Ezt követően német repülőgépekről a mai kormányzat ellen lázító röpcédulákat dobáltak. Megbízható értesüléseket kaptam arra nézve, hogy német politikai színezetű csapatok erőszakos felfordulás útján az általam időközben kinevezett törvényes magyar kormány megbuktatásával saját emberüket szándékoztak uralomra segíteni, miközben az ország területét a Német Birodalom utóvédharcainak színterévé kívánták tenni. 1944 október 15 jours. Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden ellenségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni.
A különböző nemzetiszocialista szervezeteknek és pártoknak, kiváltképp a nyilasoknak és a Magyar Megújulás Pártjának kiváló, mindent átfedő hálózatuk volt a hadseregtől egészen a legutolsó zughivatalig. Azon nyomban, amikor a saját életformáját és kényelmes életét féltő Bethlen-féle arisztokrácia terve a kiugrási előkészületekről manifesztálódott, lépni tudtak és képesek voltak visszaterelni Magyarországot arra az útra, amelyet szükségszerűen be kellett járnia: a vörösök elleni kérlelhetetlen harc útját. A nyilasok átveszik a hatalmat (1944) | 24.hu. A vár-cimboraság mit remélt a tervezett árulástól, milyen kedvező fordulatot várt annak a klikknek érdekében, amelyért oda akarta dobni koncul a bolsevizmusnak az ország jövőjét és benne a magyar nép emberi, szabad életét? - olvashatjuk a jogos kérdést a már említett Magyar Futár cikkben. Horthy és köre szemmel láthatóan rosszul mérte fel a magyar politikai és hadi helyzetet, amikor arra az elhatározásra jutottak, hogy lemásolják a románok által elkövetett gyalázatot. (Amire egyébként már korábban is számos terv volt, közvetlenül a románok árulása után. )
A németek ugyanakkor elvárták volna Jugoszlávia megtámadását Magyarországtól. Bárdossy László külügyminiszter úgy vélte, engedelmeskedni kell, mert ellenkező esetben a németek bevonulnak és bábkormányt állítanak fel. Horthy Miklós kormányzó is úgy gondolta, a németek győztesen jönnek ki a háborúból, így Angliától nem kell félni, a németekkel pedig packázni. Teleki nem bírta el a döntéssel járó súlyt, 1941. április 3-án öngyilkos lett (utóda Bárdossy lett). "Szószegők lettünk – gyávaságból. A gazemberek oldalára álltunk. Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet! Nem tartottalak vissza! Bűnös vagyok! " – írta Teleki Horthynak búcsúlevelében. 1944 október 15 july. Április 11-én a magyar hadsereg bevonult Jugoszláviába, elfoglalta Bácska, Muraköz, Muravidék területét. 11 ezer négyzetkilométer került vissza az országhoz. A magyar katonai körök erős nyomást gyakoroltak a kormányra, hogy az lépjen be a háborúba. Június végén Kassát bombázni kezdték, ez ürügy volt a bekapcsolódásra, október végére már a Donyecig haladt előre a magyar hadtest.
Archívum
[3] A vezérkarnál is voltak, akik hátráltatták a csapatoknak való leadást, 14. 30-kor a vezérkar meg is tiltotta további sugárzását. Otto Skorzeny ekkor a "Vasököl hadművelet" (Operation Eisenfaust) keretében megrohamozta a Várat. [4] A kormányzó végül kapitulált, amikor megérkezett hozzá a hír, hogy fiát ifjabb Horthy Miklóst elrabolták a " Micky Mouse " fedőnevű akciót végrehajtó náci Skorzeny-kommandó tagjai. [5] Így az egész kiugrási kísérlet halálra volt ítélve. 1944 október 15 ans. Hiba volt, hogy a hadparancs a katonákat nem szólította fel egyértelműen a németekkel való szembefordulásra. Horthy Miklós másnap 1944. október 16-án lemondott és egyidejűleg megbízta Szálasi Ferencet a kormányának megalakításával, ezzel véget ért a Horthy-korszak és kezdetét vette a nyilasok uralma. [6] [7] Vörös János vezérezredest, a magyar Honvéd Vezérkar főnökét László Dezső altábornagy letartóztatta, majd a nyilasok aláírattak vele egy Szálasival szembeni passzivitási nyilatkozatot. Ezt követően később átállt az oroszokhoz.
