Végezzük el a kísérletsorozatot úgy, hogy hasábokat üveglapon húzzuk! Természetesen ebben az esetben is tapasztalhatjuk az egyenes arányosságot a nyomóerő és a csúszási súrlódási erő között, de a számadatok mások lesznek. A súrlódási erő értékét befolyásolja a felületek anyagi minősége. Mozgassunk az asztalon egyetlen hasábot úgy, hogy változtatjuk a hasáb asztallal érintkező felületét! Azt tapasztaljuk, hogy ebben az esetben jó közelítéssel mindig azonos nagyságú erőre van szükség. Tehát a csúszási súrlódási erő nem függ az érintkező felületek nagyságától. A csúszási súrlódási erő kiszámítása Gördülési ellenállás Létezik egy más típusú mozgást akadályozó erő, amely nem teljesen súrlódási jellegű, ez a gördülési ellenállási erő. Ez az erő akkor lép föl, amikor sík talajon egy kerék gurul és közben vagy a talaj nyomódik be kissé a jármű súlyától, vagy a kerék deformálódik kissé. Lényegében mindkét esetben a kerék továbbgördítéséhez szükséges erő, mert a kereket minden pillanatban ki kell mozdítani a "mélyedésből".
Mi a súrlódás? A súrlódás leírja a két felület közötti erőt, amikor megpróbálják az egyiket a másikra mozgatni. Az erő ellenáll a mozgásnak, és a legtöbb esetben az erő a mozgással ellentétes irányban működik. Lefelé molekuláris szinten, amikor két felületet összeprésel, az egyes felületek kisebb hiányosságai összekapcsolódhatnak, és vonzó erők lehetnek az egyik anyag molekulái között. Ezek a tényezők megnehezítik egymás elől való áthelyezését. Nem működik ezen a szinten, ha kiszámítja a súrlódási erőt. A mindennapi helyzetekben a fizikusok ezeket a tényezőket az "együtthatóba" csoportosítják μ. A súrlódási erő kiszámítása A "normál" erő azt az erőt határozza meg, amelyen egy tárgy felületén nyugszik (vagy rá van nyomva). Egy lapos felületen álló tárgy esetén az erőnek pontosan szembe kell néznie a gravitáció hatására kialakuló erővel, különben a tárgy elmozdulhat, Newton mozgási törvényei szerint. A "normál" erő ( N) annak az erőnek a neve, amely ezt végrehajtja. Mindig merőleges a felületre.
H a az autó alatt jeges az út, akkor h iába van tökéletesen működő, komoly fékrendszerünk, hiába taposunk erősen a fékpedálba, az autó alig fog lassulni (szinte állandó sebességgel fog csúszni), mert csak egy nagyon kicsi súrlódási erő van az autó és az alátámasztást jelentő jég között. $$a={{F_{\mathrm{súrl}}}\over {m}}$$ A súrlódási erő lehet tapadási illetve csúszási. Jármű fékezésekor a kerekek csúszását el kell kerülni, vagyis biztosítani kell, hogy a kerekek ne mozduljanak el az alátámasztó felületen, tehát megmaradjon a tapadás. Ennek két oka is van: A csúszó jármű irányíthatatlan (a csúszó járművet hiába kormányozzuk, az a kormányzás ellenére egyenes vonalban csúszik). A tapadási együttható általában nagyobb, mint a csúszási, vagyis a tapadási súrlódási erő nagyobb lehet, mint a csúszási súrlódási, ezért nagyobb értékű gyorsulás (lassulás) érhető el tapadással. A csúszási súrlódási erő képlete egyszerű: $$F_{\mathrm{csúsz}}=F_{\mathrm{s}}=\mu_{\mathrm{s}}\cdot F_{\mathrm{ny}}$$ ahol $F_{\mathrm{ny}}$ a felületek között ébredő nyomóerő, a $\mu_{\mathrm{s}}$ pedig a csúszási súrlódási együttható.
