Milliomosinasként beszél azokról, akik elszánták magukat, hogy elsajátítsák ennek a különös és fontos mesterségnek a fogásait... * A "Beszélj és Gazdagodj" című ezen kiadványt a kötetből vett alábbi gondolatokkal és útmutatóval ajánljuk: "Szilárdan elhatároztad, hogy meg akarsz gazdagodni? Leírtad minden célodat, méghozzá jelen időben? Készítettél albumot, ami tele van vágyaid képeivel? Vizualizálod a céljaid minden este és minden reggel, méghozzá átéléssel, érzelmekkel? Szakítasz rendszeresen időt arra, hogy odafigyelj a tudatalattidra? Ady Endre: Az Illés szekerén - Kárpátalja.ma. Következetesen cselekszel abból kiindulva, hogy mit sugall a tudatalattid? Létesítesz tudat alatti kapcsolatot az ügyfeleiddel, mielőtt hozzálátsz, hogy üzletet köss velük? Ha mindezekre a kérdésekre határozott igennel válaszolsz, sikeres leszel. A pszichológia törvényei gondoskodnak erről.. Ha a válaszaid félszívvel adott nem, akkor olvasd el ismét a könyvet, de ez alkalommal minden tanácsot fogadj meg, és igyekezz a gyakorlatban is alkalmazni az olvasottakat!...
Ron Holland: Beszélj és gazdagodj! Ron Holland Könyv Bagolyvár kiadó, 2010 255 oldal, Puha kötésű ragasztott C6 méret ISBN 9786155030000 Státusz: Készleten Szállítás: 1 munkanap Átvétel: Azonnal Bolti ár: 1 950 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 1 950 Ft Leírás Nem létezik olyan pénzt hozó üzlet, ami ne a beszéden állna vagy bukna! Viccnek volt szánva Japánul. A szerző nem titkolja, hogy könyvét Napoleon Hill híres bestsellere, a "Gondolkozz és gazdagodj" logikus folytatásaként írta. Mondanivalóját áthatja az a mély meggyőződés, hogy a Gondolkozz!, a Beszélj! és a Cselekedj! elszakíthatatlan egység, és minden igazi siker alapja. Ilyen megközelítés mellett olvashatunk arról: - hogyan tárjunk fel holtbiztosan működő ötleteket; - hogyan szervezzük meg célirányosan a tevékenységünket; - hogyan győzzünk meg másokat, hogy a szándékaink szerint cselekedjenek, saját ötletükként kezelve, amit tesznek; - hogyan adjunk el sikeresen akár a legnehezebb vevőnek is; és még sok mindenről, ami nélkülözhetetlen a sikerhez és a gazdagodáshoz... A szerző meggyőződése, hogy a siker, a meggazdagodás is egyfajta mesterség, ami más mesterségekhez hasonlóan megértéssel és gyakorlással elsajátítható.
– kiáltottam fel! Hát persze! Ez egy remek ötlet, leszámítva, hogy korábban soha nem festettem ilyesmit: se portrét, se – tulajdonképp semmit! A pandémia előtt gyerekek arcára varázsoltam pillangót, pónit, pókembert, vagyis a P az pipa, de T-vel még ott sem csináltam semmit! Most meg ez a Teréz anya… Nekiálltam. Borzalmas lett! Persze, nem is tudom, honnan vettem a bátorságot, hogy egyáltalán belefogjak. Életem első portréjának ki mást is választhatnék, mint valakit, aki közismert, akit mindenki szeret és tisztel, akinek a szemében földöntúli szeretet csillog és az arcán annyi ránc van, hogy megszámolni sem lehet, nemhogy megfesteni! Ebben a fázisban még azt gondoltam: talán… Tényleg borzalmas lett! – Ő többet érdemel – gondoltam, de azért szégyenkezve "beadtam" az aznapra elkészült rémséget, aminek egyetlen pozitívuma abból állt, hogy egy pillanat alatt nyom nélkül letörölhető volt. Meg talán az, hogy egyáltalán bele mertem kezdeni… És mert valóban lelkiismeret furdalásom volt a néhai jótevő felé: eldöntöttem, hogy helyrehozom bűnömet.