AJÁNLOTT LINKEK: A Nyilaskeresztes Párt A nyilas hatalomátvétel – mult-kor Hatalomátvétel a Hangya Szövetkezetnél A kiugrási kísérlet Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Hankiss Ágnes Intézet néven folytatja tovább tevékenységét a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Hamvas Béla Kultúrakutató Intézete. Mint a közleményben áll, az intézet március 7-től alapító igazgatója után a Hankiss Ágnes Intézet nevet veszi fel, ezzel is jelezve, hogy céljának tartja a 2021 augusztusában meghalt vezetője szellemi örökségének továbbvitelét. Hankiss Ágnes Forrás: MTI/MTVA/Európai Parlament/Benoit Bourgeois Hankiss Ágnes 1950. Új igazgató az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet élén - KÖZSZOLGÁLAT.hu. március 7-én született Budapesten. Édesanyja, Köves Erzsébet az 1956-os forradalom idején Losonczy Géza titkárságvezetője volt, és az akkor hatéves lányával együtt a jugoszláv nagykövetségre menekült, majd Nagy Imrével és társaival együtt a romániai Sznagovba vitték őket, ahonnét a kislány 1957 elején került vissza Magyarországra. Hankiss Ágnes a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban tett érettségit követően francia szakon tanult, majd pszichológia szakon folytatta tanulmányait. Klinikai pszichológusként Mérei Ferenc mellett dolgozott. 1974-85 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán volt a társadalomlélektan megbízott előadója, e területen szerzett bölcsészdoktori címet is.
2019. 04. 26. 07:20 332 ember látta Bodolay Géza színházi rendező vezetheti május 1-jétől a Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) február 27-én hirdetett pályázatot tagintézménye, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) vezetésére – olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, eredményes pályázati eljárást követően a szakma képviselőiből, valamint a PIM munkatársaiból álló bírálóbizottság javaslatára és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogató véleménye nyomán Demeter Szilárd főigazgató három pályázó közül Bodolay Géza Jászai Mari-díjas színházi rendezőt, egyetemi oktatót, színházigazgatót, érdemes művészt kérte fel az országos szakmúzeum vezetői feladatainak ellátására. Az új igazgató ötéves kinevezése 2019. május elsején lép hatályba – áll a közleményben. Bodolay Géza 1981-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán (ELTE/BTK), majd 1984-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező szakán kapott újabb diplomát.
A jövevény valami hirtelen görcsös taglejtést tett. A professzor pedig az előbbihez tökéletesen hasonló lassúsággal ismét megszólalt: – Kérem akkor a doktor urat, hogy adassa ki ennek az úrnak a kérdéses csontvázat. Majd lesz szíves, kérem, a költségeket a kezeimhez lefizetni, mennyi is, doktor úr? – ugyebár, egy hullamacerálás és összeállítás harmincöt korona. Az ember gyorsan kivette az erszényét, és gyorsan fizetett. Miközben már kevésbé izgatottan, sőt bizonyos vidám megkönnyebbüléssel így szólt: – Tessék, méltóságos úr, köszönöm a szívességét, bocsánatot kérek, hogy alkalmatlankodtam. Ajánlom magam. A mérnököt a boncterembe vezették, ahol az egyik sarokban ott állt a " kérdéses" csontváz. Hatalmas, erős csontú, gyönyörű koponyájú, porcelánfehérre főzött skeletum. Az idegen egy ideig csodálkozva nézett rá. Valószínű, hogy csontvázat még nem is látott. Körülnézte elölről-hátulról, megforgatta az állványán, végigsiklottak ujjai a bordáin, megtapogatta a rugókat, amelyek az állkapcsot kötötték a fejhez, azután gyámoltalanul nézett a szolgára és az asszisztensére.