Arday Attila: Mindenki máshogy élte meg az eseményeket. Nagyon különböző sorsokról van szó, és ami legalább ilyen fontos, nagyon különböző értékrendekről. Hogy szabadság vagy Magyarország, család vagy nyugalom, azaz mindenki felállította a saját értékrendjét és aszerint döntött. Hogyan vélekedtek egymás magatartásáról ötven év távlatából a sportolók? Thury Gábor: Senki sem ítélte el azért a másikat, mert itthon maradt vagy kiment. Tudni kell, hogy Nimburgban megalakították a sportolók és az olimpikonok is a Forradalmi Tanácsot, ennek a már nem élő Kis Ferenc diszkoszvető és Gyarmati Dezső volt a tagja, illetve Benedek Gábor. Mindenkitől megkérdeztük, hogyan emlékszik erre. Benedek Gábor úgy emlékezett, hogy fantasztikus dolog volt, amikor elhatározták, hogy a szovjet sportolókkal nem fognak kezet. Mohácsi Ferenc kenus viszont azt mondta, igaza van Benedeknek, de a sportolók nem tehetnek arról, hogy szovjet megszállás volt, ő ugyanúgy "bratyizott" a szovjet kenusokkal, mint bárki mással.
Kerületi Sport Szabadidősport Nonprofit Kft. igazgatója; Dávid Cila és Eppel Barnabás II. kerületi korosztályos válogatott vízilabdázók; Hajnissné Anda Éva, a Közép-Budai Tankerületi Központ igazgatója, ; Lányi Marietta, a Gyermekek Háza igazgatónője;, Csere István, az Ökumenikus Iskola igazgatója, ; Bartusné Tóth Györgyi, a Kolozsvár utcai óvoda vezetője;, Sándorfi Rózsa, a Községház utcai óvoda vezetője, ;. Joél Flouder, a Francia Iskola igazgatója, ; Toldy-Schedel Emil, az uszoda orvosi rehabilitációs programját kidolgozó partnerszervezet, a Szent Ferenc Kórház igazgatója;, a pesthidegkúti civilek képviseletében pedig Bozzay Kató és Szilágyi Zsolt. A Pesthidegkúti Evangélikus Egyházközség küldöttjeként Keveházi László nyugalmazott esperes, a Pesthidegkúti Református Egyházközség képviseletében Nagy Dávid református lelkész, valamint a pesthidekúti katolikus egyházközségek nevében Esterházy László kanonok, a Máriaremetei Bazilika plébánosa mondott áldást, illetve szentelte fel a Gyarmati Dezső Uszodát.
"A Gyarmati Dezső Uszoda nemcsak mint sportlétesítmény érték, az összefogás és a felelős önkormányzati munka jelképe is. A kormány, a Magyar Vízilabda Szövetség, az önkormányzat, magyar és külföldi nagy- és kisvállalatok, de mindenekelőtt az itt élő erős és összetartó közösség kitartásának és segítségének az eredménye" - fogalmazott. Láng Zsolt beszámolt a folytatódó fejlesztésekről: a tervek szerint 2020-ban az úszócsarnokot összekapcsolják a szomszédos Pokorny József Sport- és Szabadidőközponttal. Ezzel létrehoznák Budapest legnagyobb és legszínvonalasabb közösségi és sportterét 7, 5 hektáron. Az ünnepségen jelen volt Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, volt államfő, Risztov Éva olimpia bajnok úszónő, a létesítmény úszásoktatásért felelős vezetője, Pascale Andreani francia nagykövet, valamint az átadón részt vettek Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó hozzátartozói is. Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Bár Melbourne-ből hazatért, a hatalom nyomására rövid időre külföldre, New Yorkba távozott, ahonnan 1958-ban tért haza. Magyarországon két évre eltiltották, vállalta, hogy egy ideig kocsmában dolgozzon vízilabdázás helyett. Zseniális játékát mégsem nélkülözték sokáig, az 1960-as római olimpia előtt engedélyezték a pályafutása folytatását. 1966-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán művészettörténész, a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerzett. Egy évig Kolumbiában volt szövetségi kapitány, majd hazatért edzősködni, a Vasashoz. Szövetségi kapitánysága alatt 1973-ban világbajnok, 1974-ben Európa-bajnok, 1975-ben vb-ezüstérmes, 1976-ban olimpiai bajnok, 1977-ben Európa-bajnok, 1978-ban ismét vb-ezüstérmes, 1980-ban olimpiai bronzérmes lett a válogatott. 1992–96-ig a pólószövetség alelnöki tisztjét töltötte be, később a társelnöke lett. 1994–2005-ig a minden idők legjobb magyar sportolóit tömörítő Halhatatlanok Klubja elnöke volt, közben a Ferencváros és az Újpest pólósainál is szaktanácsadói feladatokat látott el.
