Süti kezelés Weboldalunk sütiket használ a működtetés, a használat megkönnyítése és a statisztikai nyomon követés érdekében. A weboldal láblécében megtekinthető az Adatkezelési tájékoztatónk és a sütik használatának részletes leírása. A sütikkel kapcsolatos beállítások a későbbiekben bármikor módosíthatók a láblécben található Süti kezelés feliratra kattintva. Elfogadom a javasolt beállításokat Beállítások módosítása Alap működést biztosító sütik Ezen sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát, és látogatóink azonosítása nélkül gyűjtenek információt a használatáról. Nyek new telepuelesek. Használt sütik: PHPSESSID A felhasználó böngészési állapotát rögzíti az oldalbetöltések között. A sütinek lejárati ideje nincs, de a szerver oldalon a tárolt adatokat az utolsó oldalbetöltődéstől számított körülbelül 30 perc után töröljük. Szolgáltató: Lejárat: Session Típus: HTTP _ga Egyedi azonosítót rögzít, segítségével anonim statisztikai adatokat készít a weboldal használatával kapcsolatban.
Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
2. "Csele már ekkor Vuk előtt állt, és orruk összeért. A hold magasan járt az égen. A fák fagyos karjaikkal árnyékot szúrtak a hóba, és Hú, a bagoly is elhallgatott, mert megérezte, hogy valami édes pillanat repül át az erdőn. " Fekete István egyedmegjelölő állatnevei általában csak a történetben főszerepet játszó rókákra vonatkoznak. A rókáknak több nemzetsége van, a történetben a 'nemzetség' fogalom a rókáknál csak Vuk családjára, családtagjai összességére vonatkozik. A hím rókák – Bark, Kag, Karak, Sut, Vuk – neveiben kivétel nélkül hátul képzett, ajakkerekítéses magánhangzók szerepelnek, s egy kivételével mindegyikben előfordul a "k" hang. Erőt, magabiztosságot sugalló rövid, többnyire egyszótagú szavak, s a történet elején az is kiderül, hogy Vuk nevét öregapjától kapta, aki első volt a vadászatban. Az író csak annyit írt a Vuk névről, hogy minden rókának félre kell állnia az útjából (a rajzfilm további feloldása: Vuk, azaz vadászom, utamból kotródj! ) A "vu" talán a gyorsaságot, az ügyességet jelenti, viszont több szláv nyelvben hasonlóan hívják a farkast is.
Mónus József (Fehér Farkas) volt a vendégünk a Fekete István Szabadegyetemen - YouTube
3. "Vuk – mondta Karak –, a rókák népe rólad fog beszélni, és mától kezdve a magad ura vagy. Bátor vagy, mint a nagy Vuk volt, és nem kell tanácsot kérned senkitől. Ha akarsz, velünk maradsz, de ha új barlangot keresel magadnak, az is a te dolgod. Neked nem parancsol senki! " Fekete István fajmegjelölő és egyedmegjelölő nevein kívül a Vuk című kisregényében még szerepel egy különös név is. A Simabőrű, akik közül néhány villámló bottal járja az erdőt és megöl vele bárkit, jóllehet az állat a közelében sincs, továbbá vaskarú csapdákat állít, amelyből szinte lehetetlen szabadulni. Ő a rókák örök ellensége, mert teleordítja az erdőt, és azt hiszi, hogy ott minden csak érte van; és elpusztíthat mindent és mindenkit, ha neki úgy tetszik. A rókák szabad nemzetségei azonban megtanulják azt, hogy hogyan lehet túljárni a Simabőrű eszén, mert az ő nemzetségeik erősebbek náluk. Még a legutolsó róka, a Sut is kiszabadul a csapdájából (igaz a farkát levágta az a gonosz szerkezet). Vuk találkozik testvérével is, akinek már nincs neve: rabként él a Simabőrű házában.