FELES - Mi is volt az őszirózsás forradalom? - YouTube Hadik a parlamenti logika szerint biztos többségre támaszkodhatott, hiszen október 30-án az esti órákra egyfajta koncentrációs kormány névsorát állította össze, főként a balközép erők részvételével (a felkért miniszterek között szerepelt többek között Huszár Károly, Rakovszky István, de Nagyatádi Szabó István is). Csakhogy ekkor már gyakorlati értelemben a parlamenti többség nem ért semmit, a tettleges forradalom útjára lépő, a tömeg támogatását bíró Katonatanáccsal, illetve a Nemzeti Tanáccsal szemben. Jól mutatja ezt, hogy miközben Hadik a kormányalakítással volt elfoglalva, a városparancsnokság alakulatai, valamint a rendőrök is nagyrészt átpártoltak a Nemzeti Tanácshoz és megtagadták tisztjeik parancsait. A Katonatanács vezetésével pedig fontos középületeket (telefonközpont, posta) szálltak meg, így 30-án valóban kitört a fegyveres forradalom. Az események menetében október 30-a, valamint a 31-ére virradó éjszaka hozta meg a fordulatot.
Martinovics – valószínűleg egyetemi karrierje egyengetése érdekében – ezután jelentéseket küldött a titkosrendőrség részére olyan titkos vagy zárt társaságokról, mint az illuminátusok vagy a szabadkőművesek, illetve a feloszlatott jezsuita rend. Ezen jelentések történeti értéke csekély, írójuk, hogy saját fontosságát kidomborítsa, teletömte őket hamis adatokkal és kitalációkkal, "s inkább Martinovics lelki életére vetnek világot". Nemsokára Pestre költözött. Ügynöki munkáját fizetéssel járó lembergi tanári kinevezéssel és császári tanácsosi címmel jutalmazta az udvar, de Martinovics többre, politikai befolyásra és udvari címre vágyott. II. Lipót – hónapok múltán – végül hitelesítette kinevezését. Feladata volt a királynak vegyészeti kísérleteiben segédkezni; ezenkívül továbbra is felhasználták politikai célokra is. Érdekes dokumentumokat rejt levéltárunk páncélszobája a magyar jakobinus mozgalom vezetőinek, Martinovics Ignác és társai végső nyughelyére vonatkozóan. A fennmaradt iratokat lapozgatva megtudhatjuk, hogy a neves antropológus és egyetemi tanár, Bartucz Lajos hogyan tárta fel Martinovicsék földi maradványait rejtő sírokat, és miként azonosította be csontvázaikat.
1795. május 20-án végezték ki a magyar jakobinusok vezetőit (Hajnóczy József, Laczkovics János, Martinovics Ignác, gróf Sigray Jakab és Szentmarjay Ferenc) a budai "generális kaszálóréten", amely ekkor kapja a Vérmező nevet. Két társukon, Őz Pálon és Szolártsik Sándoron ugyanott, de pár nappal később, június 3-án hajtották végre a halálos ítéletet. A várfogságot elszenvedő bebörtönzött jakobinusok között volt Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László és Verseghy Ferenc is. A magyar jakobinus mozgalom a francia forradalom politikai eszméinek, a nagy szejm működésével csúcsára jutott lengyelországi reform- és függetlenségi mozgalomnak, illetve I. Ferenc abszolutista törekvéseinek hatására 1794-ben a Magyar Királyságban szerveződött titkos mozgalom volt. A tényleges társadalmi támogatottsággal nem rendelkező, Martinovics Ignác vezetése alatt zajló szervezkedés rövid életűnek bizonyult. I. Ferenc 1792-es trónra lépésével szakított elődei – II. József és II. Lipót – felvilágosult abszolutista törekvéseivel, s híveiket eltávolította az államigazgatásból.
