A bányában három jelentős színelőfordulás van: a bánya legfelső 8-10 m-e sötét barnásvörös színű, ez a DANUBIA ez alatt helyezkedik el a közismert vörös színű tardosi, a HUNGÁRIA, ez cca. 30-35 m vastag, majd ezt követi mélységben a sárgás PANNONIA fantázia nevű réteg, cca. 5-6 m vastagságban. Ez alatt a szint alatt pedig a megkutatott mélységig, ami plusz cca. 150 m, szürkés-fehér Dachsteini mészkő (mészégetésre jó) alkotja a tardosi bányahegyet. A tardosi vörös kő igen kedvelt a hazai és a külföldi kőpiacon. Ezt annak köszönheti, hogy összehasonlítva más, a piacon beszerezhető hasonló vörös mészkő anyagokkal, sokkal jobb kőzetfizikai tulajdonságokkal bír, mint pl. a Rosso Veron, az Asiago vagy a Rojo Alicante stb. márványok. A tardosi vörös tömött mészkő nyomószilárdsága 150 N/mm² feletti, testsűrűsége 2650-2750 kg/m³ közötti értékű, vízfelvétele 0, 15% alatti, 50 ciklusos vizsgálattal ellenőrizve fagyálló, kopási vesztesége (száraz) Böhme-vizsgálattal 16 cm³/50cm² alatti. A kőzet egyik legfőbb erőssége az, hogy úgy belső, mint külső térben egyaránt beépíthető.
A Marsra küldött legújabb felfedezőrobot ismét elkápráztatta a világot a több millió éves víz nyomairól mesélő, kopár táj képeivel. Szerencsére hasonló helyszínekért nem kell feltétlenül ilyen messzire utazni, a gerecsei Bersek-hegyi kőbányában az egykor itt húzódó tengerfenék kőcsodáit a dolgozók testközelből is megcsodálhatják. A napokban mi is végigjártuk a kirándulók elől elzárt területet. A Gerecse hegyvidéke, mint a közismert a vörös márvány hazája, évezredek óta látja el építőkövekkel, cementtel, és ezekből készült ipari termékekkel az embereket. A hegység tucatnyi pontján találunk kisebb-nagyobb feltárásokat, például a híres pisznicei bányákat, a ma is működő tardosi vörös mészkő-bányát, a Tölgyháti kőfejtő védett földtani alapszelvényét, vagy éppen mind közül a legnagyobbat a Lábatlan feletti Kecske-kő és a Nagy-Bersek-hegy bányáit. Az előbbiben ma is teljes gőzzel zajlik a termelés, míg az uttóbi, hatalmas bányaudvarán már csak hetente néhány alkalommal lendülnek munkába kisebb bányagépek.
A feltárások elsődleges célja, hogy a felszín alatti falszerkezetek tervezett injektált vízszintes falzárjának szükséges és kivitelezhető magassági síkja meghatározható legyen, ami befolyásolja a vízszigetelés műszaki tartalmát. A feltárások mélysége a terven előirányzott, de legfeljebb a megtalált sziklafelszínig tart. Padlósüllyesztés lehetőségének meghatározása Az északi parképület belső udvarában, valamint a felszín alatti, a volt istálló épületben, a tervezett padlósüllyesztések területén, a sziklafelszín meghatározásával összefüggő feltárások készülnek. A feltárások elsődleges célja, hogy a felszín alatt lévő sziklafelszín helyzetét meg lehessen határozni, amely befolyásolhatja a padlósüllyesztés műszaki tartalmát. Áthidaló megfelelőségének meghatározása A déli parképület meglévő, dongaboltozatot áthidaló kiváltásának megfelelőségének ellenőrzésével összefüggő feltárások készülnek. A feltárások elsődleges célja, hogy az alkalmazott anyagok és anyagminőségek ismeretében azok állékonysága, megfelelősége meghatározható legyen, ami befolyásolja a tartószerkezeti kialakítás műszaki tartalmát.
Ma kezdődik a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, amelynek humán szekcióját a Miskolci Egyetem, míg társadalomtudományi szekcióját a Budapesti Metropolitan Egyetem szervezi. E két szekcióban az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) hallgatói is bemutatkoznak. Az OR-ZSE hallgatói a tudományos munkájuk eredményét a 2020. december 4-i intézményi konferencián előadták, majd január elején TDK-dolgozat formájában is bemutatták. Az elmúlt napokban pedig már intenzíven készültek témavezetőikkel együtt, hogy a tudományos diákköri konferencián ne csupán a dolgozatukat foglalják össze a rendelkezésükre álló rövid idő alatt, hanem egyúttal reflektáljanak is a bírálatokra. Április 14., szerda, 12:05–12:30 (Szociológia 1. tagozat) Suhajda Attila (Egyházi/felekezeti közösségszervező BA szak, 2. évf. ): Öröklött előítéletek – sztereotípiák és hozzájuk kapcsolódó attitűdök családon belüli átadása (Témavezető: Vörös Kata, Művelődés- és Kultúratörténeti Tanszék) Április 14., szerda, 13:30–14:00 ( 20. századi magyar irodalom II.