Iny – akit megölt a Simabőrű – lányának is Iny volt a neve, most azonban Pannának szólítják. Vuk és Karak azonban kiszabadítják Inyt, Vuk pedig a maga útját járta, és annyi kellemetlenséget okozott a vadőrnek amennyit csak tudott. Fekete István Vuk című népszerű regénye a történetet a rókák szemszögéből meséli el. A regényben szereplő emberek (jóllehet az író néhányat meg is nevez közülük) Vuk nemzetségében mind Simabőrűek, a sima itt 'szőr nélkülit', azaz 'gonoszat' jelent, akik a rókák számára érthetetlen módon viselkednek: gyilkolnak, pusztítanak a villámló bottal. A Simabőrűekkel szemben még az utolsó róka is különb, sőt Sut alattomosságát épp az ember csapdájának köszönhette. A Vuk nem hagyományos ifjúsági regény és nem is állattörténet, valójában egy fejlődésregény, amelyből kiderül, a főhős egyszerre üldöző és üldözött. A vadászat azonban nem azonos az öncélú öldökléssel, a rókák nemzetségei, amelyekben végül Vuk lesz a legnagyobb vadász, erkölcsileg lényegesen magasabb színvonalon állnak az embereknél, akik ormótlan két lábukon járnak azért, hogy megöljék a rókákat a bundájukért, hisz a "kétlábúaknak" olyan sima a bőrük, mint az Unkáknak, és fáznak, amikor kemény lesz a vizek háta.
Fekete István egyedmegjelölő állatnevei közül néhány a szereplő tulajdonságát is jellemzi. Sut, a farkatlan róka neve, a rókák között az utolsó, aki sunyi, alattomos, s aki mindenféle csúfságokat kiált Vukra és a többi rókára. A Sut a suta szóból keletkezett hangelvonással, de a név a róka jellemtelenségére is utal. Két nőstény róka neve szerepel a történetben Iny és Csele. Iny, Vuk anyja; Csele pedig Bark húga, Vuk párja. Mindkét névben elöl képzett, ajakréses magánhangzók szerepelnek, amelyek lágyságot és nőiességet tulajdonítanak viselőjüknek. Az 'íny' a szájüreg felső része, de a testrész kifejezésekben (pl. ínyére van) és továbbképzett szavakban (pl. ínyenc) is gyakori. Az elnevezés a gondos rókafeleséget jelöli. A csele régi magyar szó, a 'csel' szóval függ össze, jelentése 'cselt vet, vagy elcsábít'. A csábítóan szép rókalány a történet végén lesz Vuk párja. (Érdekesség, hogy Csele egy másik klasszikus magyar irodalmi mű mellékszereplője is: Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényében Cselének hívják, az elegáns fiút, aki "gigerli" volt).
Amikor még Február fagyos csizmái kopognak a hegyeken, s az öregedő tél önmagáról dúdol jeges nótákat a fenyőknek, lent... Fekete István: Tüskevár - A gombostűre szúrt rovartól a repülő szarvasbogárig – Fekete István: Tüskevár. Ladó Gyula Lajos (avagy Tutajos), az ősi gyulák hosszúra nőtt kései ivadéka és...
Új, fekete-fehér filmet készít Vitézy László. Az alkotás az ötvenes években játszódik, egy énekesnő és egy futballista szerelmének történetét mutatja be, amelybe keményen beleszól a szocialista diktatúra. Az M5 Librettó című műsorában exkluzív felvételeket mutattak az alkotásból, majd további kulisszatitkokról kérdezték az alkotókat, Vitézy László Balázs Béla-díjas rendezőt és a Kossuth-díjas színművészt, Dörner Györgyöt, az Újszínház igazgatóját. A film Az énekesnő címet kapta és egy valós, megrendítő történetet dolgoz fel. A "szocialista erkölcs" nem nézi jó szemmel Vali, az ünnepelt énekesnő és Vince, a legendás focista szerelmét, ezért a pár megpróbál Barcelonába disszidálni. Amikor egy besúgó lebuktatja őket, keményen meg kell fizetniük rendszerellenes tettükért. "Sokan nem is gondolnák, hogy mindez a valóságban is megtörtént. Szűcs Sándorról, a magyar labdarúgás tragikus sorsú, de legendás alakjáról van szó. A labdarúgó a negyevenes évek közepén, az Újpesti Dózsa színeiben brillírozott, akár az Aranycsapat tagja is lehetett volna, de élete más fordulatot vett.