Hogyan előzhetjük meg az influenzát? Legjobb védekezés a támadás, mondta egy nagy hadvezér, de nem az influenzáról. Esetünkben a legjobb ellentámadás a védekezés lesz, azaz elsődlegesen a védőoltás. Oltásra ideális időpont a november-december lett volna - mivel nagyjából 2 hét kell a védekezőképesség (a megfelelő ellenanyagszint) kialakulásához. Ám még most sem késő beadatni, hiszen a járvány még hetekig elhúzódhat! Ne feledje, csak akkor kaphatja meg a védőoltást, ha egészséges. Oltás nélkül is van pár megelőzési módszer. Ha egy sor – mondhatni általános higiénés szabályt betartunk, csökkenthetjük a fertőzés esélyét: KÉZ-MO-SÁS!!! Papírzsepi: orrfújáskor, tüsszentéskor, köhögéskor a megfelelő nyílás befedésére, használat után pedig a kukába helyezve. Igyon sok folyadékot, hiszen szüksége van rá szervezetének – pl. Megtévesztő eredményt produkálhatnak a gyorstesztek. ahhoz is, hogy az immunrendszere megfelelően tudjon működni. Ha minden elővigyázatosság ellenére megvan a baj.... Nagyon fontos: ha antibiotikumot kapunk, azt csak arra alkalmazzuk, amire az orvos elrendeli.
: kézfogás, puszi adás), de egy fertőzött használati tárgy, mint a számítógéphez csatlakoztatott egér, vagy egy toll is elegendő hozzá. Azt nem kerülhetjük el, hogy levegőt vegyünk, így gyakorlatilag szünet nélkül mások tüsszentését lélegezzük be: nem csak a fertőző emberekkel teli orvosi váróteremben, egymáshoz közel ülve, hanem tömegközlekedési eszközökön, és akár a munkahelyen is. Álljunk meg egy szóra! Meddig fertőzzük a kollégákat, ha betegen dolgozunk?. Miért nem baktérium a vírus? A baktériumok és a vírusok is egyaránt mikroszkopikus méretű kórokozók, ugyanakkor számos különbség van köztük – más a méretük, szerkezetük és működésük. A baktériumok mérete például nagyobb, mint a vírusoké, szerkezete bonyolultabb, önálló életműködésre képes (pl. : jótékony baktériumok az emésztőszervrendszerben vagy a bőr felületén). A vírusoknak nincs élettevékenységük, szaporodásukhoz a megfertőzött sejt (gazdasejt) szükséges. A baktérium rendelkezik önálló anyagcserével, az antibiotikumok éppen ezeket a biokémiai folyamatokat képesek gátolni, így a baktérium elpusztul, a saját szervezetünket felépítő sejtek pedig érintetlenek maradnak.
A tudósok azt akarták megtudni, hogy a tüsszentésekkel vagy köhögéssel kirepülő cseppecskék hogyan és milyen távolságra képesek elszállni, és mennyi ideig tudják a fertőzést átvinni más emberekre. A P. aeruginosa baktérium egy gyakori, a legtöbb gyógyszerre rezisztens kórokozó, amely legtöbbször kórházakban okoz fertőzéseket, például a klimatizáláshoz kapcsolódó tüdőgyulladást és szepszist. E baktériumok rendszerint csak olyan páciensekben okoznak betegséget, akik valamilyen súlyos kórban, különösen cisztás fibrózisban szenvednek. Bár ezt a fajta baktériumot már nagyon sokat tanulmányozták, még mindig nem értjük teljesen, hogy a tüsszentés vagy köhögés hogyan terjeszti a fertőzést. Meddig lappang az influenza infection. Morawska elmondta, hogy a kutatásokat laboratóriumi körülmények között előállított bioaerosolokkal folytatják, mert ezek nem szennyezettek, mint a természetes tüsszentéssel vagy köhögéssel kibocsátott cseppek. A szükséges alapanyagot a kísérlethez két cisztás fibrózisos betegtől vették, akiknek krónikus Pseudomonas aeruginosa fertőzésük volt.