Ma 100 éve szavazott a maradásról Sopron, a leghűségesebb város, de a német kisebbségnek nem járt érte sok köszönet Tüske Tamás 2021. 12. 14. tudomány Másfél évvel a trianoni békeszerződés aláírása után, 1921. Tüske Tamás összes cikke - Qubit. december 14-én rendezték meg a népszavazást arról, hogy Sopron és környéke Ausztriához tartozzon, vagy Magyarországhoz. És bár a helyi német nemzetiségűek jelentős része is a maradásra szavazott, az elmúlt 100 év nemzetpolitikája nem igazán hálálta meg hűségüket.
A közelmúltban együtt harcoltunk az igazságért, a korrupció ellen, és ma együtt küzdünk a koronavírus okozta világjárvány ellen is. Mindaz, amit Szlovákia elért, a szlovákiai magyarok aktív részvétele nélkül nem sikerülhetett volna" – emlékeztetett Čaputová, hozzátéve: közös jövőnk érdekében fontos, hogy azt keressük, ami összeköt minket. A versailles-i békerendszerbe épülő trianoni békeszerződést, amely megszabta Magyarország és Csehszlovákia új határait az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően, az antant (Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország) és Magyarország képviselői 1920. június 4-én írták alá a Párizs melletti Nagy-Trianon kastélyban. Trianon után a Magyar Királyság lakóinak száma 20, 8 millióról 7, 6 millióra esett vissza. Zuzana Čaputová szerint fontos, hogy a szlovákok és a magyarok azt keressék, ami összeköti őket | Paraméter. TASR
Zuzana Čaputová államfő szerint a szlovákok és a magyarok közös jövője szempontjából fontos, hogy azt keressék, ami emberként és polgárként összeköti őket. -illusztráció- (Fotó: TASR) "Egyben tartsuk tiszteletben a nyelvi és kulturális különbözőségünket, hiszen azok kölcsönösen gazdagítanak bennünket" - írta Čaputová abban a kétnyelvű bejegyzésben, melyet csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján tett közzé a közösségi hálón. A békeszerződés aláírása Čaputová szerint új korszakot nyitott a szlovákok és a magyarok együttélésében. "Bár a történelmünket olykor eltérően értelmezzük, közös múltunk, élményeink, családi kapcsolataink, kulturális értékeink és közös eredményeink szoros köteléket alkotnak közöttünk" – olvasható a bejegyzésben. Az elnök asszony hangsúlyozta, hogy a szlovákoknak és a magyaroknak együtt nagy dolgokat sikerült véghezvinniük. "1989-ben együtt vívtuk ki a szabadságot, majd néhány évvel később egyesült erővel védtük a demokráciát. ORIGO CÍMKÉK - trianoni békeszerződés. Közösen éltük meg Szlovákia megalakulását, csatlakozását az Európai Unióhoz, illetve NATO-taggá válását.
Egy évvel ezelőtt ezen a napon váltunk Csongrád-Csanád megyévé. Archív fotó: Kuklis István – A Szent István korában alapított Csongrád és Csanád vármegye nevének a megye hivatalos elnevezésében való továbbélése a magyarságnak mint államszervező erőnek a történelmi hagyományaira kell, hogy emlékeztessen bennünket. Emellett arra is, hogy a Kárpát-medencei és a világban szétszórt magyarság lélekben a trianoni békediktátum után száz évvel is összetartozik – zárta gondolatait Miklós Péter. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Ez alapján pedig sejteni lehetett, hogy számunkra is hasonlókat írnak majd elő a háború győztesei. A magyarok 1920. január 5-én indultak a budapesti Keleti pályaudvarról. Párizsban azonban a győztesek kifejezetten hűvösen fogadták a delegációt, mindenben éreztették, hogy legyőzött vesztesként tekintenek rájuk. A francia főváros egyik külvárosában, Neuilly-ben jelölték ki a szállásukat, mozgásukat korlátozták, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a szállodájuk kertjét csak előzetes bejelentés és jóváhagyás után, detektívek hadának kíséretében hagyhatták el. A hivatalos érv az volt, hogy ezzel is a biztonságukat védik. A valóságban azonban meg akarták akadályozni, hogy bárkivel is találkozhassanak. A magyar delegáltak közvetlenül a megérkezésük után, már január 8-án átadták a megbízólevelüket, amit az antant csak január 14-én fogadott el. Ez azért lényeges, mert a győztesek a béketervezet szövegét a magyarok várakoztatása alatt véglegsítették. Az Apponyi vezette delegáció észrevételeit pedig a véglegesítés után már csak formai okok miatt sem tudta figyelembe venni az antant.
A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását. A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg. Nemzetállamok helyett soknemzetiségű országok jöttek létre, ahol a kisebbségbe szorult magyarság ugyanolyan diszkriminatív bánásmódban részesült, mint amivel korábban a Monarchia alatt éppen az akkori többségi magyarságot vádolták, csupán a szerepek fordultak meg.