De szemeit ismét bekötötték, s feje repült. Homokkal hintették be a vér helyét, s az öt testet kivitték a Buda megett emelkedő tetőkre. Senki sem tudja, hol fekszenek. " Kazinczy Ferenc költő és nyelvújító így írta le a magyar jakobinus mozgalom vezérének, Martinovics Ignácnak és négy társának dicstelen végét, amely 1795. május 20-án teljesedett be Budán. Az 1755-ben született, délszláv felmenőkkel rendelkező Martinovics Ignác a pesti piaristáknál tanult, majd belépett a ferences rendbe. Az 1778-ban áldozópappá szentelt magas műveltségű, több nyelven írni-olvasni tudó Martinovicsot azonban jobban érdekelték a természettudományok és nehezen tudott megbarátkozni a szigorú kolostori regulákkal. A nyugtalan természetű ferences szerzetes végül Bukovinába "szökött", ahol egy lengyel herceggel bejárta fél Európát. Lembergben végül teljesült az álma: az egyetemen taníthatott. Lemberg viszont túlságosan messze volt a becsvágyó Martinovicsnak, aki bécsi, budai oktatói állást szeretett volna magának szerezni.
Ugyanakkor a cél éppen a magyarság nemzeti megújulása, társadalmi-kulturális fölemelése. Ezt remélte Ady elérni a forradalommal; mint Az új Kísértet című versében (1910) írta (a cím a Kommunista kiáltvány híressé vált első mondatát idézi): "Ezt az egyetlen Kísértetet / Nem tudom könnyen elhessenteni: / Magyar vagyok s keserű sorssal, / De édes daccal harsogom, hogy / Ez: van s nincs itt más semmi. " Adynak nemcsak az országot vezető rétegektől kellett elvitatnia a nemzeti ügy képviseletét, hanem meg kellett küzdenie azzal a munkásmozgalomban széles körben elterjedt szemlélettel is, amely a nemzet érdekeit lebecsülte: "Miközben lerombolta a kiskirályok, a szolgabírák és az uzsorások hazának csúfolt érdekszövetkezetét – írta róla Jászi –, nagyszerűen káprázatos látomásokkal újraalkotta a munkások, a parasztok, a dolgos emberek hazáját. Ha a magyar forradalom ma nem toporzékol tehetetlen dühvel a kizsákmányoló haza ellen, ha kezdjük érezni e földnek melegét és a benne szunnyadó csírák vigasztalásos fakadását, ha nem a haza ellen, hanem a haza megváltásáért küzd a kitagadottak serege: azt elsősorban ennek a kevély magyar nemzetrombolónak köszönjük. "
Az új Kísértet Új Kisértet jár, harsog a hír, Ki jött nem éjfélkor, de nappal, Dacosan viselt, vörös és szép, De még az Úristen előtt sem Levehető sisakkal. Jelenéseit én hallgatom, Szóbeszédjét sok, henye főnek, De már tudom, hogy kiről van szó: Nagy jöttéről és ittlétéről Az én szent keritőmnek. Hogy szeressék, ezt tán tiltja is, Mert ő nem számit úri szemre, De nagy szeretettel átadja Magát és Kisértet-mivoltát Bármilyen küzdelemre. Sokszor találkoztam vele már, Vitáztam vele, verekedtem, De ha elhagytam talán százszor, Ezerszer tértem vissza hozzá S mindig szerelmesebben. Ez a nagy, nappali Kisértet, Ki szemet lefog, agyat kábít, Ráborul minden tisztes szívre S érezteti: hatalmasabb, több, Mint itt akárki másik. Ki csak percnyi becsülettel él, Éli ezt a silány világot, Beismeri búsan, miként én: Kisértetet, kisérendőbbet, Soha, sohase látott. Mindent elvesztünk, én már tudom, E tétova, szomoru földön, De mezét ez új Kisértetnek, Vörös mezét vígan és újból, Újból magamra öltöm. Ezt az egyetlen Kisértetet Nem tudom könnyen elhessentni: Magyar vagyok s keserű sorssal, De édes daccal harsogom, hogy Ez: van s nincs itt más semmi.
Az ítéletet Haynau jóváhagyta és október 25-én Kazinczyt az aradi vár sáncárkában agyonlőtték. A tizennegyedik aradi vértanúként szokás emlegetni. Katonai tettei okán jobbára bocsánatot nyert atyja "martinovicsi bűneiért". Mészáros Sunyó Sándor – Hunhírinfo (Archív)