A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Aszalás Savanyítás Sóban Hűtés Befőzés Nyers eltevés Gombák eltevése Ételízesítők Ecetkészítés Fűszeres ecetek Mustár készítés Kandírozás Kovászos uborka télire Az egészséges, közepes nagyságú, egyforma uborkákat megmossuk, két végüket levágjuk, az uborkákat villával megszurkáljuk, majd üvegekbe rakjuk. Az üveg aljára és tetejére bőven tegyünk kaprot. Literen-ként 3 dkg sóval vizet forralunk és óvatosan, nehogy az üveg megrepedjen, az uborkára öntjük. Erre az uborkára nem teszünk kenyérdarabot, mint a nyárira, csak ízesítőül egy csipetnyi ánizst. Az üveget langyos helyre tesszük - de nem napra vagy tűzhelyre -, és ügyeljünk arra, hogy éjjelre se hűljön le. (Célszerű éjszakára meleg, de nem forró vízbe állítani. ) Kb. 10 nap alatt érik meg. Ekkor szorosan lekötjük és hűvös helyre tesszük.
Ha közben elromlik az idő, vagy éjjel hidegebb van, bevihetjük az üvegeket a meleg lakásba. Az üvegeket rakjuk egy nagyobb mélytányérra vagy tálcára, mert az érési folyamat során kifolyik az üvegből a víz. Ha nagyon meleg van, a kenyér körül fehér hab is képződik. Ha sok víz folyik ki, akkor a fenti arányban elkészített meleg sós vízzel öntsük tele az üveget. Mikor van kész az koviubi? Ha a lé fehéres színű és zavaros, az uborkák pedig a zöld színről sárgás-barnás színre váltottak, akkor kész, ekkor jön a második fázis.. Készítsük elő a kisebb üvegeket a betöltésre. Előbb alaposan mosogassuk el őket, majd forró vízben főzzük ki fertőtlenítés céljából a fém fedéllel együtt. A vízből kivéve tegyük csepegtetőre, az eltörölgetést pedig mellőzzük. Az üvegeknek patikai tisztaságúnak kell lenni, ha télire akarunk uborkát eltenni! Vegyük ki az elkészült kovászos uborka tetejéről a gézbatyus kenyeret, dobjuk ki, aztán a levet szűrjük át szűrőn, amibe szintén gézlapot raktunk, hogy ne maradjon a lében semmilyen pici darabka sem.
Nem voltak megalapozottak a sógor értesülései Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. Tudta? IV. Károly koronázási esküje alatt váratlanul kisütött a nap - Fidelio.hu. 20 000 ft 9 990 Ft
2019. december 31., 09:50 1916. december 30-án pompás keretek közepette került sor IV. Károly magyar király és hitvese, Zita királyné koronázására a budai Mátyás-templomban. Ekkor még senki sem sejtette, hogy Magyarország utolsó királyi párját látja a trónra lépni. Fotó: Archívum IV. Károly üdvözlése Kétség hozzá nem férhet: a legnagyobb látványosság, amit halandó ember szeme a földön láthat, a magyar király koronázása. Ehhez fogható próbatétele az érzékszervek felfogóképességének nincsen" – olvasható az egyik korabeli lapban. IV. Károly magyar királlyá koronázása - YouTube. IV. Károly és Zita királyné megkoronázása valóban páratlan eseménynek számított, mivel a királyi párt egyazon napon szentelték fel, amire nem volt példa a magyar történelemben (kivétel Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása). Habsburg Károly és Zita királyné kisfiával, Ottó trónörökössel 1916. december 27-én érkezett Budapestre. A királyi pártól rendkívüli kitartást és állóképességet igényelt a háromnapos aktus, amely alatt szinte pihenni sem volt idejük.
Ezután átnyújtották a királynak a jogart és az országalmát. Éljen a király! – kiáltotta Tisza István, és az egész templom zúgott az éljentől. IV. Károly fejére teszik a koronát Ezután a királyné megkoronázása következett. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Zita királynét főudvarmestere, gróf Esterházy Sándor kézen fogva vezette. Uszályát herceg Esterházy Irma és gróf Apponyi Sándorné vitte. A koronázást követően a királyné távozott a kisfiával a templomból, a király pedig elvégezte az aranysarkantyús vitézek lovaggá avatásának hagyományos szertartását, akiket Károly kívánságára a háború legtöbb kitüntetést kiérdemelt katonái közül választottak ki. Végül a koronázási dombon megtörténtek a nevezetes kardvágások, amelyek évszázadok óta az ország védelmét jelképezték. A királyi palotában a koronázási díszebédre került sor, amely a ceremóniasorozat utolsó felvonása volt. Az ebéd maga szimbolikus volt, a fogásokat érintetlenül küldték a sebesült katonáknak és a fővárosi kórházakba. A szegények számára pedig ebédet osztottak ezen a napon.