– Ezen törekvések jegyében űzték el Kolozsvárról 1919-ben a Ferenc József Tudományegyetemet, a mai szegedi egyetem elődjét, amely két évvel később, éppen száz esztendeje kezdte meg működését a mai megyeszékhelyen. De a romániai magyarság üldöztetése ellen fellépő Glattfelder Gyula csanádi püspöknek is távoznia kellett a temesvári székhelyéről 1923 tavaszán, ezután volt kénytelen letelepedni Szegeden. Így lett a város felsőoktatási és egyházmegyei központ – mesélte Miklós Péter. Hozzátette, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mai Csongrád-Csanád megye Marostól délre eső része, Újszegedtől Kiszomborig szerb megszállás alatt volt egészen 1921 augusztusáig, vagyis a trianoni béke aláírása után még jó egy évig. A történész szerint azzal, hogy tavaly ezen a napon a Szeged székhelyű közigazgatási egység felvette a Csongrád-Csanád megye nevet, a magyar államiság történelmi emlékezetének és a helyi – az egykoron Makó székhelyű csanádi régióban megfigyelhető – identitásőrzésnek is nagy szolgálatot tett.
A streamszolgáltató hároméves megállapodást írt alá, amelyben vállalja, hogy évi minimum 40 millió euróval (14, 3 milliárd forinttal) finanszírozza francia és európai filmek gyártását. A Netflix egyre nagyobb és nagyobb teret követel magának, ahogy újabb és újabb lehetőségeket próbál teremteni a filmgyártásban. Netflix francia filmek gratis. Friss hír szerint a szolgáltató következő lépése főleg a franciákra fog erősen fókuszálni. Kedden aláírtak egy három évre szóló szerződést, ami a Netflix Franciaországban elért éves bevételének 4 százalékát francia-, és európai filmek finanszírozására fordítja, és legalább 30 millió eurót (10, 7 milliárd forintot) fektet be francia nyelvű filmekbe. Az elkészülő filmeket először a francia mozikban forgalmazzák, majd 15 hónappal később kerülnek be a Netflix kínálatába. A streamingszolgáltató korábban a francia műsorszolgáltatási hatósággal kötött megállapodást arról, hogy franciaországi éves bevételeinek 20 százalékát francia sorozatok és filmek készítésére fordítja a francia audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozásának megfelelően.
A megállapodás záradékában azt is szigorúan leszögezték, hogy a Netflix által biztosított 40 millió eurónak legalább 17 százalékát a négymillió eurónál (1, 4 milliárd forintnál) kisebb költségvetésű francia nyelvű filmek finanszírozására kell fordítani. Azért fektetünk ebbe ekkora energiát, mert szerintünk Franciaországnak jobban a kulturális élet részévé kell válnia. – idézte a Netflix közleményét a Mindeddig a Netflix az egyetlen streamingszolgáltató, amely ilyen megállapodást kötött a francia filmes szervezetekkel, és az európai országok közül egyelőre Franciaország az egyetlen, amely egy streamingszolgáltatóval ilyen egyezményt írt alá. A Netflixnek korábban 36 hónapot kellett várnia, hogy a francia mozikban forgalmazott filmeket felvehesse kínálatába. Európai filmekbe fektet a Netflix - Napi.hu. A szolgáltató szeretné a mostani megállapodásban szereplő 15 hónapos időt még jobban lerövidíteni a következő három évben. Tudniillik, a streamszolgáltató hároméves megállapodást írt alá, amelyben vállalja, hogy évi minimum 40 millió euróval (14, 3 milliárd forinttal) finanszírozza francia és európai filmek gyártását, amelyeket a francia mozikban is forgalmaznak.
A megállapodás azt az elkötelezettséget is jelzi, hogy a steraming szolgáltató a francia kulturális élet részévé váljon – idézte a Netflix közleményét a Mindeddig a Netflix az egyetlen streaming szolgáltató, amely ilyen megállapodást kötött a francia filmes szervezetekkel, és az európai országok közül egyelőre Franciaország az egyetlen, amely egy streaming szolgáltatóval ilyen egyezményt írt alá. Netflix francia filmek 2020. A Netflixnek korábban 36 hónapot kellett várnia, hogy a francia mozikban forgalmazott filmeket felvehesse kínálatába. A szolgáltató szeretné a mostani megállapodásban szereplő 15 hónapos időt még jobban rövidíteni a következő három évben. A szigorú francia szabályozás miatt a Netflix filmjei nem szerepelhettek a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában, mert a fesztivál megkövetelte a versenyfilmek franciaországi mozikban való forgalmazását is. Nyitókép: Shutterstock/WeDesing
Évi 40 millió euróval finanszíroz francia és európai filmeket a Netflix 2022. 02. 24. A megállapodás segít, hogy a Netflix a francia kulturális élet részévé váljon.