Disszipatív erőknél, mivel van veszteség, lásd: súrlódás, nem mindegy az útvonal. Ha kétszer megkerülöd a két pontot és úgy viszed be B-be, akkor sokkal több munkát végeztél, mintha direktbe, egyenes vonalmentén A-ból B-be vitted volna. (Elfolyik az energia a súrlódáson keresztül. ) Épp ezért nem is mindegy, elmozdulás vagy út. Az elmozdulás, közvetlenül A pontból B pontba mutató vektor. Az út pedig a pontszerű test mozgása során befutott pálya hossza. A fentiek alapján világosnak kéne lennie a kérded válaszának. Súrlódási erő Ő disszipatív, szóval úttól függ. Fs ~ súrlódási erő = Fn ~ normál erő * u ~ súrlódási együttható. Munkája: W= Fs * s ~ út =Fn * u * s Eredő erő Az ő munkáját többféleképpen is lehet számolni. Vagy az egyes erők munkáját számolod ki és adod össze vagy az erőket szuperponálod és az ő munkáját számolod. We= Fe * s Fe=F1+F2+F3 We=W1+W2+W3 Annyi még, hogy az út használatával nem lehet tévedni(elmozdulás helyett), mert konzervatív erő esetében édesmindegy az útvonal, de disszipatívnál úttól függ.
A jó hír az, hogy két barátja van a hűtőszekrény mozgatásában. A rossz hír az, hogy mindössze 350 newton erőt tud szállítani, így a barátaid pánikba esnek. Az a minimális erő, amely ahhoz szükséges, hogy az adott hűtőszekrényt a rámpán felfelé nyomja, F nagyságú tolással rendelkezik, és ennek ellen kell lennie a hűtőszekrény súlyának a rámpán mentén fellépő összetevőjével és a súrlódás okozta erővel. Ennek a problémának az első lépése a hűtőszekrény súlyának a rámpával párhuzamos és merőleges alkatrészekre történő feloldása. Vessen egy pillantást az ábrára, amelyen látható a hűtőszekrény és az erre ható erők. A hűtőszekrény súlyának alkotóeleme a rámpán és a hűtőszekrény súlya merőleges a rámpára Ha ismeri a súly elemét a rámpán, akkor ki tudja dolgozni a minimális erőt, amely ahhoz szükséges, hogy a hűtőszekrény rámenjen a felhajtóra. A minimális erőnek meg kell küzdenie a rámpán fellépő statikus súrlódási erőt és a hűtőszekrény súlyának a rámpát lefelé ható részét, tehát a minimális erő A következő kérdés: "Mi a súrlódási erő, F F? "
A tapadási erő maximuma: $$F_{\mathrm{t}\ \mathrm{max}}=\mu_{\mathrm{t}}\cdot F_{\mathrm{ny}}$$ Az aszfalt és a gumi közötti tapadási együttható száraz esetben óriási értékű ($0, 6\unicode{x2013} 1, 4$). Ezért egy jó állapotú fékrendszerrel és ABS-szel (ami a csúszás helyett a tapadást biztosítja, hisz a csúszási együttható csak $0, 5\unicode{x2013} 0, 8$) rendelkező jármű igen rövid úton meg tud állni, akkor is, ha egy hatalmas tömegű teherautó: No flash player has been set up. Please select a player to play Flash videos. Ugyanezen okoból rettentő veszélyes a vasút. Annak ugyanis az a célja, hogy kicsi legyen a gördülési ellenállás, emiatt viszont a tapatási együttható is kicsi lesz, csupán $0, 14$. Ha a kerekei a vészfékezéstől blokkolnak, akkor pedig a csúszási együtthetó csak $0, 1$. Ezért a vasúti szerelvény kiváló fékrendszerrel sem tud megállni rövid úton, csak nagyon hosszú úton! A városi villamosokon emiatt elektromágneses vészféket (ún. sínféket) alkalmaznak, amiben az elektromágnes vonzóereje miatt a szerelvény és a sín nagyobb erővel nyomódnak egymáshoz, pont olyan hatást elérve, mintha erősebb lenne a $g$ gravitáció.