1918. november 13-án pedig az eckartsaui nyilatkozatban "az ország ügyeinek viteléről" is lemondott. A magyar trónra kétszer is megpróbált visszatérni (1921 március 26-án, majd október 20-án), de sikertelenül. Emiatt Madeira szigetére száműzték, ahol 1922. április 1-jén halt meg. IV. Károly utolsó magyar királyt egyebek mellett vallásos életvitele és háborúból való kilépési szándéka okán 2004 október 3-án II. János Pál pápa boldoggá avatta.
A koronázásakor 29 éves fiatalember születésekor még igen hátul állt az öröklési sorrendben. 1887-es születésekor a trónörökös Rudolf főherceg volt, Ferenc József egyetlen fia. Két éves volt, amikor a főherceg 1889-es halála után az uralkodói cím várományosa a császár öccse, Károly Lajos lett. Lajost, miután 1896-ban tífuszban meghalt, fia Ferenc Ferdinánd követte. 1914-ben azonban, mint az közismert, a trónörökös Szarajevóban merénylet áldozata lett, így vált Károlyból ténylegesen a trón várományosa. (Valójában Ferenc Ferdinánd rangon aluli házassága és Károly apjának, Ottónak kicsapongó életmódja miatt már sokkal korábban sejteni lehetett, hogy egy nap ő lesz a Monarchia uralkodója. ) Neveltetését mélyen vallásos anyja, Mária Jozefa felügyelte. Jeleskedett a természettudományokban, jól bírta a testedzést és több idegen nyelven beszélt, köztük magyarul is. Rendhagyó módon a magántanulmányai után két évet töltött a bécsi Schottesgymnasium diákjaként. Osztálytársaival (is) nagyon közvetlenül viselkedett, akik egyszerűen "Főkárolynak" (németül "Erzkarlnak") szólították.
Benczúr Gyula híres ruhakölteménye a koronázás egyik szenzációja volt. Az aranyfürtös, tündéri szépségű kis trónörökösért rajongtak az ünneplők. A ruha aranyszínű selyemből készült, hermelin szegéllyel, alatta zsinóros fehér atilla. IV. Károly a koronázáson a hagyományoknak megfelelően magyar huszártábornoki egyenruhát viselt. A koronázási ünnepély A koronázási ünnepély december 30-ára volt kitűzve, ekkor a Budai vár egész környéke ünnepi pompába öltözött. Az épületeket zászlókkal, fenyőgirlandokkal díszítették fel, az utcákon díszes oszlopokat emeltek. Az ott található üzletek kirakatát már jó előre borsos áron kibérelték. Sokan pedig egész vagyont áldoztak rá, hogy szemtanúi lehessenek a neves eseménynek. A koronázási domb tövébe óriási tömeg gyűlt össze. Kardcsörgés és sarkantyúpengés hallatszott, a tömeg pedig szinte extázisban várta a koronázási menet érkezését. Megjelentek a lóháton ülő főpapok és országnagyok, és a csodásan felékesített lovak üvegbaldachinos aranyhintókat húzva.
Hogy mekkora birodalom tartozott az uralkodói címéhez, jól mutatja az alábbi felsorolás egy 1917-es törvénycikkből: "I. Károly Isten kegyelméből Ausztriai császár, Magyarország e néven IV., Apostoli Királya, Cseh, Dalmát, Horvát-Szlavonországok, Galicia, Lodoméria, Ráma, Szerb, Kún és Bolgárországok, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. királya, Ausztria főhercege, Toscana és Krakkó nagyhercege, Lotaringia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina hercege, Erdély nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Szilézia, Modena, Parma, Piacenza, Guastalla, Osviecim és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára stb. hercege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Göre és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsica s Isztria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Trieszt, Kattaro és a Szláv őrgrófság ura" (forrás: Wikipédia) Fejléckép: jelenetkép a IV. Károly koronázása (1916) c. archív filmből (Fotó: Filmalap - Filmarchívum)