrója A régi Take That Már harmadszorra bővítették a koncerthelyszínek listáját, mióta kitalálták, hogy visszatérő koncertet tart a Take That. Szomorú hír! Megházasodott Robbie Williams! Esküvői fotó!. Legutoljára egy manchesteri, egy cardiffi helyszínt majd végül a Wembley Stadiont csapták hozzá, így valószínűleg többé nem lesz gond, hogy nem férnek be a kilencvenes évek tinédzserei.
Az eljáró versenytanács a fenti jogsértés miatt a be2 S. -t 1. 600. 000. 000 Ft, azaz egymilliárd-hatszázmillió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezi, amely összeget a kötelezett a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557-00000000 számú bírságbevételi számlája javára köteles megfizetni a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül.
RZA hatása az albumra jóval több volt annál, hogy csak dob koncepciókat állított össze a dalok alapjául. Az "All I Need" szám erről az albumról győztesként került ki az 1995-ös Grammy-díj átadóján, a "Legjobb Rap Előadás" kategóriában. Ez a megközelítés fellelhető minden szóló projekten az együttes tagjainál. Ol' Dirty Bastard is sikeres lett 1995 elején a Return to the 36 Chambers: The Dirty Version albummal, ami még keményebb és "mocskosabb" lett. Szintén 1995-ben jelent Raekwontól az Only Built 4 Cuban Lynx, és GZA-tól a Liquid Swords, valamint 1996-ban Ghostface Killah-tól az ezek közül messze ODB aratta a legnagyobb sikert. Diszkográfia [ szerkesztés] Enter the Wu-Tang (36 Chambers) (1993) Wu-Tang Forever (1997) The W (2000) Iron Flag (2001) 8 Diagrams (2007) A Better Tomorrow (2014) Once Upon a Time in Shaolin (2015) Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Wu-Tang Clan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] Allmusic biography BBC Article Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 132705255 LCCN: no97050791 ISNI: 0000 0001 2161 2813 GND: 10304876-5 SUDOC: 082304149 NKCS: xx0024172 BNF: cb13978521v BIBSYS: 9016672 MusicBrainz: 0febdcf7-4e1f-4661-9493-b40427de2c13
Én hiszek az életben. Hiszek egy Istenben. De nem hiszek a komfortzónában, úgyhogy megkérek mindenkit, az egész világot, tessék szíves befejezni ennek a nem tudjuk, minek a felemlegetését, és végre kezdjük el nevükön nevezni a dolgokat. Ne azt sulykoljuk az emberekbe, hogy az online világé a jövő, sőt a jelen, s milyen jó ez nekik, bárhol kéznél így az egész világ, hanem mondjuk ki: te csak kattintgass, posztolgass, elégítsd ki a pletykaéhségedet, nehogy már gondolkozz, a gondolkozás energiát emészt, pihenj és szórakozz… Itt tartok az írásban, s ahogy Mohai V. Hogyan fogalmazzam meg? (11338550. kérdés). Lajos tanácsolta, nem olvasok híreket, legalábbis e pillanatban nem, hiszen amúgy is írok, s az ember egyidejűleg vagy ír, vagy olvas, már legalábbis az, aki a saját gondolatait próbálja papírra vetni, szóval itt tartok, amikor megszólal a telefon: Kitört a háború! Hát erről beszéltem, Nyuszómuszó, idézném viccesen a komfortzónámba betolakodott reklámszlogent azokból az időkből, amikor még néztem tévét, de ezt még arra sem mondhatom most, amiről tegnap beszélgettem egy kollégámmal, jelesül, hogy ne írjak már minduntalan ennyire borúsat, hiszen az élet úgy amúgy szép.
Nyomják a fejüket a tulipánok. Persze, meg biztosan kinyílik hamarost a pitypang is. De ki az a sok okos és szakavatott kommentelő közül, aki önként és dalolva, magukat Istennek képzelő földi uralkodók egójáért, területi vágyaiért alulról szeretné szagolni, mire virágba borulnak? Talán az, aki még most is azt löki oda nagy okosan a háborús képek alá, hogy Kár, hogy Trump nem maradt a helyén, nem jutott volna ide a helyzet? És ezt most így komolyan? Elhiszi? Vagy csak összevissza kinyilatkoztat! Mikor érezzük meg már végre a saját felelősségünket abban, hogy a világ idáig jutott, hogy tényleg nem játék, mit mondunk, ki mellé állunk, mi mellett állunk ki, hogy felemeljük-e a szavunkat, amikor tisztességes embereket a véleményükért kipellengéreznek, vegzálnak, vagy lapítunk, esetleg a tétnélküliség hamis érzetével jól kiéljük mi is a köpködhetnékünket. Hallgatni akartam, vallhatnám nagyképűen Márait idézve, most itt még a tekintetben is időszerű lennék, hogy három hete vele foglalkozunk épp, és igen, én ettől függetlenül tényleg hallgatni akartam, hiszen a Vasárnap a béke szigete, írtam még pár éve lelkesen, legalább mi zárjuk ki a családokból a csúnya politikát, de aztán ugyancsak Máraival folytatva, nem tehettem mást, megszólított az idő, és megtudtam, hogy nem lehet hallgatni.
Ellentüntetőből körülbelül ezer volt amikor megérkeztem a városháza elő délután kettőkor. Az többnyire precíz szám. Freedom Convoy tüntetőből pedig 2 ezer, esetleg 3 ezer lehetett a Wellingtonon, a parlament előtt. De ez így nem teljes kép, ugyanis az ostrom jellege olyan, hogy a belvárosban szinte mindenhol — eléggé szétszórva — masíroztak zászlókkal, álltak kisebb csoportkban, utakat torlaszoltak el és sok helyen főztek, sütöttek és ettek az utcán. A Bank Street egészen a Wellington-tól a Somerset-ig tüntetőkkel és kamionokkal volt tele. A Sparks sétálóutcán pedig folyamatosan jöttek-mentek tüntetők, úgy szintén az Elgin Streeten. A Confederation Parkban pedig több mint ötszázan lehettek. Itt állított fel az ostrom törvénytelenül egy faépületet, amely konyhaként szolgál. Éppen forró levest szolgáltak fel a kegyetlenül szeles mínusz 15 fokban. A militáns kanadai francia Patriota zászlóval masírozott számos tüntető. Adam – Kanadai Magyar Hírlap Úgy tűnik, a rendőrségnek nincs reális stratégiája a helyzet kezelésére.