Szeressétek Odor Emiliát! 1970-es magyar film Rendező Sándor Pál Producer Hunnia Filmstúdió Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Sándor Pál Tóth Zsuzsa Simó András Dramaturg Bíró Zsuzsa Főszerepben Szabó Ildikó Bulla Elma Zene Tamássy Zdenko Operatőr Zsombolyai János Díszlettervező Vayer Tamás Gyártás Gyártó MAFILM Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 74 perc Forgalmazás Forgalmazó MOKÉP Bemutató 1970. január 22. Budapest, Szikra. [1] Korhatár IV. kategória (NFT/25853/2021) További információk IMDb A Szeressétek Odor Emiliát! egy 1970-ben bemutatott magyar játékfilm. A filmet a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban és parkjában forgatták 1968-69-ben. [2] [3] Cselekmény [ szerkesztés] A vörös hajú Odor Emilia nemrég érkezett Pestről a szigorú Zrínyi Ilona Leánynevelő Intézetbe. Rögvest összeütközésbe kerül a szabályokkal, fellázad a szigorú, vaskalapos rend ellen, és fellázítja osztálytársait is. Egy alkalommal az igazgatónő versenyt hirdet: minden osztályból kiválasztanak egy lányt, aki majd részt vehet a millenniumi ünnepségeken.
Ez a szócikk témája miatt a Filmműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Nem értékelt Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen A cikk szerint a filmet 1969-ben mutatták be. A keretes szöveg szerint ez egy 1970-es magyar film, amelynek 1968-ban volt a bemutatója. Nagyobb összhang kéne. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Hollós Gábor Péter ( vitalap | szerkesztései) Tisztelt @ Hollós Gábor Péter: A Szeressétek Odor Emiliát! filmet 1969 nyarán forgatták és 1970. január 22-én a budapesti Szikra moziban muttaták be. Szerkessz bátran, a wikipédia esetleges hiányosságai javíthatóak források alátámasztásával. – Inritter – Inritter vita 2019. február 4., 14:44 (CET) [ válasz]
Szinopszis Odor Emília tizenhét éves, fiatal lány. Egy vidéki intézetbe kerül, melynek szigorú rendje, képmutató tanári kara, megkövesedett szokásai ellen hamarosan lázadni kezd. Társai mindaddig vele tartanak, amíg az igazgatónő versenyt nem hirdet a növendékek között: az arra legérdemesebb tanuló résztvehet a budapesti millenniumi ünnepségeken... Ha szeretnéd, hogy Te, a Céged vagy a Filmed megjelenjen a HMDb adatbázisában, ill. a filminhungary-n, akkor lépj kapcsolatba velünk: Ha hibát vagy szerzői jogokat sértő tartalmat találtál, írj nekünk!
Ha több információt tud a képről, mint az eredeti képszöveg, ossza meg velünk!
2020. február 11-én először Kele, a vörsi gólya, majd pár órával később Suri, a Vas megyei Vassurány állandó lakója érkezett meg Magyarországra. Kele Fekete István emlékére kapta nevét, mivel a híres író közvetlenül a fészek mellett, a vörsi templomba járt az Úrnapi misére. Suri, akit a településről neveztek el, majdnem napra pontosan ugyanakkor érkezett, mint 2019-ben. A gemenci erdő új lakójáról, a fekete gólyáról a is beszámolt. A fokozottan védett faj egyede 2020. Csodálatos madárvilág 3. osztály - Csoportosító. március 3-án reggel az ártéri erdőben lévő, bekamerázott fészket foglalta el. A Kis-Balatonhoz közeli Zalakomár egyik villanyoszlopán levő fészekbe is megérkezett az első gólya március elején a telelésből. Fehér gólya a zalakomári fészekben 2020. március 3-án. Fotó © Varga György | MTI A fehér gólya Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában fészkel. Fészkét az esetek döntő többségében emberi településeken építi. Manapság hazánkban főleg villanyoszlopokon költ, ezek elterjedése előtt kéményeken, tetőkön és fákon fészkelt.
Előfordulás nyáron az Ibériai-félsziget délnyugati részén, Közép-Európától Kínáig a 40-60 szélességi fokok között; télen a Szaharától délre eső területeken, Kelet-Afrikában, Pakisztánban, Észak-Indiában és Dél-Kínában; Dél-Afrikában és Namíbiában állandó Tápláléka kisebb gerincesek, gerinctelenek Szaporodás tojó 2-5 tojást rak, melyekből a fiókák 30-35 nap után kelnek ki IUCN Vörös Lista nem veszélyeztetett (LC) Washingtoni Egyezmény CITES II. Magyarországon fokozottan védett A gólyák közül a fekete gólya földrajzilag a legelterjedtebb. A fehér gólyához hasonlóan költöző madár, a magyarországi példányok Kelet-Afrikában telelnek. A zavartalan, nyílt erdőségeket kedveli. Patakoknál, tavaknál, mocsaraknál, folyópartokon táplálkozik, alkalmanként réteken is. Az ember közelségét kerüli. Elsősorban halakkal táplálkozik, de kétéltűeket, csigákat, rovarokat, rákokat és kisebb hüllőket, emlősöket és madarakat is zsákmányol. Általában a sekély vizekben jár táplálék után, zsákmányát csőrének erős ütésével öli meg.
A gólyafészek felépítése nagy vesződséggel jár, ezért a gólyák – ha csak lehet – szeretnek visszatérni előző évi fészkükhöz. Minden tavasszal felújítják, tovább építik, így a kezdetben csak 20-30 kg-os fészeképítmény évek és generációk múltán több száz kg-os is lehet. A fiókák 8–9 hetes korukban repülnek ki, de éjszakára néhány hétig még visszatérnek.