A GTX 460 SE továbbra is a GF104 -es lapkára épül, ám az eddig megszokott 336 CUDA mag helyett 288 aktív egység lesz benne. A vállalat ezt úgy éri el, hogy a chipben található nyolc darab streaming multiprocesszorból kettőt letilt, ennek megfelelően a textúrázó csatornát száma is 48-ra csökken. A teljes szélességű memóriabusz miatt azonban pozitív változás is lesz, mivel az összes ROP blokk aktívan dolgozik, ami összességében előnyösen hathat majd a teljesítményre. A mag- és shaderórajel 650 illetve 1300 MHz-re változik, míg a memórialapkák effektív frekvenciája 3400 MHz lesz. Vásárlás: GIGABYTE GF GTX460 OC 1GB 256bit GDDR5 GV-N460OC-1GI Videokártya - Árukereső.hu. A teljesítményről pontos adat nincs, de a paraméterek alapján nagyon valószínű, hogy ha nem is sokkal, de felülmúlható a 768 MB-os GeForce GTX 460 sebessége, így ki lehet szabni egy magasabb 175-180 dollár körüli árcédulát, ami már nagyobb differenciát eredményez a GeForce GTS 450-ekhez képest, vagyis a partnerek legfőbb problémája meg lesz oldva. NVIDIA GeForce GTX 460 SE [+] A GeForce GTX 460 SE a fogyasztás tekintetében nem különbözik a 768 MB-os elődtől, sőt a termékek kiépítése is megegyezik, de ez nem lényeges, mivel a partnerek úgyis egyénileg tervezett megoldásokat jelentenek be.
Hirdetés Összegzés A GeForce GTX 460 egy egészen jó, szerethető kártya lett. Az NVIDIA gyakorlatilag egy olcsó(bba)n gyártható GTX 465-öt alkotott, az 1 GB-os verzió egy picit gyorsabb, a 768 MB-os verzió pedig egy picit lassabb annál. Az összegzést elnézve megállapíthatjuk, hogy a HD 5830-nál mindkettő egyértelműen gyorsabb, és az 1 GB-os GTX már a HD 5850 pozícióját veszélyezteti. Ha ez nem sarkallja az AMD-t árcsökkentésre, akkor semmi. Mindazonáltal van egy kis probléma. Az előző generációs GTX 275/285-tulajok számára ez a kártya továbbra sem alternatíva, bár valószínűleg ők amúgy is a drágább típusok között fognak nézelődni, amennyiben váltani szeretnének (aminek egyébként jelenleg nem sok értelme). Az Nvidia GeForce GTX 460 áttekintése - Grafikus Kártyák. A GTX 260-tulajok már elgondolkodhatnak egy efféle váltáson, ők 24-30%-os gyorsulást tapasztalnának, ami sok esetben már észrevehető, nem beszélve a még korábbi generációs GeForce-tulajokról, a 8800/9800 GT/GTX-ekhez képest közel duplájára gyorsulnak a játékok. Ugyanezeket tudjuk elmondani az AMD-tulajoknak is, az erősebb HD 4800-asok sebessége annyira közel van ehhez az árkategóriához, hogy sokszor nem éreznénk meg a váltást, és ha figyelembe vesszük az árakat, akkor még rosszabb a helyzet.
Címkék: nVidia, GeForce, GTX460, Fermi, GF104, videokártya lap teteje Emellett van alapórajales és komolyabban tuningolt verzió is. Hűtésének fő érdekessége a két nagy, vékony lapátú ventilátor. Ezek elvileg jobban terítik a légáramlatot, de vékony lapátjaikkal nem keltenek lényegesen nagyobb szelet, mint egy vaskos modell. Ráadásul a két motor dupla meghibásodási és zajforrás lehet. Nvidia geforce gtx 460 ár plus. Közös szabályzást és áramellátást kaptak, tehát szinkronizálásukkal nem kell foglalkoznunk. Természetesen itt is óriási bordát használtak, bár nem annyira kidolgozottat, mint az Asusnál. A processzorral érintkező rész alumíniumból készült, nincs hőt jobban vezető rézbetét. Hőcsőből csak kettőt kapunk, egyet-egyet mindkét ventilátor felé. Kisebb márka a Leadtek, ezértcsak három kétféle GTX 460-at prezentál. Nálunk az Extreme utótaggal ellátott, legkomolyabb, 1 GB-os verzió járt, melynek GPU órajelét a referencia 675/1350 MHz-ről 800/1600 MHz-re emelték, GDDR5 memóriájának alapórajele pedig 900 MHz helyett 1000 MHz.
