Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Eszterházy étterem ever need. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.
Áder János köztársasági elnök az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem két munkatársát is kitüntetésben részesítette nemzeti ünnepünk alkalmából. Dr. Gábos Judit a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, Dr. Vida József a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehetett át a Pesti Vigadóban rendezett díszünnepségen – számolt be az egri egyetem honlapja kedden. Eszterházy étterem ever love. Dr. Gábos Judit zongoraművész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Kara Zenei Intézetének egyetemi tanára, volt tanszékvezetője részére, nemzetközi szinten is jelentős, a hazai kulturális életet gazdagító művészi és zenepedagógusi pályája, valamint magas szintű tanszékvezetői munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehett át Schanda Tamástól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettesétől.
Átadták az Év szőlőtermelője és az Év bortermelője díjakat is. Az Év szőlőtermelője Nagy Balázs lett, míg az Év bortermelője díjat Patai István vehette át. Fotó: Nemes Róbert
Kódszám ANYKV00004 Az ügy rövid leírása A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi, valamint a járási hivatal székhelye szerinti képviselő-testület hivatalánka anyakönyvvezetőjénél lehet bejelenteni. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot együttesen, személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. Ki jogosult az eljárásra? Ki jogosult az eljárásra? : A bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni kívánó ügyfelek. Kizáró okok: A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. (A felek egyike – ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik – a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát – a külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető), illetve a magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával – írásban is bejelentheti. )
Vonatkozó jogszabályok 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 1. § (1)-(2)bekezdés, 2. § (2) bekezdés, 3. § a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 41/A. § (2) bekezdés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4: 9- 13. § 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 98. § 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 33. § (2) bekezdés 4. pont az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 31. §, 33. §, 39. §, 40. § az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19. ) KIM rendelet 12. § Kulcsszavak bejegyzett élettársi kapcsolat, azonos neműek, anyakönyvvezetőnagykorú, anyakönyvvezetőnagykorú Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
A törvényes öröklés Ha az örökhagyó után érvényes végintézkedés nem maradt, akkor az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szabják meg. Ezt az esetet nevezzük törvényes öröklésnek. Amennyiben a végintézkedés az örökhagyó vagyonának csak egy részére vonatkozik, akkor a fennmaradó rész tekintetében a törvényes öröklés szabályai szerint történik az öröklés. A törvényes örökösök elsősorban az örökhagyó leszármazói (gyermek, unoka stb. ), akik mellett a túlélő házastárs is örököl. Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, akkor az örökhagyó házastársa és szülei örökölnek a törvényben foglalt megosztás szerint. Ha sem leszármazó, sem szülő nincs (vagy nem örökölhet), akkor a túlélő házastárs az egyedüli örökös. A törvény részletesen megszabja az öröklés rendjét azokban az esetekben is, ha a fenti öröklési rend nem érvényesülhet, tehát például nincs házastárs (vagy nem örökölhet) és nincs szülő sem, aki örökölhetne. Az élettárs öröklése Az élettárs öröklése tekintetében nagyon fontos tudni, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az örökhagyó élettársa nem törvényes örökös.