Az oroszok megsemmisítették a világ legnagyobb repülőgépét, az Antonov AN–225-öst "Mriya"-t – közölte Twitteren az ukrán külügyminiszter. Dmitro Kuleba azt írta, "az oroszok megsemmisíthetik a Mriyát, de soha nem fogják tudni elpusztítani álmunkat, ami egy erős, független és demokratikus európai állam". – Győzni fogunk! – zárta tweetjét a külügyminiszter. Napokkal ezelőtt, február 24-én már híre ment, hogy a repülőgép megsérült az orosz támadásokban, ám akkor ezt az Antonov vállalat cáfolta. Egy nappal később ugyanakkor már azt közölte a repülőgépgyár, hogy nincs információjuk a légijármű állapotáról, amelyet a háború kitörése a Hosztomel repülőtéren ért, ahol karbantartási munkákat végeztek rajta. Vasárnap a közösségi médiában meg nem erősített képek kezdtek el terjedni a hosztomeli repülőtér hangárjában felgyújtott és valószínűleg megsemmisült repülőgépről. A világ legnagyobb repülőgépe 12. A repülőgépet a Szovjetunió utolsó éveiben tervezték, eredeti küldetése a szovjet űrprogram űrsiklója, a Buran szállítása lett volna.
A Hughes H-4 Hercules 1947-ben Forrás: Wikipedia A legnagyobb szovjet óriás űrrepülőt vitt – volna – a hátán A II. világháború után az angoloknak is volt egy óriásgép tervük, a szintén prototípus fázisban maradt Bristol Brabazon, de a hatalmas, 54 méteres gép mindössze 50 utast szállított volna, igencsak lassan, így nem került sorozatgyártásra. A szállítógépeknél és a bombázóknál a II. világháború után hatalmas fejlődést eredményezett a hidegháború. Mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió egyre másra mutatta be az egyre nagyobb bombázóit, illetve szállítógépeit. A B-47-es, a B-36-os vagy a 70 éve bemutatott, de manapság is szolgálatban álló B-52-es vagy a szuperszonikus B-1-es amerikai bombázókra a szovjetek a Tu-95-tel, illetve a Tu 160-as repülőgépekkel feleltek. A világ legnagyobb repülőgépe pdf. Ugyancsak nagyot nőttek a szállítógépek, az amerikai C-5 Galaxy vagy az Antonov 124 szállító repülőgépek 120, illetve 150 tonna árut tudnak a gyomrukba venni. A legnagyobb szállítógép azonban még ezeknél is hatalmasabb, az Antonov 225 Mrija.
A gépet eredetileg a szovjet űrsiklók szállítására fejlesztették ki és 1989-re lett kész. Azonban a Szovjetunió nem sokkal későbbi összeomlásával a szovjet űrsikló program is eltűnt a süllyesztőben – az egyetlen valaha repült orosz űrsiklóra, a Buran-ra ráomlott a karbantartás nélkül hagyott hangárépület – és ott maradt a hatalmas repülőgép, évekig kihasználatlanul. Az Antonov AN-225-ös Prágában 2016-ban Forrás: Wikipedia, Petr Beran Nincs más repülő szerkezet, amely 250 tonnát tudna elszállítani, a 43 méter hosszú, 4, 6 méter magas és 6, 4 méter széles teherterében. Maga a gép 84 méter hosszú és a fesztávja 88, 4 méter. Ez ma a leghosszabb repülőgép, de a fesztávja még így is alatta marad a Hughes H-4-nek. Megsemmisült a harcokban a Mrija, a világ legnagyobb repülőgépe - kulfold.ma.hu. A gépet hat gázturbinás sugárhajtómű mozgatja, amelyeknek össz-tolóereje 1377 kN. Annak ellenére, hogy a gép belseje hatalmas, az orosz űrsikló nem fért volna bele, ezért azt a hátán szállította volna. (Az amerikai űrsiklókat egy módosított B-747-es szállította, szintén a hátán). A gép, mint űrhajószállító 1989-ben a Le Bourget légikiállításon Forrás: Wikipedia A gép az 1990-es években több repülőshow-n bemutatkozott, majd évekig állt.