Hűtésének fő érdekessége a két nagy, vékony lapátú ventilátor. Ezek elvileg jobban terítik a légáramlatot, de vékony lapátjaikkal nem keltenek lényegesen nagyobb szelet, mint egy vaskos modell. Ráadásul a két motor dupla meghibásodási és zajforrás lehet. Közös szabályzást és áramellátást kaptak, tehát szinkronizálásukkal nem kell foglalkoznunk. Természetesen itt is óriási bordát használtak, bár nem annyira kidolgozottat, mint az Asusnál. A processzorral érintkező rész alumíniumból készült, nincs hőt jobban vezető rézbetét. Hőcsőből csak kettőt kapunk, egyet-egyet mindkét ventilátor felé. Kisebb márka a Leadtek, ezértcsak három kétféle GTX 460-at prezentál. Nálunk az Extreme utótaggal ellátott, legkomolyabb, 1 GB-os verzió járt, melynek GPU órajelét a referencia 675/1350 MHz-ről 800/1600 MHz-re emelték, GDDR5 memóriájának alapórajele pedig 900 MHz helyett 1000 MHz. GeForce GTX 460 | Gépigény.hu. A magasabb működési frekvenciát látványos, sportkocsis dobozán is jelezték, melynek tartalma a szokásos volt. Szerző: Umbra | Dátum: 2010-07-09 16:57:39 | Rovat: Hardver Leadtek WinFast GTX460 - kicsit korán tették fel az oldalukra: Miközben az nVidia oldalán csak egy visszaszámláló jelzi, hogy jövő hét elején rajtol a GF104-re épülő GeForce GTX 460, addig a Leadtek már vígan reklámozza a terméket.
Ebben a HD 6850 kétség kívül jobban szerepel, hiszen teljes terhelés mellett körülbelül 30W-tal fogyaszt kevesebbet, mint a GTX 460. Az árakat is figyelembe véve alakíthatjuk ki a végső ítéletet, ami bizony a GeForce GTX 460 1GB javára billenti a mérleg nyelvét. Mivel versenyzőink közel azonos áron kaphatók (megközelítőleg 52. 000 Ft), ezért bártan kijelenthetjük, hogy a Leadtek WinFast GTX 460 1GB megnyerte a tesztet. A tesztgyőztes cím még úgy is jár, hogy a Leadtek kicsit csalt, hiszen OC-s modellt adtak (bár ezt alap áron vásárolhatjuk meg). Ez annyit jelent, hogy egy GTX 460 1GB OC ugyanannyiba kerül, mint a HD 6850 referencia órajeles változata. Összefoglalva: a GTX 460 teljesítménye kevésbé processzorfüggő, sebessége pedig szinte minden esetben jobb, mint a HD 6850-é. Tesztünk elején még mi azt vártunk, hogy a Radeon HD6850 kényelmesen nyer, azonban az utolsó mérés bejezése után rájöttünk, a GeForce GTX 460 sokkal jobb vétel. Egyelőre ezzel búcsúzunk, azonban hamarosan érkezik a GTX 470 vs HD 6870 tesztünk, amiben két kevésbé jó ár/érték arányú videokártya mutathatja meg, mire képes.. Asus HD 6850 DirectCU és WinFast GTX 460 1GB - galéria: A tesztben használt alkatrészek és azok ára: VGA: Asus Radeon HD6850 DirectCU 1GB videokártya >> 50.
Bevezetőnkben említettük, hogy két különböző tesztgépet használtunk. Ennek több oka is volt (kompatibilitás, fogyasztás, melegedési vizsgálatok), azonban a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy így jóval átfogóbb képet tudunk adni a tesztelt kártyák teljesítményéről. Gyengébb gépünk egy Asus P5E64WS Evolution alaplapból (Intel X48 lapkakészlettel), és Core2 Quad Extreme QX9650 processzorból álló szettre épült. Az erősebb konfig a már korábban is használt Gigabyte GA-880GMA-UD2H + AMD Phenom II X6 1055T hatmagos processzor párosából állt össze. Mind a két összeállításban a Kingston HyperX T1 memória moduljait használtuk (2x1GB, DDR3, 1600MHz), áramot pedig a RaptoxX 850W-os moduláris tápegységével biztosítottunk. Gépeink hűtéséről a Schyte Mugen II és a Thermaltake SpinQ hűtői gondoskodtak. majdnem minden, ami a teszthez kellett A tesztgépek üzembe állításával és a kompatibilitással nem volt semmi problémánk, mind a GeForce GTX 460, mind pedig a HD 6850 hibátlanul üzemelt. Az első problémát a tesztelés kezdeti fázisa okozta, ahol azt tapasztaltuk, hogy a Radeon HD 6850 kifejezetten lassú a QX9650 processzoros gépben.
