A szerkesztőbizottság tagjai: Priskinné Rizner Erika, Gőzsy Zoltán, Dévényi Anna 2015- PTE BTK, Történettudományi Intézet, Modernkori Történeti Tanszék, egyetemi adjunktus További kutatási projektek 2006. július-október gyakornok, Berlin, Osteuropa-Zentrum – Informations- und Dokumentationszentrum zur Aufarbeitung totalitärer Strukturen in Ost– und Südosteuropa. 2009 Az interaktív táblákhoz készített digitális tananyagok számbavétele, rendszerezése, a fejlesztések jellemző irányainak bemutatása és értékelése című kutatási projektben való részvétel, PTE Tankönyvkutató Műhely, kutatásvezető: Prof. F. Dárdai Ágnes 2009-2011 TÁMOP 4. 1. 2-08/1/B-2009-0003 "A kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése" című projekt felsőoktatási és gyakorlóiskolai munkacsoportjában (tantervek és egyetemi jegyzet készítése kompetencia alapú történelem tanárképzéshez). 2013. 04. 15 – 2013. 07. 31. kutató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet ( TÁMOP - 3. 1-11/1-2012-0001 "XXI.
A PTE Innovációs Díj - 2017 Bíráló Bizottsága Dévényi Anna és Bánkuti Gábor kollégáinknak eredményes pályázatuk eredményeként a Legígéretesebb kutatómunkáért – Innovációs Díj III. helyezettje kitüntető címet adományozza. A díjat a PTE Innovációs Nap keretében 2017. május 22-én a Szentágothai János Kutatóközpontban Prof. Dr. Tóth Kálmán – tudományos és innovációs rektorhelyettes adja át ünnepélyes keretek közt.
6. DÉVÉNYI ANNA: EGYÜTT-TANULÁS ÉS EGYÜTT-TANÍTÁS A TÖRTÉNELEM TANÁRKÉPZÉSBEN – EGY KEZDŐ KOOPERÁLÓ BOTLADOZÁSAINAK TANULSÁGAI Célok A következőkben egy egyetemi kurzus bemutatására kerül sor, amelynek során annak oktatója kísérletet tett a kooperatív tanulásszervezés adaptálására. Az írás tehát több tanulási folyamattal is foglalkozik párhuzamosan. Egyrészt bemutatja a hallgatók tanulásának folyamatát, a kurzus menetét, céljait és azok megvalósulását. Másrészt azt vizsgálja, hogyan tanulta (tanulja) meg az oktató a kooperatív struktúrák helyes alkalmazását, illetve azt, hogy hogyan építsen egy kurzust (lehetőleg minden részletében) a kooperatív alapelvekre, milyen nehézségekbe ütközik, milyen hibákat követ el és hogyan igyekszik korrigálni mindezeket. 2010 telén TÁMOP pályázat keretében a PTE-n megvalósuló oktatói műhelyen vettem részt, mely a kooperatív struktúrák felsőoktatásban való felhasználására készített fel egyetemi oktatókat. A műhely vezetője Arató Ferenc, a PTE Neveléstudományi Intézet munkatársa.
Az autó generátor két feladatot végez egyszerre: egyrészt árammal látja el a kocsi elektromos eszközeit, másrészt az akkumulátort is tölti. Ha a generátor hiba jelentkezik, akkor az akksi sem fog működni, vagyis nem jutunk messzire az alkatrész nélkül. A mai autómodellekbe már legtöbbször háromfázisú, váltakozó feszültséget előállító generátorokat szerelnek. Cikkünkben a generátor anatómiáját, tehát alkotóelemeit vesszük górcső alá. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. A váltakozó áramú generátorok szerkezete A klasszikus generátort két fő részre oszthatjuk: egy lemezekből összetevődő, egy- vagy többfázisú tekercseléses vastestű állórészre és egy gerjesztetett forgórészre. A generátor feszültségszabályozót az alkatrészen kívülre, esetleg a generátor valamelyik csapágypajzsába szokták szerelni. A forgórészt az állórész csapágypajzsai, valamint a benne található generátor csapágyak tartják középen, és garantálják a kifogástalan, biztos futását. Forgatására a generátor tengelyére kapcsolt benzin- vagy dízelmotort alkalmazzák, melynek eredményeképp feszültséget gerjeszt az állórészben a forgórész indukcióvonalainak és az állórész tekercseinek egymást való metszése.
Az állórész csapágypajzsai és az abban elhelyezett csapágyak tartják középpontban a forgórészt, biztosítják annak sima és stabil futását. A gerjesztett forgórészt mechanikai energiával, általában a generátor tengelyére csatlakozó erőgéppel (jellemzően Diesel- vagy benzinmotor, erőművek esetében szél -, víz -, gáz - ill. gőzturbina) forgatják. Ennek hatására a forgórész indukcióvonalai metszik az állórész tekercsrendszerét, és abban feszültséget indukálnak. Az állórész legtöbbször háromfázisú tekercseléssel készül. A forgórészben szinkron gépek esetén külső forrásból, szénkefés-csúszógyűrűs szerkezeten keresztül bevezetett egyenáram, vagy állandó mágnes; aszinkron gépeknél pedig a rövidrezárt forgórészben indukált örvényáram biztosítja a működéshez szükséges mágneses teret. A szinkron motor generátoros módba kerül, ha a forgórész szöghelyzete siet a forgó mágneses mezőhöz képest. Az aszinkron motor generátoros módba kerül, ha a forgórész fordulatszáma nagyobb a szinkron fordulatszámnál (a forgó mágneses mező fordulatszámánál).
A gépjárműveknek nemcsak haladniuk kell tudnia, hanem megállni is, ezt szolgálják a különféle fékberendezések. Ezeknek két fő feladatuk van: a vezető szándékának megfelelően megállítani a jármű haladását, illetve annak rögzítése álló helyzetben. Fontos, hogy ezt úgy kell tudniuk megtenni, hogy a gépjármű ne veszítse el a stabilitását a folyamat közben. A fékek típusai A fékeknek különféle típusai vannak, a leggyakrabban használt megoldásban a jármű mozgási energiáját a fék hőenergiává alakítja. Ilyenkor az egymáshoz szorított alkatrészek közötti súrlódás emészti fel a mozgás energiáját, s lassítja le a járművet. Az elektromos autókban használt fékezési megoldás az elektromos fék, ahol nem érnek egymáshoz a fékezésben részt vevő alkatrészek, hanem a generátor fékezi le a jármű haladását. Ez esetben nincs hő formájában fellépő energiaveszteség, s a fékezéskor felszabaduló energiamennyiség visszatáplálható a rendszerbe. A folyadékféknél a fékezésben részt vevő elemek között folyadék van, a motorféknél pedig a gépjármű fékezésében a motor vesz részt.