Tardosi márvány terméskő a hegyestűi geológiai bemutatóhelyen A tardosi márvány a Komárom-Esztergom megyei Tardos határában bányászott nyersanyag, amely tulajdonképpen átalakult mészkő, erős vastartalommal és nem igazi márvány. Kialakulása a földtörténeti ókor - és középkor határára, azaz körülbelül 200 millió évvel ezelőttre vezethető vissza. Keletkezéséhez hozzájárult, hogy a mészkövet a földtörténeti folyamatokban magas nyomás és magas hőmérséklet érte, miáltal a kőzet részecskéi átkristályosodtak, és tömör felületek alakultak ki, melyek változatos mintákat alkotnak. A tardosi márvány vörös színét a vas-oxidtól kapja, mely az itteni kőzetekben hol vastagabb, hol vékonyabb rétegekben lelhető fel. Tardos környékét a Gerecse jura korban kialakult mészkőhegyei alkotják. Az itteni "márvány" évezredek óta fontos építőanyag, melyet régészeti leletek is bizonyítanak. Itt már a Római Birodalom idején is bányászták és használták e követ. További információk [ szerkesztés] Motil László: A tardosi (gerecsei) kőfejtés történeti emlékei.
Mindkét kőbánya a lábatlani mészkőfeldolgozó-üzemet látja el nyersanyaggal. 1 / 18 A Gerecse központi tömbjében, Lábatlantól három kilométerre délre magasodik a 378 méter magas Nagy-Bersek-hegy, elbányázott északi oldalát mutatva a táj felé. Fotó: Gulyás Attila A már messziről látható Bersekbánya évekig állt elhagyotan, de még bezárás nélkül, ez idő alatt pedig a panorámás hegytetőt nem csak a kirándulók, de ásványgyűjtők és geológusok is felfedezték, akik a bánya szintjein három földtörténeti korszak látványos emlékeit, és "földöntúli" szikla formáit csodáhatják itt meg. A terület azonban mindvégig a bányavállalat kezelésében maradt, az újraindított kitermelés pedig behatárolja a látogatás lehetőségeit. Az érdeklődők előzetes egyeztetés után léphetnek be a területre, amely a Bajót és Lábatlan közti összekötő utat keresztező üzemi úton közelíthető meg. Bár a hely látványossága a bükki Bélkővel vetekszik, ahhoz hasonlóan az itteni bánya sem családbarát, és nem is akadálymentes kirándulóhely.
Közzétéve: 2022. 01. 27. 14:20 | Frissítve: 2022. Önálló gasztroenterológiai klinikát adtak át Debrecenben | PHARMINDEX Online. 14:27 Az ország első, önálló szervezeti egységeként működő részlegén 55 ágyas fekvőbeteg osztályon gyógyítják a pácienseket. Az új klinika Hajdú-Bihar megye valamennyi tápcsatorna-, bél-, epe- és hasnyálmirigy-, illetve májelégtelenségben szenvedő betegeit ellátja. Címkék: Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Gasztroenterológiai Klinika, gasztroenterológia Beillesztendő kód
Az új klinika egész Hajdú-Bihar megye gasztroenterológiai fekvőbetegellátását kiszolgálja, illetve a III. progresszivitási szinten az Észak-Alföldi Régió centrumaként működünk. Nagyon fontos, hogy a Sürgősségi Klinikával közös az épületünk, hiszen így a szakemberek segíthetik egymás munkáját a legszínvonalasabb betegellátás érdekében – tette hozzá Papp Mária professzor. Ünnepélyes keretek között adták át a debreceni Klinikai Központ Gasztroenterológiai Klinikáját - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. A novemberi megalakulás óta is jelentős fejlődés volt már a klinikán, felújították az endoszkópos parkot, és két endoszkópos labort is kialakítottak (gasztroszkópos és kolonoszkópos), melyek az akut esetek ellátását, valamint a PEG-beültetéseket szolgálják. A tervek között szerepel a szakambulancia-hálózat bővítése speciális gasztroenterológiai rendelésekkel (coeliakia gondozás, táplálék allergiák/étel intolerancia, funkcionális gasztroenterológiai betegségek, terhes gasztroenterológia szakrendelések). Papp Mária professzor kiemelte, hogy az önálló Gasztroenterológiai Klinika megalapítása jelzi a Debreceni Egyetem és a Klinikai Központ vezetőségének a gasztroenterológiai szakma iránti elkötelezettségét, a betegek iránti felelősségét és a 21. századi betegellátás igényeinek feltétlen támogatását.