Már bizonyos, hogy érkezik a Geforce GTX 580, ám a termékskála az ünnepi rohamok előtt nem csak itt frissül. A gyártópartnerek jelentős problémákkal küzdenek a GeForce GTX 460 768 MB forgalmazása miatt, hiszen a termék ára a megjelenéskor bejelentett árcédulához képest mára jelentősen lecsökkent. Jobb helyeken már 160 dollárért elvihető egy alapórajelen működő kártya, ami a 130-140 dolláros áron kínált GeForce GTS 450 eladásaira nagyon kedvezőtlenül hat, hiszen az utóbbi termék érezhetően lassabb a nem sokkal drágább testvérmodellnél. Az NVIDIA átgondolta a helyzetet és várhatóan november közepén lecserélik a 768 MB memóriával felszerelt GeForce GTX 460-as modelleket egy SE jelzésű változatra. Az újdonság már 1 GB-os GDDR5 szabványú fedélzeti memóriát kap, ami a marketingértékek szempontjából számottevő előrelépés, mivel a legtöbb vásárló többnyire a memória mennyisége alapján dönt két kiszemelt termék között. Itt a frissen bemutatott Radeon HD 6850-hez képest hátrányban volt a GeForce, amit természetesen korrigálni kellett.
Augusztus 5-én lenne kilencvenéves Neil Alden Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett. Neil Armstrong az Ohio állambeli Wapakoneta városban született. Mérnöki tanulmányait a haditengerészet ösztöndíjával kezdte meg és pilótaképzést is itt kapott. A koreai háború alatt 78 harci bevetésen vett részt, leszerelése után repülőmérnöki, majd űrmérnöki diplomát szerzett a Dél-kaliforniai Egyetemen. Élet+Stílus: 90 éve született Neil Armstrong, az első ember aki a Holdra lépett | hvg.hu. Ezután a NACA (az űrkutatási hivatal, a NASA elődje) alkalmazta tesztpilótaként, ez idő alatt több mint ötvenféle repülőgépet próbált ki. Az X-15 kísérleti repülőgéppel több mint hatvan kilométer magasra jutott, miközben elérte a hangsebesség 5, 74-szeresét. 1962-ben űrhajós jelölt, 1965-ben a Gemini-5 űrhajó tartalék parancsnoka lett. Egy évvel később a Gemini-8 parancsnokaként járt a világűrben, űrhajójuk elsőként kapcsolódott össze másik űrtárggyal, egy erre alkalmassá tett hordozórakétával. A dokkolás után az űrhajó egyik hajtóműve meghibásodott, de Armstrong úrrá lett a helyzeten, így a küldetés nem fulladt tragédiába.
Bár a Space Launch Systemről a NASA korábban már kiadott néhány fotót, a saját szemével eddig csupán nagyon kevés ember láthatta a valaha épített egyik legnagyobb hordozórakétát, amelyet kifejezetten az Artemis programhoz építettek. Az SLS, tetején az Orion űrkpaszulával magyar idő szerint csütörtök este, 11 óra előtt néhány perccel gördült ki a floridai Kennedy Űrközpont összeszerelő csarnokából, hogy megkezdje több mint tízórás útját a 6, 5 kilométerre található 39B kilövőállás felé. A rakétát a Crawler-Transporter 2 névre keresztelt hernyótalpas járművel szállították, amelyet a NASA még 1965-ben fejlesztett ki az Apollo-missziókhoz használt Saturn V szállítására, és a néhány évvel ezelőtti korszerűsítése óta akár 8200 tonna egyidejű mozgatására is képes. A 98, 1 méter magas rakéta ugyan üzemanyag és rakomány nélkül csupán 95 tonnát nyom, ám az SLS így is az egyik legnagyobb és legerősebb rakéta, amit valaha építettek. Méretben csupán a SpaceX Starshipje, a szovjet N1 valamint a Saturn V előzi meg, ám ezek közül - egyelőre - csak utóbbiról mondható el, hogy valaha eljutott a világűrbe.
Űrkutatóikon sokat segített, hogy 1961-ben John F. Kennedy került a Fehér Házba, aki maga is lelkesedett az űrhajózásért, az összes amerikai asztronautát személyes barátságával tüntette ki. Elnöki beiktatása után néhány hónappal bejelentette a grandiózus célt: az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan. Persze a szovjetek is fenték a fogukat égi kísérőnk meghódítására, csakhogy jó szokásaik szerint mindent szupertitkosan kezeltek. Megkezdődött hát a kíméletlen küzdelem a Hold meghódításáért. A hatvanas évek közepétől már érezhető volt, hogy az amerikaiak kezdik behozni lemaradásukat, közben azért aggódva próbálták kipuhatolni, hol tartanak kommunista vetélytársaik. CIA-jelentések és műholdfelvételek alapján tudomást szereztek arról, hogy a szovjetek hatalmas hordozórakétával kísérleteznek - céljuk tehát nem lehet más, mint a Hold. A későbbiekben nyilvánosságra került dokumentumok igazolták, hogy a hatvanas évek elején Szergej Koroljov akadémikus-főkonstruktőr vezetésével valóban hozzálátták az N-1 kódjelű óriásrakéta kifejlesztéséhez a Szovjetunióban.